Család

Sz: Gábor Mária. F: Bognár József (1917–1996) politikus, közgazdász, az MTA tagja.

Iskola

Az újpesti Kanizsai Dorottya Leánygimnáziumban éretts. (1937), a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1942), a történelem (régészet) tudományok kandidátusa (1963), doktora (1973).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem ősrégészeti Intézete gyakornoka, tanársegéde (1942–1945), egy. adjunktusa (1945–1949), a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Régészeti Osztálya kutatórégésze, osztályvezető-helyettese (1949–1960), az MTA Régészeti Kutatócsoport, ill. Régészeti Intézet tud. munkatársa (1960–1967), részlegvezetője (1967–1970), majd osztályvezető tud. főmunkatársa (1971–1980?). ősrégészettel fogl. Meghatározta Magyarország első neolitikus kultúrájának eredetét, majd a rézkor új periodizációját vezette be. Elsőként határozta meg a Körös-kultura mediterrán eredetét, a magyarországi neolitikum összeköttetéseit a görög és az itáliai félszigetekkel. Az első magyarországi ősrégészeti telep feltárásának vezetője (Tiszapolgár–Basatanya, 1950–1954). Csőszhalmon Európa legészakibb és Magyarország egyetlen neolitikus telljének rétegsorát tárta fel, továbbá nevéhez fűződik a Szilmegi neolit csoport felfedezése.

Elismertség

Az MTA Régészeti Bizottsága (1950–1961), ősrégészeti Albizottsága tagja (1968-tól). A Magyar Régészeti, Művészettörténeti és Éremtani Társulat választmányi tagja, alelnöke (1952-től). A berlini Deutsches Archäologisches Institut (1966-tól) és az Union Internationale des Sciences Préhistoriques et Protohistoriques Conseil Permanent tagja (1969-től).

Elismerés

Kuzsinszky Bálint-emlékérem, Rómer Flóris-emlékérem (1987).