Család

Szülei: Bodnár János, Jaczenkó Mária gazdálkodók. Tizenketten voltak testvérek.

Testvérei közül: Bodnár Mihály, Bodnár István földművesek, Bodnár Ferenc kovács, Bodnár Imre állomásfőnök, ill. Bodnár Mária virágkertész, Bodnár Ágnes és Bodnár Ilona háziasszonyok. Felesége: 1926-tól Gömöri Ilona (1907–).

Gyermekei: Bodnár János Boldizsár (1929–), Bodnár Ilona (1931–) és Bodnár Gizella (1938–).

Iskola

A jászberényi tanítóképzőben tanítói képesítést szerzett (1925).

Életút

Bercel-Ordaspusztán (Nógrád vármegye) tanyasi tanító (1925–1927), Bekecs községben (Zemplén vármegye) kántortanító, majd iskolaigazgató (1927–1949). Az FKgP tagja (1945. jan.-tól), pártja és a Magyar Parasztszövetség Zemplén vármegyei szervezője, elnöke (1945–1947), átlépett a Demokrata Néppártba (DNP) (1947).

Az FKgP nemzetgyűlési képviselője (Borsod-Gömör, Zemplén és Abaúj vármegyék Miskolc törvényhatósági jogú várossal, 1945. nov. 4.–1947. aug. 31.). A DNP országgyűlési képviselője (Borsod-Gömör, Zemplén és Abaúj vármegyék Miskolc törvényhatósági jogú várossal, 1947. aug. 31.–1949. máj. 15.) és a párt frakciójának alelnöke. Barankovics István külföldre távozása és a DNP feloszlatása után párton kívüli képviselő (1949. jún.-ban visszavonult a politikától). Képviselői mandátuma lejárta után hamis vádak alapján, fegyelmi úton eltávolították tanítói állásából.

A mezőzombori római katolikus egyházközség kántora (1949–1957), egyúttal a Betonútépítő Vállalat, a MÁV Hídépítő Vállalat és a helyi termelőszövetkezet fizikai munkása. Rehabilitálása után az abaújkéri Gyógypedagógiai Nevelő Intézet tanítója (1957–1967), nyugdíjazták (1967).