Bodor Endre
Bodor Endre

2020. október 20. Kedd

Bodor Endre

vegyészmérnök

Születési adatok

1921. szeptember 26.

Pápa, Veszprém vármegye

Halálozási adatok

2011. március 4.

Veszprém

Temetési adatok

2011. március 25.

Budapest

Szent Gellért-plébániatemplom


Család

Sz: Bodor János mérnök, műszaki főtanácsos, Vései Piroska. F: 1946-tól Rády Márta (†). Özvegy. Fia: Bodor András (1947–) és Bodor István (1950–); leánya: Bodor Márta (1948–) és Bodor Beáta (1953–).

Iskola

A bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) vegyészmérnöki okl. (1943), műszaki doktori okl. szerzett (1949), a kémiai tudományok kandidátusa (1957).

Életút

A JNMGE, ill. a BME Vegyészmérnöki Kar Általános Kémiai Tanszék gyakornoka (1942–1943), egy. tanársegéde (1943–1945), egy. adjunktusa (1945–1954); egyúttal az Állami Műszaki Főiskola Egyesített Vegyésztagozatának tanára is (1950–1954). A Veszprémi Vegyipari Egyetem Általános és Szervetlen Kémiai Tanszék tanszékvezető egy. adjunktusa (1954–1956), egy. docense (1956–1963), egy. tanára (1963. júl. 30.–1981. dec. 31.); közben a Vegyészmérnöki Kar dékánhelyettese (1957), majd az egyetem rektorhelyettese (1964–1965).

Szilárd fázisú reakciókkal, analitikai kémiával, polarográfiával, gázabszorpciós vizsgálatokkal és a bór kémiájával foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén Erdey László akadémikus irányításával nemzetközileg is jelentős analitikai kémiai módszer kidolgozásában vett részt (aszkorbinometria), később a magyarországi polarográfiai kutatások irányítója, iskolateremtő személyisége lett. Különösen értékes pedagógiai tevékenysége: az első, kvantumkémiai szemléleten alapuló, több mint negyven éve forgalomban lévő egyetemi tankönyve (Szervetlen kémia, 1968) a magyar kémiai szakirodalom klasszikusa. Nevéhez fűződik – többek között – az Országos Középiskolai Tehetséggondozó Program elindítása (1970-től), jelentős szerepet játszott az Irinyi János Középiskolai Kémiai Verseny szervezésében, ill. ő volt a főszervezője a Magyarországon rendezett Kémiai Diákolimpiának (1975-ben és 1987-ben).

Emlékezet

Veszprémben élt és alkotott, a budapesti Szent Gellért-templomban nyugszik.

Elismertség

Az MTA Szervetlen és Analitikai Kémiai Főbizottsága tagja (1952–1954). A Magyar Kémikusok Egyesülete (MKE) Veszprém megyei csoportjának elnöke (1984–2003) és az MKE Etikai Bizottságának elnöke (1990–1995).

Elismerés

Than Károly-emlékérem (1985), Pro Universitate Veszprémiensis (1996), Pro Meritis Díj (1996), Preisich Miklós-díj (1999), Gizella- díj (2002), Polinszky Károly-díj (2004).

Szerkesztés

A Veszprémi Vegyipari Egyetem Közleményei (1957–1972) és a Hungarian Journal of Industrial Chemistry c. folyóiratok főszerkesztője (1973–2003).

Főbb művei

F. m.: Az alumíniumoxid-piroszulfát reakció. Egy. doktori értek. (Bp., 1949)
Kis mennyiségű cink meghatározása alumíniumban és bauxitban. Plank Jenővel, Rády Györggyel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1949)
Vaskohászati elemzések. Összeáll. (Bp., 1950)
Jodát- és jodid-ionok aszkorbinometriás meghatározása. Erdey Lászlóval, B. Pap Ilonával. – Germánium kolorimetriás mikromeghatározása. Erdey Lászlóval. Aszkorbinsav alkalmazása az analitikai kémiában. Erdey Lászlóval. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1951)
Táblázatok a mennyiségi kémiai elemzési feladatokhoz. Egy. tankönyv. Összeáll. (Bp., 1952)
Ascorbic Acid in Analytical Chemistry. Erdey László. (Analytical Chemistry, 1952)
Eine neuer Redoxindicator: das 4’-Amino-4’-methoxy- diphenyl-amin – Variaminblau. Erdey Lászlóval. (Zeitschrift für Analytische Chemie, 1953)
Aszkorbinsav mérőoldat és variaminkék indikátor alkalmazása a jodometriában. Erdey Lászlóval, L. Pápay Máriával. (Bp., 1954)
Vanadinbestimmung mit reduzierenden Masslösungen. 1–3. Többekkel. (Acta Chimica, 1955)
Oszcillográfiás polarográfiai vizsgálatok nehezen redukálható ionokkal. (Veszprém, 1956)
Germánium [IV] oldatok polarográfiás vizsgálata. Kand. értek. is. (Veszprém, 1957)
Über die Wirkung der Temperatur auf den Verlauf der polarographischen sowie oszillographisch-polarographischen Kurven. (Acta Chimica, 1958)
Bevezetés a műszaki kémiába. (Veszprém, 1962)
Az elemek jellemző kémiai adata: az atom vegyértékhéjának átlagos energiaszintje. (Veszprém, 1966)
Szervetlen kémia. Egy. tankönyv. (Bp., 1968
2. kiad. 1971
3. kiad. 1983
4. kiad. 1988
5. kiad. 1996
I–III. köt. új. kiad. 2000–2003 és 2006).

Irodalom

Irod.: Nagy József: B. E.: Szervetlen kémia. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1969)
A Veszprémi Vegyipari Egyetem jubileumi évkönyve. 1949–1974. Szerk. Schultheisz Zoltán. (Veszprém–Bp., 1974)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 2001)
Hogya György: Veszprém város kitüntetettjei. (Veszprém, 2002)
Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004)
Papp Sándor: B. E. (Magyar Kémikusok Lapja, 2011).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013