Boér Elek id.
Boér Elek id.

2022. január 21. Péntek

Boér Elek id.

jogász

Névváltozatok

kövesdi

Születési adatok

1872. november 26.

Maroscsapó, Kis-Küküllő vármegye

Halálozási adatok

1952. január 8.

Újfehértó


Család

F: Gyárfás Róza. Fia: Boér Elek, ifj. (1898–1954) jogász, közgazdász, az MTA tagja.

Iskola

A kolozsvári, a bécsi és a berlini tudományegyetemen tanult (1893–1897), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jog- (1897) és államtud. doktori okl. (1898), a közigazgatási jogból magántanári képesítést szerzett (1906); Kolozsvárott ügyvédi vizsgát tett (1898).

Életút

Erzsébetvárosban ügyvéd (1898–1900), Kis-Küküllő vm. szolgabírója, főszolgabírója, majd tb. főjegyzője (1900–1908). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1906–1908), a közigazgatási és pénzügyi jog ny. rk. (1908–1910), ny. r. tanára (1910–1922) és a Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszék vezetője (1921–1922); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1918–1919). A szegedi (1921–1922), a budapesti Közigazgatási Bíróság ítélőbírája (1926–1940), tanácselnöke (1940– 1943), másodelnöke (1943–1944). Országgyűlési képviselő, a Felsőház tagja (1943–1944). Közigazgatási és pénzügyi joggal fogl., elsősorban a törvényhatósági önkormányzatok és a közigazgatósági bíróságok szervezeti és működési kérdéseit, ill. hatáskörének kiterjesztését vizsgálta. Fiával együtt kitelepítették Újfehértóra (1951). A Washingtonban felállított hármas vegyes döntőbíróságnál Magyarország képviselője (1926–1931); a Magyar–Amerikai Kereskedelmi Választott Bíróság elnöke. Számos nemzetközi konferencián szólalt fel a magyar kisebbségek jogainak védelmében (1919–1932).

Főbb művei

F. m.: A porosz község-, kör-, tartomány- és a közéjük ékelt közigazgatási kerületek szervezete. Tanulmány a kormányzati politika köréből. (Kolozsvár, 1898)
A közigazgatási bíráskodás céljáról, tárgyköréről és szervezetéről. Tanulmány a közigazgatási jog köréből. 1–2. rész. (Bp., 1903
2. kiad. Közigazgatási bíráskodás címmel Bp., 1907)
Magyar közigazgatási jog. Általános rész. (Bp., 1908)
Törvényhatósági önkormányzatunk és közigazgatási bíróságunk hatáskörének kiterjesztése. (Magyar jogászegyleti értekezések. 282. Bp., 1908)
A törvényhatósági alkalmazottak elleni fegyelmi eljárás két lényeges hibájáról. (Jogállam, 1910)
A közigazgatási intézkedések jogereje. (Bp., 1910)
Beszéde az erdélyi református Kálvin Szövetség közgyűlésén. (Kolozsvár, 1912)
Magyar közigazgatási és pénzügyi jog. 1. köt. Általános rész. (Bp., 1912)
Die Verwaltungsgerichtsbarkeit im Königreich Ungarn. (Verwaltungsarchiv, 1914)
Amit a háborúnak köszönhetünk. (Kolozsvár, 1915).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője