Bogáts Dénes
Bogáts Dénes

2024. október 15. Kedd

Bogáts Dénes, csíkmadarasi

történész, muzeológus, nyelvész

Névváltozatok

Cs. Bogáts

Születési adatok

1882. április 22.

Nagyszeben

Halálozási adatok

1949. november 8.

Sepsiszentgyörgy


Család

Sz: Bogáts Dénes postatiszt, szombatfalvi Szilágyi Mária.

Iskola

A nagyszebeni állami gimnáziumban éretts. (1901), Budapesten posta-távírótiszti tanfolyamot végzett (1903). Autodidaktaként képezte magát.

Életút

Budapesten postatávíró-gyakornok (1903–1904), majd önkéntes katonai szolgálatot teljesített (1905–1906). Leszerelése után Segesvárott, Brassóban, majd Sepsiszentgyörgyön postatávírótiszt, ill. főtiszt (1906–1934); közben az I. vh.-ban, a 32. népfelkelő gyalogezredben szolgált; Belgrádban megsebesült, felgyógyulása után a román fronton harcolt, főhadnagyként szerelt le (1918. nov.). A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum nyugdíjas munkatársa (1934–1949), egyúttal a Múzeum igazgatóválasztmányának tagja (1932–1945), jegyzője és pénztárosa (1938–1945), t. igazgató őre (1945–1949). A Háromszéki Székely Tanalap kezelője, pénztárosa (1938–1947). Történeti névtani és családtani kutatásokkal foglalkozott, a magyarországi történeti néprajzi kutatások úttörője. Feldolgozta Háromszék vármegye történetét, összegyűjtötte a megye történeti helynévanyagát, amelyet 30 községből terepadatokkal is kiegészített. Művelődéstörténeti könyvet írt Sepsiszentgyörgy történetéről, vizsgálta a szemerjai és a sepsiszentgyörgyi református egyház múltját, a háromszéki boszorkánypereket. A bécsi döntés után jelentős szerepet vállalt a helyi levéltári anyagok megmentésében, anyagaik összegyűjtésében (később, 1944–1945-ben sikertelenül próbálta a levéltári és családtörténeti anyagot Dunántúlra menekíteni: az elszállított anyagok nagy része elpusztult, ill. eltűnt!) Sepsiszentgyörgyre történt visszatérése után lakását kifosztották, értékes jegyzetei és kéziratai szinte teljesen megsemmisültek – ezt a csapást már soha nem tudta kiheverni.

Emlékezet

Munkái közül a legjelentősebbnek tartott háromszéki szótörténeti tára kéziratban maradt, elpusztult. Több művét a II. vh. után a romániai cenzúra nem engedte megjelenni. Írásaiból Albert Ernő közölt válogatást, megmaradt kéziratai Sas Péter gondozásában jelentek meg.

Szerkesztés

Történeti és nyelvészeti dolgozatai – többek között – a Genealógiai Füzetekben, Az Időjárásban, az Erdélyi Múzeumban, ill. a Székely Népben (1930–1937) és a Csiki Lapokban jelentek meg (1932).

Főbb művei

F. m.: Háromszéki helynevek. (Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1929)
Az első székely huszárezred részvétele a török és a francia háborúkban 1788-tól 1814-ig. (Sepsiszentgyörgy, 1932)
Adatok a régi Háromszék topográfiájához helynévkutatások alapján. (Az EME XII. vándorgyűlésének emlékkönyve. Kolozsvár, 1934)
Zágon 1690. évi feldúlása és következményei. (Erdélyi Múzeum, 1941)
Sepsiszentgyörgy története. (Bp., 1941)
Háromszék vármegye. Gábor Ernővel. (Bp., 1942)
Szemerja község és református egyházának története. (Sepsiszentgyörgy, 1943)
Háromszéki oklevél szójegyzék. Összegyűjtötte. (Kolozsvár, 1943)
Szárazság és pestis a Székelyföldön az 1717–1719. évben. (Bp., 1944)
A -ni, - nit, -nul, -nül rag a háromszéki régiségben. Levéltári forrásokból gyűjtötte. (Dolgozatok a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetéből. 16. Kolozsvár, 1947)
Rokonságnevek a háromszéki régiségben és népnyelvben. (Erdélyi Múzeum, 1947)
Adatok Háromszék történeti helynévanyagának ismeretéhez. Eredetileg a Székely Nemzeti Múzeum 1949. évi évkönyvében megjelent tanulmány. Sajtó alá rend. Szabó T. Attila. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1958)
Adalékok Háromszék iskolatörténetéhez. B. D. bejegyzései Berecz Gyula Háromszék vármegye népoktatási intézeteinek története című könyvébe. Közzéteszi Coroi Artúr. (Erdélyi tudományos füzetek. 225. Kolozsvár, 1998)
Boszorkányságok és boszorkányperek Háromszéken a 17–18. században. B. D. 1937. évi előadását közzéteszi Sz. Gazda Enikő. (Acta Hargitensia. V. A Székely Nemzeti Múzeum és a Csíki Székely Múzeum Évkönyve. Szerk. Kónya Ádám. Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda, 1999)
B. D. kéziratos feljegyzéseiből. Közzéteszi Sas Péter. (Művelődés, 1999)
Sepsiszentgyörgy története. – Háromszéki boszorkányok. – Az első székely huszárezred. Tanulmányok. Vál. Albert Ernő. A képeket szerk. Kopacz Attila. (Sepsiszentgyörgy, 2000).

Irodalom

Irod.: Székely Zoltán: B. D. (Sepsiszentgyörgyi Tartományi Múzeum Évkönyve. 1879–1954. Marosvásárhely, 1955)
Szabó T. Attila: B. D. (Sz. T. A.: Nyelv és múlt. Bukarest, 1972)
Sas Péter: In memoriam B. D. (Művelődés, 1999)
Boér Hunor: B. D. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője