Bognár Szabolcs
Bognár Szabolcs

2024. október 7. Hétfő

Bognár Szabolcs

jogász

Születési adatok

1947. június 25.

Budapest

Halálozási adatok

1999. június 23.

Budapest


Család

Sz: Bognár István (1905–1994) gépészmérnök, Tóth Amália zongoratanár. Testvére: Bognár Botond (1944–) építész, egyetemi tanár az USA-ban és Bognár Tas (1945–2006) pedagógus, irodalomtörténész. F: 1. 1970–1986: Magyari Éva (= Bognár Éva). Elvált. 2. 1986-tól Udvari Kerstin. Fia: Bognár Botond (1973–), Bognár Tas (1975–), Bognár Szabolcs (1991–) és Bognár Bence (1992–); leánya: Bognár Eszter (1983–).

Iskola

A Budapesti Épületgépészeti Technikumban éretts. (1965), műszaki ellenőri képesítést (1970), az ELTE ÁJTK-n állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1982), jogi szakvizsgát tett (1998).

Életút

A bp.-i IX. kerületi Tanács gyámügyi, ill. családvédelmi csoportvezetője (1977–1984), a Fővárosi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet családgondozó jogásza (1984–1987), a Terézvárosi Családsegítő Központ szaktanácsadója (1987–1989). Családjával Tiszabőre költözött, a helyi családsegítő szolgálat vezetője (1989–1991), a bp.-i Főpolgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Főosztályának vezetője (1991–1994), ügyosztályvezetője (1994), a Fővárosi Szociális Központ és Intézményei szakmai igazgatóhelyettese (1994. okt. 1.–1998. dec. 31.). Önálló irodát nyitott (1999. jan. 1-jétől). Az SZDSZ és a TDDSZ alapító tagja. A Független Jogvédő Szervezet, a Független Jogász Fórum, a Hajléktalanokért Társadalmi Bizottság, a Szeta, a Phralipe Független Cigányszervezet és a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, ill. a Roma Polgárjogi Alapítvány tagja. Családvédelemmel, elsősorban az állami gondozottak és a hajléktalanok szocializációjával fogl. Jelentős eredményeket ért el a szociálpolitika közigazgatási és szervezési működésének vizsgálata terén, egy egységes családvédelmi politika kidolgozását hirdette, Magyarországon az elsők között vizsgálta a gyermekek jogait (ezzel kapcsolatos, A család c. írása igen nagy port kavart a Mozgó Világban) és a hajléktalanság, ill. a hajléktalanná váló állami gondozottak problémáit (a Kritikában megjelent, szintén klasszikus írása után ugyanilyen – Törvényes csövesek címmel – dokumentumfilm is készült). A hajléktalanok érdekében polgári engedetlenségi mozgalmat is indított (részben az ezzel kapcsolatos kampány miatt sikerült módosítani az általa többször is bírált belügyminisztériumi rendeletet, 1983-ban!). Később egyik kezdeményezője volt az első, hajléktalanoknak szánt átmeneti szállás megépítésének: a Budapest IX. kerület, Soroksári út 72. alatti krízisközpont végül is nem valósult meg (1985-ben); de az ezzel párhuzamosan elindított szociális családsegítő mozgalom először hívta fel a figyelmet egy új típusú, komplex, pszichoszociális hálózat jelentőségére. Tiszabőn, egy fele magyar, fele cigány lakosú faluban családsegítő szolgálatot szervezett (1989-től), egyúttal részt vett a Maradj köztünk! alapítvány létrehozásában, amely elsősorban hajléktalan, szenvedélybeteg, állami gondozott fiataloknak igyekezett segíteni. Jogászként elsősorban a családjoggal foglalkozott: több jogi álláspontja és szakvéleménye beépült a családjogi törvény későbbi módosításaiba, ill. az Alkotmánybíróság állásfoglalásaiba. Élete végén önálló irodát alapított, a szegények ügyvédje kívánt lenni…

Emlékezet

Életrajza elérhető a Szociális Szakma Digitális Archívumában (SZSZDA) (www.fszek.hu/szociologia/szszda/eletr_bsz.html). Barátja, Csalog Zsolt több írásában, s egy novellájában (Kalap c. novellája a Csendet akarok! c. kötetben, 1999) is megörökítette emlékét.

Elismerés

Soros-ösztöndíj (1985–1987), Magyar Rádió Nívódíja (1986), György Júlia-emlékérem (1988), Állami Ifjúsági Díj (1990).

Szerkesztés

Az Esély c. folyóirat szerkesztője (1989-től).

Főbb művei

F. m.: A gyermekelhelyezés vitás kérdései. (Bp., 1981)
Az államigazgatási ágazatok szervezeti problémái a családvédelem szolgálatában. (Bp., 1982)
A család. (Mozgó Világ, 1982)
Törvényes csövesek. (Kritika, 1982)
Nagykorúvá vált állami gondozottak beilleszkedési nehézségei a lakáslehetőségek tükrében. (Tanulmányok, cikkek a fővárosi gyermekvédelem köréből. Bp., 1985)
Javaslat egy új típusú, pszichoszociális családgondozó intézet létrehozására. Pethő Katalinnal, Ratkóczi Évával, Szentesi Péterrel. (Szociálpolitikai Értesítő, 1985)
A szociális védőhálóról alulnézetben. (Parola, 1991)
Családos szálló a hajléktalanellátásban. (Mozgó Világ, 1996)
A fővárosi hajléktalanok segélyezésének kritikája. (Bp., 1997)
Szalmaszál a hajléktalanokért alapítvány. (Bp., 1997)
A hajléktalanság néhány gyakorlati és elméleti kérdése Magyarországon. Udvari Kerstinnel. (Szociális Munka, 1998)
„A tévelygő és elesett lelkek őrangyala.” A fővárosi hajléktalanellátás gondjairól. Lejegyezte Pogonyi Lajos, (Kritika, 1999).

Irodalom

Irod.: Lukács Angéla: Babakeringő. 1–2. Beszélgetés B. Sz.-csal és Vabryk Lászlóval. (Képes 7, 1989).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője