Bogdánfy Ödön, vajdahunyadi
építőmérnök, hidrológus, műfordító
Születési adatok
1863. december 18.
Torda, Torda-Aranyos vármegye
Halálozási adatok
1944. március 13.
Budapest
Család
Sz: Bogdánfy Dániel, Tutsek Mária.Iskola
A bp.-i József Műegyetemen mérnöki okl. (1885), a hidrológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1901).Életút
Arad vm.-ben a borossebes-gurahonci vasút, a borosjenő-csemői vasút és Csanád vm.-ben a mezőhegyesi elővízcsatorna építésének mérnöke (1885–1890), a kolozsvári kultúrmérnöki hivatal (1890-1893), az Országos Vízépítészeti és Talajjavító Hivatal Vízrajzi Osztálya munkatársa (1893–1916), a bp.-i kultúrmérnöki hivatal vezetője (1916–1919), az Országos Vízépítési Igazgatóság vezetője (helyettes államtitkári rangban, 1918–1919), mivel a Tanácsköztársaság alatt is vezette az igazgatóságot (1919. márc.– aug.), a proletárdiktatúra bukása után nyugdíjazták (1920). A bp.-i József Műegyetem magántanára (1901–1916), c. ny. rk. tanára (1916–1944). A Demokrácia szabadkőműves páholy tagja (1896–1903), a Nemzeti Páholy alapító nagymestere (1903–1910), a szabadkőművességből kiábrándulva kilépett a páholyból (1910). Hidrológiával, hidrometeorológiával fogl. Megszervezte a magyarországi árvíz-előrejelzést (1894), elkészítette Magyarország első hidrológiai és csapadéktérképét (1896). Az I. vh. alatt a baloldali mérnökszervezkedés egyik vezető személyisége. Kidolgozta a Tanácsköztársaság kormányzatának vízügyi programját (1919). Különösen jelentős eredményeket ért el a folyók kisvízi medrének szabályozása, a természetes vízfolyások hidraulikai vizsgálata terén. Az alföldi vízügyi munkálatok vezetője (1920-as évek). Műfordítói tevékenysége is értékes, elsősorban klasszikus francia filozófiai műveket (pl. Rousseau írásait) tolmácsolta.Emlékezet
A Magyar Hidrológiai Társaság emlékére Bogdánfy Ödön-emlékérmet alapított (1951). Emlékét Budapesten, Lágymányoson (XI. kerület) utca őrzi (Bogdánfy Ödön utca, 1960-tól).Elismertség
A Magyarhoni Földtani Társulat tagja, a Hidrológiai Szakosztály megalapítója és első titkára (1917–1919).Elismerés
A Magyar Mérnök- és Építész Egyesület (MMÉE) Nagy Aranyérme (1902 és 1914).Szerkesztés
A Vízügyi Közlemények szerkesztője (1911–1916), a Természettudományi Közlöny munkatársa (1906–1942).Főbb művei
F. m.: Árhullámok ábrázolása. (Magyar Mérnök Egyesület Közlönye, 1894)A víz és hordalék mozgása a változó medrű folyókban. (Vízügyi Közlemények, 1896)
A légköri csapadék és a folyók vízállásai. (Magyar Mérnök Egyesület Közlönye, 1896)
Vízépítészet az 1896. évi ezredéves országos kiállításon. Kovács S. Aladárral. (Bp., 1897)
Franciaországi tanulmányutam. (Bp., 1897)
A Balaton környékének csapadékviszonyai. (A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. I. Bp., 1898
németül: Wien, 1899)
A téli csapadék és a Tisza tavaszi árvizei. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1898)
A földműves- szocializmus és az Alföld öntözése. (Bp., 1899)
Jelentés az alföldi szociális bajok orvoslása ügyében. (A Demokrácia Páholy Könyvtára. Bp., 1900)
Vízépítés. Kiváló tekintettel hazai viszonyainkra. 1. rész. Hidrológia. (Bp., 1902)
Hidraulika. (Bp., 1904)
A hidak hidraulikája. (Magyar Mérnök Egyesület Közlönye, 1905)
A természetes vízfolyások hidraulikája. 1–2. (Bp., 1906)
Budapest vízvezetéke és csatornázása. (Budapesti Szemle, 1906)
Törvényjavaslat a telepítésről, az ingatlan feldarabolásáról és egyéb birtokpolitikai intézkedésekről és ennek indoklása. (Bp., 1909)
Vízelvezetés országos határt alkotó folyókból. (Vízügyi Közlemények, 1912)
A vízierő. 1–2. Mérnöki kézikönyv. (Bp., 1914)
Magyarország víziereje. (Magyar Mérnök Egyesület Közlönye, 1918)
Az Alföld hidrológiája. Vízi munkálatok az Alföldön. (Debrecen, 1925)
Az első úszó légikikötő. (Természettudományi Közlöny, 1934)
Hidraulikai furcsaságok. (Természettudományi Közlöny, 1938)
A röppentyű újabb alkalmazásai. (Természettudományi Közlöny, 1939)
ford.: Girardon, H.: A folyók kisvízi medrének szabályozása. (Bp., 1896)
Rousseau, Jean-Jacques: Az emberek közötti különbségek. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1905)
Rousseau, Jean-Jacques: Vallomásaim. 1–2. (Bp., 1908)
Rousseau kisebb műveiből. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1909)
Berget, Alphonse: A földgömb és a légkör fizikája. (Bp., 1909)
Berget, Alphonse: Utazás a levegőben. (Bp., 1910)
Berget, Alphonse: Léghajózás és repülés. (Bp., 1911).
Irodalom
Irod.: Réthly Antal: B. Ö. meteorológiai működése. (Az Időjárás, 1944)Devics József–Károlyi Zsigmond-Zádor Mihály: A magyar műszaki értelmiség és a Műegyetem a Tanácsköztársaság idején. (Bp., 1960)
Lászlóffy Woldemár: B. Ö. születésének századik évfordulójára. Bibl. is. (Vízügyi Közlemények, 1963)
Vitális Sándor: B. Ö. és a Magyar Hidrológiai Társaság. (Hidrológiai Közlöny, 1963)
Károlyi Zsigmond: B. Ö., a Tanácsköztársaság vízügyi szolgálatának vezetője. (Vízgazdálkodás, 1963)
Vágás István: Megemlékezés B. Ö. születésének 125. évfordulóján. (Hidrológiai Tájékoztató, 1988)
Vágás István: Emlékezés B. Ö.-re, halála 50. évfordulóján. (Hidrológiai Tájékoztató, 1994).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)