Család

Sz: Bogáts Dénes postatiszt, szombatfalvi Szilágyi Mária.

Iskola

A nagyszebeni állami gimnáziumban éretts. (1901), Budapesten posta-távírótiszti tanfolyamot végzett (1903). Autodidaktaként képezte magát.

Életút

Budapesten postatávíró-gyakornok (1903–1904), majd önkéntes katonai szolgálatot teljesített (1905–1906). Leszerelése után Segesvárott, Brassóban, majd Sepsiszentgyörgyön postatávírótiszt, ill. főtiszt (1906–1934); közben az I. vh.-ban, a 32. népfelkelő gyalogezredben szolgált; Belgrádban megsebesült, felgyógyulása után a román fronton harcolt, főhadnagyként szerelt le (1918. nov.). A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum nyugdíjas munkatársa (1934–1949), egyúttal a Múzeum igazgatóválasztmányának tagja (1932–1945), jegyzője és pénztárosa (1938–1945), t. igazgató őre (1945–1949). A Háromszéki Székely Tanalap kezelője, pénztárosa (1938–1947). Történeti névtani és családtani kutatásokkal foglalkozott, a magyarországi történeti néprajzi kutatások úttörője. Feldolgozta Háromszék vármegye történetét, összegyűjtötte a megye történeti helynévanyagát, amelyet 30 községből terepadatokkal is kiegészített. Művelődéstörténeti könyvet írt Sepsiszentgyörgy történetéről, vizsgálta a szemerjai és a sepsiszentgyörgyi református egyház múltját, a háromszéki boszorkánypereket. A bécsi döntés után jelentős szerepet vállalt a helyi levéltári anyagok megmentésében, anyagaik összegyűjtésében (később, 1944–1945-ben sikertelenül próbálta a levéltári és családtörténeti anyagot Dunántúlra menekíteni: az elszállított anyagok nagy része elpusztult, ill. eltűnt!) Sepsiszentgyörgyre történt visszatérése után lakását kifosztották, értékes jegyzetei és kéziratai szinte teljesen megsemmisültek – ezt a csapást már soha nem tudta kiheverni.

Emlékezet

Munkái közül a legjelentősebbnek tartott háromszéki szótörténeti tára kéziratban maradt, elpusztult. Több művét a II. vh. után a romániai cenzúra nem engedte megjelenni. Írásaiból Albert Ernő közölt válogatást, megmaradt kéziratai Sas Péter gondozásában jelentek meg.

Szerkesztés

Történeti és nyelvészeti dolgozatai – többek között – a Genealógiai Füzetekben, Az Időjárásban, az Erdélyi Múzeumban, ill. a Székely Népben (1930–1937) és a Csiki Lapokban jelentek meg (1932).