Bognár Sándor
Bognár Sándor

2024. október 15. Kedd

Bognár Sándor

mezőgazdasági mérnök, biológus, entomológus

Születési adatok

1921. január 25.

Budapest

Halálozási adatok

2011.

Budapest


Család

Sz: Bognár József (†1922) villamoskalauz, Kiss Anna (†1925). F: 1945-től Kávay Regina Éva tanító. Leánya: Bognár Éva (1948–), fia: Bognár Péter (1954–).

Iskola

Középiskoláit Gyöngyösön és Budapesten végezte, a bp.-i mezőgazdasági középiskolában éretts. (1939), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdasági és Állatorvosi Karán mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1944). Az Agrártudományi Egyetemen (ATE, 1958) és a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán is doktorált (1961); a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1960), doktora (1979).

Életút

A JNMGE pátyi tangazdaságának segédtisztje (1943–1944). A Magyar Agrártudományi Egyetem Növénykórtani Tanszék tanársegéde (1945–1948), a Növényvédelmi Kutató Intézet Állattani Osztálya tud. segédmunkatársa (1948–1952), tud. munkatársa (1952–1960). A Kertészeti Egyetem Növényvédelmi Tanszék tanszékvezető egy. docense (1961–1965), tanszékvezető egy. tanára (1965. aug. 1.– 1982. dec. 31.); közben az egyetem oktatási rektorhelyettese (1963–1965). A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (KÉE) nyugdíjas tud. tanácsadója (1983–1987). Növényvédelmi állattannal, elsősorban kártevő rovarok rendszertanával, szaporodásbiológiájával, ökológiájával, ill. az ellenük való védekezés biológiai és kémiai kérdéseivel foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a rovarkártevők életmódjának tanulmányozása, valamint az ezen alapuló ökológiai integrált védekezés magyarországi megszervezése terén. Tudománytörténeti tevékenysége is értékes, összegyűjtötte a magyarországi növényvédelem kiemelkedő személyiségei munkásságának emlékeit, feldolgozta a tudományterület hazai történetét.

Elismertség

A Szent István Tudományos Akadémia tagja (2005-től). Az MTA Növényvédelmi Bizottsága titkára (1965–1973), társelnöke (1980– 1985), tagja (1997-től). A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Növényvédelmi Társulat Kertészeti Szakosztályának elnöke. A Magyar Rovartani Társaság elnöke (1972–1975), örökös választmányi tagja (1987-től).

Elismerés

MAE Emlékérem, Frivaldszky Imre-emlékérem (ezüst, 1976 és arany, 1993), TIT Emlékplakett (1979), KÉE Jubileumi Emlékplakett (1980), Entz Ferenc-emlékérem (1982), Horváth Géza-emlékérem (1983), Akadémiai Díj (1995), Szelényi Gusztáv-emlékérem (1997).

Főbb művei

F. m.: Répaaknázómoly-lárva, mint mezeiveréb- és búbospacsirta-táplálék. (Aquila, 1951)
A „drótféreg” kérdés és az újabb védekezési kísérletek eredményei. (Növénytermelés, 1954)
A répaaknázómoly és az 1950–1953. évi védekezési kísérletek eredményei. – A kis drótféreg [Agriotes obscurus L.] bénító és pusztító parazitája a Pristocera depressa Fabr. (Növénytermelés, 1955)
Adatok a magyarországi szántóföldi pattanóbogár lárvákról. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1955)
Die Rübenmotte und die Ergebnisse ihrer Bekämpfung in Ungarn in den Jahren. 1950–1953. Terényi Sándorral. (Acta Agronomica, 1956)
Ökológiai megfigyelések és védekezési kísérletek pattanóbogár-lárvákkal kapcsolatban. (Kukoricatermesztési kísérletek. 1953–1957. Bp., 1958)
A rizs magyarországi kártevőiről. (Növénytermelés, 1958)
Az almamoly. Cydia–Carpocapsa pomonella L. Monográfia és kand. értek. (Bp., 1959)
Rizsföldjeink fontosabb állatkártevői. Szilvássy Lászlóval. (Bp., 1960)
Az almamoly elleni vegyi védekezés fejlődése. Irodalmi áttekintés. (Növénytermelés, 1961)
A rizs állati kártevői. (Kállay K.: A rizs. Bp., 1962)
Adatok az almamoly magyarországi természetes ellenségeiről és szerepükről. (Kertészeti és Szőlészeti Főiskola évkönyve, 1962)
Növényvédelem az almatermésűek termesztésében, különös tekintettel a kivitelre. Többekkel. (Bp., 1964)
Kertészeti növényvédelmi állattan. 1–2. Főisk. jegyz. (Bp., 1965–1968
2. kiad. 1969)
Üzemi növényvédelemtan. Főisk. jegyz. (Bp., 1967)
Egyes fontosabb zöldségnövények védelme. Glits Mártonnal. (Kertészeti Munkaközösség közleményei. Bp., 1968)
Növényvédelmi enciklopédia. I–II. köt. Szerk. Ubrizsy Gábor. Írta. Többekkel. (Bp., 1968)
Investigations on Onion Thrips Populations. (Acta Phytopathologica, 1969)
A szőlőnövény rovarkártevői és leküzdésük korszerű módjai a nagyüzemben. (Korszerű ismeretek a nagyüzemi szőlőtermesztésben. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán tartott továbbképző tanfolyam előadásai. Szerk. Kerekes József. Bp., 1969)
Some Biological and Ecological Investigations on Onion Leaf-Miner. (Acta Agronomica, 1970)
A vöröshagyma-termesztés növényvédelmi kérdései Magyarországon. (Kertészeti Munkaközösség közleményei. Bp., 1971)
Lage und Aufgabe der entomologischen Forschung in Ungarn. (Folia Entomologica, 1974)
A Rhizoglyphus callae oudemans Magyarországon. Kerényiné Nemestóthy Klárával, Pénzes Bélával. (Állattani Közlemények, 1974)
Növényvédelmi állattan. Egy. tankönyv. Huzián Lászlóval. (Bp., 1974
2. átd. és bőv. kiad. 1979)
A hazai növényvédelmi kutatások helyzete. Összeáll. (Bp., 1975)
Mezőgazdasági ökoszisztémák kutatása. Agrobiocönózisok és a növényvédelem. (Búvár, 1976)
Babfajták fogékonysága a baktériumos paszulyvésszel szemben. Bognár Évával. (Kertészeti Egyetemi Közleményei, 1976)
Kertészeti növényvédelem. Szerk. (Bp., 1978)
A Magyarországon károsító fontosabb fitofág atkák. Rendszertan, ökológia, védekezés. Doktori értek. (Bp., 1978)
A Magyarországon károsító állatfajok áttekintése rendszertani helyzetük szerint. Függelék a Növényvédelmi állattan c. egy. tankönyvhöz. Összeáll. Huzián Lászlóval. (Bp.–Gödöllő, 1980)
Kertészeti növények termesztése és növényvédelme. 1–2. Egy. tankönyv. Gyuró Ferenccel, Zilai Jánossal. (Bp., 1982)
Kertészek növényvédelmi zsebkönyve. Szerk. 163 fekete–fehér táblával. (Bp., 1983)
Az üvegházi molytetű elleni védekezés korszerűsítése etológiai vizsgálatok alapján. (Kertgazdaság, 1983)
Növényvédelem. (Mezőgazdaság számokban. I–IV. köt. Szerk. Sárközy Péter. Bp., 1988)
Atkák. (A növényvédelmi állattan kézikönyve. 1–7. Szerk. Balázs Klára, Jermy Tibor. Bp., 1988–1996)
Az almafaszitkárral kapcsolatos vizsgálatok eredményei. (Kertgazdaság, 1990)
Mosonmagyaróvár és a magyar növényvédelem kapcsolata. 1–4. (Acta Óváriensis, 1992–1994)
A kertészeti növényvédelmi oktatás és kutatás története. (Kertészeti Múzeumért és Oktatásért Alapítvány. Oktatástörténeti füzetek. 1. Bp., 1993)
A magyar növényvédelem története a legrégibb időktől napjainkig. 1030–1980. Sajtó alá rend. Reisinger Péter. (Mosonmagyaróvár, 1994)
150 éve született Linhardt György. (Növénytermelés, 1994)
Növényorvoslás a kertben. Aponyi Lajossal, Borsodi Oszkárral. (Bp., 1999)
Emlékezzünk Velencés Magiszterre, az első magyar herbológusra! – Emlékezzünk az egykori pókászra, Kossuth Lajosra. 1–2. ! – Gr. Széchenyi István és az entomológia. (Növényvédelmi tanácsok, 2002)
Quo vadis növényvédelmi akarológia? Előadás. Elhangzott a Szent István Társulat régi székházának dísztermében 2004. máj. 21-én. (A Szent István Tudományos Akadémia székfoglaló előadásai. 5. Bp., 2005)
A kártevők elleni védekezés ökológiai alapjai. Jenser Gáborral. – A kártevők életmódja. Jenser Gáborral. – A kártevők elleni védekezés az integrált termesztésben. Többekkel. (Integrált növényvédelem a kártevők ellen. Az egyetemek és főiskolák agrártudományi karain javasolt tankönyv. Szerk. Jenser Gábor. Bp., 2008)
Magyarország növénykárosító atkái és természetes ellenségei a XIX. és a XX. században. (Növényvédelem, 2008)
A Bábaképző Intézet szülészetétől az egyetemi katedráig. Önéletrajzi elbeszélések. (Szent István Tudományos Akadémia. Emlékezések – Emlékbeszédek. I. Bp., 2011).

Irodalom

Irod.: Sáringer Gyula: B. S.–Huzián László: Növényvédelmi állattan. (Növénytermelés, 1974)
B. S. irodalmi munkássága. 1961. jan. 1.–1974. dec. 31. A Kertészeti Egyetem kiadványa. (Bp., 1975)
Természettudományi és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1986)
Csoma Zsigmond: B. S.: A magyar növényvédelem története a legrégibb időktől napjainkig. (Agrártörténeti Szemle, 1994)
Sáringer Gyula: B. S. 75 éves. (Növénytermelés, 1996)
Pénzes Béla: B. S. 90. születésnapjára. (Növényvédelem, 2011)
In memoriam B. S. (Agrofórum, 2011. 5.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője