Bodó Béla
Bodó Béla

2020. október 24. Szombat

Bodó Béla

író, újságíró

Névváltozatok

Blum Béla 

Születési adatok

1903. július 15.

Budapest

Halálozási adatok

1970. október 12.

Budapest

Temetési adatok

1970. október 18.

Budapest

Rákoskeresztúr


Család

Sz: Blum Arnold pálinka-kiskereskedő. 

Iskola

Budapesten éretts. (1921). 

Életút

A Pesti Napló tördelőszerkesztője (1923–1926), belső munkatársa (1926–1939), a zsidótörvények után elbocsátották (1939), Budapesten könyvkereskedésekben eladó (1939–1942), munkaszolgálatot teljesített, deportálták (1942–1945).

 

A Szabad Nép újságírója (1945–1948), a Dolgozók Világlapja és a Magyar Nap (1949–1951), a Népszava szerkesztője (1951–1953), a Nők Lapja újságírója (1955–1956), az Esti Hírlap szerkesztője (1957–1963). 

Pályafutása kezdetén tárcákat, riportokat, krokikat írt; rendkívül jó megfigyelésein alapuló, a Pesti Naplóban megjelent ún. helyzetrajzai a „riportage” és a kispróza határán lévő alkotások voltak. Miután elvesztette állását, a Palladis Rt. Félpengős regényei sorozatában megjelent bűnügyi és kalandtörténeteket fordította kezdetben saját neve, majd különböző álnevek alatt, végül név nélkül. A II. világháború után a Szabad Nép és más kisebb lapok szerkesztőjeként működött, ekkor megjelent művei a kor sematikus elbeszélései. A Népszavánál dolgozott, amikor – a közismert történet szerint – Sztálin betegségéről a volt szociáldemokrata napilap „Mélységes megrendeléssel” kezdetű tudósítással számolt be (Mélységes megrendüléssel helyett; 1953. márc. 6-án). Jóllehet az elhíresült dolgozatot nem Bodó Béla írta, de aznap ő volt az ügyeletes szerkesztő, ezért őt vonták felelősségre. A munkaszolgálatot és deportálást megjárt írót ezúttal az ÁVH tartóztatta le, máig ismeretlen ideig és körülmények között börtönben raboskodott (1953–1955 között). 

Írói karrierje valójában 1955-ben kezdődött. Felnőtteknek szóló regényei komor, fájdalmas szépségű írások a két világháború közötti évek küzdelmeiről, munkaszolgálatos megpróbáltatásairól, az ötvenes évek cellamagányáról. Ádámok és Évák (1964) c., 23 elbeszélésből álló novellafüzére nem szerelmes kisregények sorozata. Férfiak és nők sikertelen kapcsolatkereséseiről szóló hétköznapi tragédiák, mikrorealista helyzetképek, sokszor a legnaturálisabb eszközökkel. Stílusát szűkszavú mondatok, zsúfolt, sűrített történések jellemzik. Korábbi tárcáit nem ritkán újra elővette, régi riportjait átdolgozta elbeszéléssé, kisregénnyé gyúrta össze. Különleges hangú, sokszor nyomasztó mikrovilága ellensúlyaként – saját eredeti nevéből játszva – teremtette meg Brumit, a kedves kölyökmackót. Brumi és kisbarátai Mackóvárosban és az Erdőben élnek. Ebben a világban nincsenek gonosz emberek, legfeljebb haszontalan kismackók, akikkel a legkülönfélébb dolgok történhetnek meg, a végén azonban a legrendetlenebb kis medvebocs is megjavul. A Brumi-sorozatból öt kötet jelent meg (1956–1970), a hatodik történetet (Brumi, a hajóskapitány), továbbá életrajzi nagyregényét (A ház története) már nem tudta befejezni. 

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Kozma utcai Izraelita Temetőben nyugszik. Mivel a Sztálin betegségével kapcsolatos történetet évtizedekig nem írhatta le a magyar sajtó (a Magyar Nemzet 1970-es nekrológja szerint Bodó Bélát „egyetlen betűhiba miatt meghurcolták”) a későbbi visszaemlékezések különbözőképpen számoltak be a Bodó Béla életét döntően befolyásoló sorseseményről. Brumi történetei viszont a magyar gyermekirodalom klasszikusai, közel hatvan éve rendszeresen kiadják, ill. újranyomtatják. 

Főbb művei

F. m.: Büszke csillagok. Kisregény. (Békebizottságok Kiskönyvtára. Bp., 1951)
Hogyan harcolnak a Rákosi Mátyás Művek népnevelői a takarékosságért? (Az MDP kiadványa. Bp., 1951)
A munkaverseny tapasztalatai a szegedi textilkombinátban. Szirovicza Jánossal. (Az MDP kiadványa. Bp., 1952)
Vaku Imre útja. Elbeszélés. (Az ötéves terv kiskönyvtára. Bp., 1952)
Brumi Mackóvárosban. Meseregény. Ill. Szávay Edith. (Bp., 1956
2. kiad. 1957
3. kiad. 1964
4. kiad. 1979
Új kiad. 1989, 2002)
Káin visszatért. Regény. (Bp., 1959)
Brumi újabb kalandjai. Meseregény. Ill. Szávay Edith. (Bp., 1959
2. kiad. 1963
3. kiad. 1967
4. kiad. 1974
Új kiad. 1989, 2002 és 2006)
Brumi az iskolában. Meseregény. Ill. Szávay Edith. (Bp., 1961
2. kiad. 1962
3. kiad. 1965
4. kiad. 1974
Új kiad. 1991, 2001 és 2006)
Lapzárta után. Egy szerkesztőség regénye. (Bp., 1963)
Ádámok és Évák. Novellák. (Bp., 1964)
Brumi a Balatonon. Meseregény. Ill. Szávay Edith. (Bp., 1967
új kiad. 1990 és 2002)
Ha mennél hideg szélben. Novellák. (Bp., 1967)
Brumi a Balatonon. Meseregény. Ill. Szávay Edith. (Bp., 1967
Új kiad. 1990, 2002 és 2006)
Brumi mint detektív. Meseregény. Ill. Szávay Edith. (Bp., 1970
2. kiad. 1978
Új kiad. 1991, 2002 és 2006)
Brumi Mackóvárosban. Meseregény. Ill. Quirin Ágnes és Pálfi Zsolt. (Bp., 2011
2. kiad. 2013)
Brumi újabb kalandjai. Meseregény. Ill. Quirin Ágnes és Pálfi Zsolt. (Bp., 2012)
Brumi az iskolában. Meseregény. Ill. Quirin Ágnes és Pálfi Zsolt. (Bp., 2012)
Brumi a Balatonon. Meseregény. Ill. Quirin Ágnes és Pálfi Zsolt. (Bp., 2013
2. kiad. 2014)

 

ford.: Packard, Frank Lucius: A hétszázhetvenhetes. Regény. Ford. (Félpengős regények. Bp., 1940)
Van Dine, S. S. [Wright, Willard Huntington]: Az egyiptomi nyaklánc. Bűnügyi regény. (Félpengős regények. Bp., 1940). 

Irodalom

Irod.: Abody Béla: Tanúság egy embertelen korról. (Élet és Irodalom 1964. 41.)
Darázs Endre: B. B.: Ádámok és Évák. (Kortárs, 1965)
Fehér Klára: Búcsú B. B.-tól. (Élet és Irodalom, 1970. 42.)
Meghalt B. B. (Magyar Nemzet 1970. okt. 13.)
„Mélységes megrendeléssel.” Sztálin haláláról – betegségéről. (urbanlegends.hu, 2009. ápr. 2.). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013