Bogár Richárd
Bogár Richárd

2021. május 11. Kedd

Bogár Richárd

táncművész, koreográfus

Születési adatok

1924. november 8.

Budapest

Halálozási adatok

1986. augusztus 23.

Budapest


Iskola

Trojanov magániskolájában, majd Nádasi Ferenctől és Hidas Hedvigtől klasszikus balettet, Feleki Kamill magániskolájában sztepptáncot, színpadi mozgást és akrobatikát tanult.

Életút

A bp.-i Moulin Rouge, a Royal Revüszínház, a Vígszínház és a Budapest Varieté revüinek táncosa (1945–1957), a Fővárosi Operett Színház társkoreográfusa (1957–1960), a Tarka Színpad táncosa, koreográfusa és a tánckar vezetője (1960–1963, a színház megszűnéséig: 1963). A bp.-i Petőfi Színház koreográfusa (1963–1964), majd külföldön – többek között – Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában és az NSZK-ban vendégszerepelt (1964–1968). Hazatérése után a Fővárosi Operettszínház balettegyüttesének koreográfusa (1968–1986) és a tánckar művészeti vezetője (1973–1986). Pályafutását kitűnő adottságú, könnyed mozgású revütáncosként kezdte, s Budapest szinte valamennyi revüszínházában fellépett. Első koreográfiáit a Fővárosi Operettszínház számára készítette, egyúttal különböző mulatóhelyek és zenés szórakozóhelyek számára is komponált táncjeleneteket. Különösen értékes munkát végzett a látványos kísérleti zenés színházi produkcióknak is otthont adó Tarka Színpad koreográfusaként. A színház megszűnése után Nyugat-Európában vendégszerepelt, s a magyar színpadon még nem vagy alig ismert műfajokat tanulmányozott: elsősorban a dzsessztáncot, a dzsesszbalettet és a musical különböző stílusait. Hazatérése után ő készítette el az első magyarországi musicalbemutatók koreográfiáit, ill. kezdeményező szerepet játszott a dzsessztánc magyarországi színpadi és televíziós meghonosításában. Az 1970-es évektől a Fővárosi Operettszínház balettegyüttese számára több egyfelvonásosból álló önálló balettestet komponált, 1978-tól pedig a tánckar önállóan is fellépett.

Emlékezet

Bednai Nándor portréfilmet készített művészetéről (12 óra tánc címmel, 1970-ben). Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismerés

Liszt Ferenc-díj (1971), érdemes művész (1978).

Főbb művei

F. m.: koreográfiái: Három tavasz (társkoreográfus, 1958)
Nyugtalan boldogság (1959)
Irma, te édes! (1963)
Espresso (1964)
West Side Story (1968)
Hello, Dolly! (1968)
La Mancha lovagja (1971)
Knock Out (1971)
Hegedűs a háztetőn (1973)
Egy fiú és a tündér (1974)
Orfeusz az alvilágban (1975)
A kutya, akit Bozzi úrnak hívnak (1976)
Bolero (1978).

Irodalom

Irod.: Körtvélyes Géza: Művészportré B. R.-ról. (Film, Színház, Muzsika, 1969)
Königer Miklós: Levélféle B. R. sírjánál. (Táncművészet, 1986).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013