Bogisich Mihály
Bogisich Mihály

2022. szeptember 25. Vasárnap

Bogisich Mihály

zeneszerző, zenetörténész, zenei író

Születési adatok

1839. január 10.

Pest

Halálozási adatok

1919. augusztus 6.

Esztergom


Iskola

A Nemzeti Zenedében (1850-től) és a pesti kegyesrendi főgimnáziumban tanult, majd a bécsi Pázmáneumban teológiai és zenei tanulmányokat folytatott (1859–1863), pappá szentelték (1863. júl. 27.). Az MTA tagja (l.: 1880. máj. 20.).

Életút

Szomoron (1863-1864), Kürtön (1864–1868), Buda-Tabánban (1868–1869), Buda-Vízivárosban (1869–1870), Pest-Belvárosban káplán (1870–1882). A budavári Nagyboldogasszony-templom plébánosa (1882–1898), esztergomi kanonok (1898–1919). Herpályi c. prépost és érseki biztos (1883-tól), pristinai c. püspök (1896-tól), bp.-i esperes (1890-től), prelátus (1901-től), barsi (1906-tól) és székesegyházi esperes (1916-tól). A bp.-i tudományegyetemen az általános és az egyházi zenetörténelem magántanára (1881-től). Németországban és Svájcban kormánymegbízásból az egyházi zenét tanulmányozta. A magyar katolikus egyházzene jelentős újítója, munkássága alapvető jelentőségű a magyar egyháztörténetben. ő hívta fel a tudományos világ figyelmét a régi kódexekben lévő egyházi énekekre, s kezdte meg a magyarországi egyházzenei emlékek összegyűjtését és előadását. A budai Mátyás-templomban újjászervezte az ének- és zenekart, amelynek műsorán már szerepeltek Palestrina (Missa Papae Marcelli és Improperia), valamint Lassus és Victoria művei. Az egyházi zene klasszikusai közül többet átírt énekkarra, ill. több egyházi énekes- és imakönyvet állított össze. Kezdeményezésére alakult meg az Országos Magyar Cecília Egyesület. Zeneszerzőként elsősorban egyházi és világi himnuszokat, kórusműveket és dalokat írt.

Emlékezet

Arcképe megjelent az Ország–Világ és a Budapesti Hírlap (1882. 187). c. lapokban.

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (1915). A Budai Zeneakadémia (1868–1876) és a Nemzeti Zenede titkára (1876–1882). Az Országos Magyar Cecília Egyesület alapító elnöke (1897–1919).

Elismerés

Az MTA Haynald-díja és Horváth-féle jutalma (1879).

Főbb művei

F. m.: írásai: Melyik a valódi egyházi zene? (Bp., 1878)
A gyermek szent fohászai. Ima- és énekeskönyv. (Bp., 1879
12. kiad. 1904)
A keresztény egyház ősi zenéje. Az apostolok korától a németalföldi iskola megalapításáig. Műtörténelmi és gyakorlati kézikönyv. I–III. (Eger, 1879)
Egyház-zenészeti jegyzeteim. Töredékek naplómból. (Bp., 1880)
Magyar egyházi népénekek a XVIII-ik századból. Akadémiai székfoglaló zongora- és énekhanggal kísérve. (Elhangzott: 1881. febr. 21.
megjelent: Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. Bp., 1881
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1881)
Cantionale et passionale Hungaricum Societas Jesu … XVIII. századbeli katholikus énekgyűjtemény. (Bp., 1882)
Szegedi Ferencz Lénárt egri püspök énekeskönyve 1674-ből. (Bp., 1896)
őseink buzgósága imákban és énekekben. (Bp., 1888
2. kiad. 1895)
Szent István napi egyházbeszéd. (Bp., 1897)
zeneművei: Dicshymnus főm. és főt. Simor János bíbornok aranymiséje emlékére (karének, 1886)
tizenkét eredeti magyar dal (egy énekhangra és zongorára, 1892)
első eredeti magyar rapszódia (nagyzenekarra, 1894)
Király- himnusz (énekkarra zongorakísérettel, 1895)
második eredeti magyar rapszódia (nagyzenekarra, 1895).

Irodalom

Irod.: Walter Gyula: B. M. emléke. (Katholikus Szemle, 1923).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője