Bodnár István
Bodnár István

2020. november 30. Hétfő

Bodnár István

író, újságíró, szerkesztő, műfordító

Születési adatok

1912. október 11.

Semjén, Zemplén vármegye

Halálozási adatok

1988. augusztus 23.

Budapest

Temetési adatok

1988. szeptember 12.

Budapest

Farkasrét


Iskola

Elemi és középiskoláit Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon végezte, a sárospataki tanítóképzőben tanítói képesítést szerzett (1933).

Életút

Tanulmányai idején a Sárospataki Ifjúsági Közlöny szerkesztője (1932), a lap 1932. okt.-i számát elkobozták, és diákszervezkedés miatt elfogták (1933. márc. 15-én és négy hónap börtönbüntetésre ítélték). Szabadulása után rendőri felügyelet alá helyezték, majd Csehszlovákiába emigrált (1934). Csehszlovákiában újságíró, több magyar lap tudósítója (1934-től) és a pozsonyi Magyar Újság riportere (1936–1938); közben többször is kiutasították az országból (harmadszor, véglegesen, 1938. máj. 7-én). Visszatért Magyarországra, de továbbra is rendőri felügyelet alatt állt, Budapesten élt mind szabadfoglalkozású író és újságíró (1939-től), a Magyarság Útja munkatársa és a Magyar Szó szerkesztője (1939. ápr.–jún.), a Nemzetőr (1939–1943), a Friss Újság szerkesztője (1943–1944). Újabb, hat hónapi börtönbüntetésre ítélték a kabinetiroda megrágalmazásáért, majd baloldali magatartása miatt kizárták a Sajtókamarából (1943).

Törökszentmiklóson, a helyi termelőszövetkezet elnöke (1945), majd a Szabad Szó és a Parasztújság újságírója (1945–1948), kiadói lektorként dolgozott (1948–1950). 1950 nyarán koholt vádakkal letartóztatták, a recski munkatábor foglya (1950–1953).  Kiszabadulásaként nem tudott elhelyezkedni, alkalmi szellemi munkából élt. Utóbb a Jövendőnk, a Termelőszövetkezeti Tanács lapja munkatársa (1957–1960), majd a Magyar Hírlap alapító szerkesztője (1968-tól). Nyugdíjba vonulása után A gabona – A Pest megyei malomipar lapja – szerkesztője.

Pályafutása kezdetén merész hangú baloldali szabadverseket, később szociográfiákat írt, amelyek elsősorban a magyarországi tanítók életkörülményeivel foglalkozott, és a hazai tanítók szervezkedését sürgette. Miután börtönbüntetéséből kiszabadult, szociáldemokrata és kommunista barátai segítségével Csehszlovákiába emigrált. Közel százötven riportot írt a pozsonyi Magyar Újságban, Itt jelent meg folytatásokban a Földért és asszonyért c. regénye, ill. a pozsonyi Prager Kiadó adta ki Az én falum árnyékában c. nagy feltűnést keltett műve. Pozsonyban, a György-majorban (szlovákul: Trnávka; németül: Dornkappel) élt, az odatelepült magyarokról írt egy szociográfiát (Dornkappel néven, 1938-ban). A művet a szlovák Ilia J. Marko elkérte tőle és kiadta saját neve alatt (más adatok szerint Bodnár István jelentette meg a művet álnéven…)

Bodnár Istvánt háromszor is kiutasították Csehszlovákiából, 1938-ban ezért végleg hazatelepült. Budapesten újságíróként helyezkedett el: a Magyarság Útja, a Magyar Szó, a Nemzetőr és a Friss Újság munkatársa, ill. magánkönyvkiadót is alapított, amely Szórakoztató regények címmel népszerű füzeteket adott ki (1943–1944-ben). A II. világháború végén haditudósítóként és lengyel tolmácsként tevékenykedett (1943. nov. 17-étől), az ország német megszállása előtt Darvas János (1891–1945) író, újságíró, Darvas Iván színművész édesapja hozta vissza a frontról. A „felszabadulás” után belépett a Nemzeti Parasztpártba (NPP), a Szabad Szó és a Parasztújság munkatársaként, ill. kiadó lektorként tevékenykedett.

Műfordítóként Csehov, Puskin és Turgenyev néhány kisebb művét tolmácsolta.

Elismertség

MÚOSZ Aranytoll.

Főbb művei

F. m.: Jaj! Atyám, a jövő. Versek. (Sárospatak, 1932)
Az én falum árnyékában. Regény. Félbőr könyvkötői kötésben. A címlapot tervezte Dru André. (Az Új Európa Könyvesháza. Bratislava-Pozsony, Prager Könyvkiadó, 1938)
Dornkappel. Szociográfia. Ilia J. Marko név alatt. (Prága, Európai Irodalmi Klub, 1938)
Ludas Matyi. Népi színjáték. Ill. Déd Ferenc. (Turul falufüzetek. 2. Bp., 1939)
Pozsonyi éjszakák. Regény. (Bp., Athenaeum, 1941)
Egyszer minden kiderül. Elbeszélések. (Bp., Hungária, 1942)
Négy igaz barát. Ifjúsági regény. (Bp., Forrás Nyomdai Műintézet és Kiadó, 1942)
Vihar a Tátrában. Regény. (Bp., Soóky Könyvkiadó, 1942)
A csempészkirály. Regény. (Szórakoztató regények. Bp., 1943)
Egyetlen barát. Regény. (Szórakoztató regények. Bp., 1943)
Ember a talpán. Regény. (Szórakoztató regények. Bp., 1943)
Erősebb a szerelemnél. Regény. (Szórakoztató regények. Bp., 1943)
Kastély a lápon. Regény. (Szórakoztató regények. Bp., 1943)
Mária útja. Regény. (Szórakoztató regények. Bp., 1943)
Mindent Zsuzsiért. Regény. (Szórakoztató regények. Bp., 1943)
A rengeteg hőse. Regény. (Szórakoztató regények. Bp., 1943)
Rongyos gazdag. Regény. (Szórakoztató regények. Bp., 1943)
Orvos a külvárosban. Regény. (Elkobozták! Bp., Bárd Könyvkiadó, 1943)
Nagyatádi Szabó István pályafutása. (Paraszt Könyvtár. 1. Bp., 1947)
Ivás után. Bohózat. (Népi műsortár. 9. Bp., 1947).

F. m.: ford.: Csehov: Ki a tettes? Regény. (Szórakoztató regények. Bp., 1943)
Potapenko, Ignatyij Nyikolajevics: Fiatalok házassága. Regény. (Szórakoztató regények. Bp., 1943)
Puskin, Alekszandr Szergejevics: Furcsa esküvő. Regény. (Szórakoztató regények. Bp., 1943)
Turgenyev, Ivan Szergejevics: A diadalmas szerelem dala. Elbeszélések. (Szórakoztató regények. Bp., 1943)
Gruzdjev, Ilja Alekszandrovics: Gorkij élete és művészete. (Bp., Faust Könyvkiadó, 1945).

Irodalom

Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Meghalt B. I. (Magyar Hírlap, 1988. aug. 24.)
A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona. 1918–1995. Főszerk. Fónod Zoltán. (Pozsony, 1997)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona. 1918–2004. Főszerk. Fónod Zoltán. (2. jav. és bőv. kiad. Pozsony, 2004)
Böszörményi Géza: Recsk. 1950–1953. Egy titkos kényszermunkatábor története. (2. bőv. kiad. Bp., 2005. *1912. okt. 15.!).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020