Bogsch Árpád
Bogsch Árpád

2024. október 7. Hétfő

Bogsch Árpád

jogász, diplomata

Születési adatok

1919. február 24.

Budapest

Halálozási adatok

2004. szeptember 19.

Genf, Svájc


Család

Sz: Bogsch Árpád (1886–) jogász, Táborszky Emília (†1978). F: 1. 1942–1987: Takáts Paula. Özvegy. 2. Frankhauser, Adèle. Leánya: Bogsch Szilvia (= Sylvia); fia: Bogsch Henrik (= Henry).

Iskola

A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1941), ügyvédi vizsgát tett (1945 előtt).

Életút

Budapesten ügyvédjelölt, ügyvéd (1941–1948). Külföldön telepedett le, 1959-től amerikai állampolgár. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (= UNESCO) párizsi jogi osztályának (1948–1954), majd az USA Szerzői Jogi Hivatalának munkatársa (1954–1963). A Szellemi Tulajdon Védelmének Egyesített Nemzetközi Irodája (= BIRPI, 1963–1970), a genfi Szellemi Tulajdon Világszervezete (= WIPO) főigazgató-helyettese (1963–1973), főigazgatója (1973–1997). A szellemi tulajdon védelmével, iparjoggal foglalkozott. ENSZ-diplomataként az 1980-as évektől fontos szerepet játszott számos függetlenné váló ország nemzeti iparjogvédelmi jogalkotó rendszerének kialakításában. Irányítása alatt a WIPO Nemzetközi Irodája a szellemi tulajdoni terület élenjáró intézményévé vált, és vezetése alatt épült fel a WIPO székháza, Genf egyik legjellegzetesebb épülete. Létrejött a Szabadalmi Együttműködési Szerződés, (amelynek 2000-ben már 123 szerződött állama volt). Kezdeményezte a Madridi Jegyzőkönyv és a Védjegyjogi Szerződés megalakítását, amely magas szintű oltalmat biztosított a védjegyjogosultak számára. Jelentős eredményeket ért el abban, hogy az 1990-es évek elején Magyarország iparjogvédelmi és szerzői jogi szabályozása és intézményrendszere eredményesen igazodott a piacgazdaság és a jogállamiság követelményeihez, előkészítve e területen is Magyarország beilleszkedését az intézményesített európai együttműködésbe.

Emlékezet

Halála után róla nevezték el Genfben, a Nemzetek terén álló WIPO-székházat, az ún. kék épületet (Bogsch Árpád-épület, 2005?-től). Emlékére a Feltalálók Nemzetközi Szervezete (IFIA) Bogsch Árpád-emlékérmet alapított (a feltalálók és az innováció támogatóinak legjelentősebb nemzetközi elismeréseként, 2005).

Elismerés

Az ELTE tb. doktora (1991). Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1996), a Köztársasági Elnök Arany Emlékérme (1997). Jedlik Ányos-díj (2004).

Főbb művei

F. m.: Az olasz perrendtartásról. Az előszót Fabinyi Tihamér írta. (Bp., 1943)
Szerzői jog és rádió. (Bp., 1947)
Commentaire du supplément a la demande d’avis concernant une Convention universelle sur le droit d’auteur adressé par L’ UNESCO a tous les gouvernements. Roach, William S.-szel. (Paris, 1951)
Universal Copyright Convention. An Analysis and Commentary. (New York, 1958)
The Law of Copyright under the Universal Convention (Leyden–New York, 1964)
A Szellemi Tulajdon Világszervezete. (Jogtudományi Közlöny, 1981)
The Paris Convention for the Protection of Industrial Property from 1883 to 1983. (Geneva, 1983)
Szellem és jog. Önéletrajz. Közreadja a Magyar Szabadalmi Hivatal. (Bp., 2004).

Irodalom

Irod.: Külföldi magyar kutatók, oktatók, fejlesztők. Szerk. Tarnóczy Mariann. (Bp., 1996)
Éger György–Szentkereszty György: Megálmodott Magyarország. Beszélgetés nyugati magyarokkal. (Basel–Bp., 1999)
Halálhír. (Népszabadság, 2004. szept. 24. és okt. 1.)
B. Á. (Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 2004).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője