Bognár Zoltán
Bognár Zoltán

2020. október 25. Vasárnap

Bognár Zoltán

festőművész, grafikus, folklorista

Születési adatok

1924. november 28.

Párizs, Franciaország

Halálozási adatok

1992. június 10.

Veszprém


Család

F: Koszorús Katalin festőművész.

Iskola

A Magyar Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél növendékeként végzett (1950).

Életút

A főiskola évei alatt és utána néhány évig az Operaház kosztüm- és díszlettervezője (1948–1953), Balatonfüreden majd Veszprémben rajztanár (1953–1985). Vörösberényben (Veszprém m.) élt és alkotott. A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Észak-Dunántúli Szervezetének Veszprém megyei titkára. A Pedagógusok Képzőművészeti Stúdiójának alapító tagja (1954-től). Művészi pályája legismertebb darabjai az erőteljes megformálású, folklorisztikus formákat idéző, groteszk figurákat ábrázoló nagyméretű linóleummetszetei (Szűz csillagkép születése, 1976; Népzenészek, 1978; Aprószentek, 1985). Legismertebb munkája a Szólásmondások c. és a Kőműves Kelemen balladáját (1970) feldolgozó linóleumsorozatai is elsősorban a népművészet forma- és témakincséből merítettek. Szólásmondásai különös, tréfás, nyelvi leleménnyel megáldott vidám jelenetet ábrázoló sírversek, ún. nevető fejfák. Jézuskák c. monotípia-sorozatában faluvégi omladozó kőszenteket és korpuszokat örökített meg, de szenvedélyesen érdekelte a magyar nyelvtörténet emlékei, értékes folklóranyagot is gyűjtött. Számos művén a Bakony betyárvilágát, kisfalvainak mindennapjait, különleges kártyaképein a helyi kismesterségeket festette meg. Grafikáinak külön csoportját alkotják írókról, zenészekről, művészekről készített expresszív erejű portréi. Több munkája irodalmi művek hatására készült (pl.: József Attila-, Radnóti-, Aragon-, Villon-illusztrációi stb.). Zománcművészettel is foglalkozott, sajátosan kialakított műveit zománcgrafikáknak nevezte. Munkásságára leginkább Konecsni György grafikái, ill. a betyáréletet ábrázoló pásztorművészek faragványai hatottak.

Emlékezet

Képeinek többségét Veszprémben őrzik, néhány műve azonban a Magyar Nemzeti Galériában (MNG), íróportréi a Petőfi Irodalmi Múzeumban is fellelhető. Önvallomása és néhány kisebb írása a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban kutatható. Emlékkiállítását a veszprémi Csikász Galériában rendezték meg (1993. ápr. 16.–máj. 5.). Emlékszobáját szintén Veszprémben avatták fel (a Művészetek Házában, 1994. nov. 19-én).

Elismerés

Egry József-díj (1975), az Országos Kisgrafikai Biennále díja (1979), Pro Urbe Díj (posztumusz, 2006).

Kiállítások

F. kiállításai: egyéni: Bakony Múzeum (Veszprém, 1976)
Műcsarnok (Győr, 1977)
Kisgrafikai Galéria–Jókai Mór Városi Könyvtár (Veszprém–Pápa, 1978)
Eötvös Károly Megyei Könyvtár (Veszprém, 1978)
Csók István Galéria (Bp., 1980)
Balatoni Galéria (Balatonfüred, 1980)
Dimitrov Művelődési Központ (Veszprém, 1987)
Erzsébetvárosi Galéria (Bp., 1989)
emlékkiállítása: Csikász Galéria (Veszprém, 1993)
csoportos: 25 év. Képzőművészeti alkotások Veszprém megyében. Bakony Múzeum (Veszprém, 1970)
XII–XXV. Veszprém Megyei őszi Tárlat. Bakony Múzeum (Veszprém, 1970–1989)
Balatoni Kisgrafikai Biennále. Balaton Múzeum– Tihanyi Múzeum (Keszthely–Tihany, 1973–1989)
VII–XVI. Országos Grafikai Biennále. Miskolci Galéria (Miskolc, 1973–1991)
Veszprém megyei képzőművészek. Dimitrov Művelődési Központ (Veszprém, 1974)
Ajkai Tavaszi Tárlat. Nagy László Művelődési Központ (Ajka, 1975–1989)
Mai magyar grafika és kisplasztika. Magyar Nemzeti Galéria (Budapest, 1978)
Veszprém megyei képzőművészek kiállítása. Ganz-Mávag Művelődési Központ (Budapest, 1979)
Bakony–Balaton. Dési Huber Terem (Veszprém, 1980)
Észak-dunántúli tárlat. I. Xantus János Múzeum (Győr, 1982)
Észak-dunántúli tárlat. II. Szombathelyi Képtár (Szombathely, 1984)
Észak-dunántúli tárlat. III. Tihanyi Múzeum (Tihany, 1986)
Veszprémi tavaszi tárlat. Veszprémi Egyetem (Veszprém, 1992).

Főbb művei

F. m.: linóleummetszetei: Kőműves Kelemen balladája (1970)
A bakonyi betyár halála (zománc táblakép, 1972)
Tavaszünnep (1973)
Szüzek temetője (1974)
Köztemető (1975)
Évszakok. I–II. (1976)
Szűz csillagkép születése (1976)
Rongyszőnyeg (1976)
Halotti beszéd (1976)
Népzenészek (1978)
Sári mérges kígyó (1978)
Szőlőtiprók (1979)
Gyógyfürdőben (1981)
Rákok a folyóban (1982)
Aprószentek (1985).

Irodalom

Irod.: Cserhát J.: A vörösberényi műteremben. (Napló, 1969. ápr. 18.)
B. Z. Kat. A katalógust szerk., az előszót írta D. Fehér Zsuzsa. (Veszprém, Bakony Múzeum, 1976)
B. Z. Kat. A katalógust szerk., az előszót írta Patka László. (Győr, Műcsarnok, 1977)
B. Z. festőművész kisgrafikai kiállítása. Kat. A kiállítást rendezte, a katalógust szerk. Poór Ferenc. (Veszprém–Pápa, Kisgrafikai Galéria–Jókai Mór Városi Könyvtár, 1978)
Gopcsa Katalin: B. Z. portréi. (Rege, 1989)
Mezei Ottó: Eleven időtlenség – B. Z. linóarcképei. (Kortárs, 1990)
B. Z. emlékkiállítása. Kat. A kiállítást rendezte Nagy Károly, a katalógust szerk., az előszót írta Gopcsa Katalin. (Veszprém, 1993)
Gopcsa Katalin: A képíró-képfaragó. (Élet és Irodalom, 1993. máj. 7.)
Mezei Ottó: A linóleummetszettől a lemezplasztikáig. B. Z. veszprémi emlékkiállítása. (Új Művészet, 1993)
Gopcsa Katalin: A vörösberényi művésztelep története. (Balatonalmádi és Vörösberény története. Balatonalmádi, 1995)
Gopcsa Katalin: Adatok B. Z. pályaképéhez. (Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 2004)
Gopcsa Katalin: B. Z. Monográfia és művészi album. (Veszprém, 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013