Bohuniczky Szefi

írónő

Névváltozatok

Maller Dezsőné Bohuniczky Jozefa

Születési adatok

1892. március 19.

Nagypécsely, Zala vármegye

Halálozási adatok

1969. február 28.

Budapest

Temetési adatok

1969. március 7.

Budapest

Farkasrét

Család

Dédszülei, apai: Bohuniczky Béla (1779–1823), Rigler Rozália (1792–1861); Imrek/Imrech János földbirtokos, Szente Mária (†1878. máj. 6. Veszprém, Veszprém vm.).

Nagyszülei, apai: [id.] Bohuniczky Antal (1820–1887. szept. 18. Nagypécsely. Temetés: 1887. szept. 20. Nagypécsely, Katolikus Sírkert) földbirtokos, Imrek Franciska (1843. júl. 25. Ősi, Veszprém vm.–1892. jan. 7. Veszprém. Temetés: 1892. jan. 9. Nagypécsely, Katolikus Sírkert).

[id.] Bohuniczky Antal testvére: [ifj.] Bohuniczky Béla (1825. jan. 25. Esztergom, Esztergom vm.–1911. márc. 28. Bedeg, Somogy vm.) 1848-as honvéd, r. k. pap, szekszárdi segédlelkész, bedegi plébános (1869-től).

Bedeg plébánosa ezt megelőzően Veczkó Antal (1825. máj. Bécs–1869. júl. 20. Bedeg), Liszt Ferenc (1811–1886) zeneszerző unokatestvére (= Liszt Borbála fia) volt. Liszt unokatestvére halála után is gyakran ellátogatott a településre, ekkor Bohuniczky Béla vendége volt.

Bohuniczky Antal első felesége: Horváth Eleonóra (†1859).

Gyermekeik, Bohuniczky Kálmán féltestvérei: Bohuniczky Ödön (1849. szept. 23. Nagypécsely–1914. okt. 20. Bp. Temetés: 1914. okt. 22. Farkasrét) jogász, kúriai bíró, a kalocsai törvényszék elnöke, Deszáth Gézáné Bohuniczky Amália (1855. júl. 1. Nagypécsely–1918. ápr. 11. Bp. Temetés: 1918. ápr. 14. Farkasrét) tanítónő és Bohuniczky Izabella (1857. szept. 1. Nagypécsely–1903. márc. 7. St. Pölten. Temetés: 1903. márc. 10. St. Pöltens) az eperjesi Angolkisasszonyok Leánynevelő Intézetének vezetője.

Bohuniczky Ödön és Mihályfi Ilona fia: dr. Bohuniczky Jenő (1878. dec. 16. Veszprém–1937. máj. 7. Bp.) jogász, az Országos Földbirtokrendező Bíróság állandó bírája. Gyermekük: [ifj.] dr. Pentelényi Lászlóné Bohuniczky Anna (1908. máj. 9. Hol?–1998. júl. 26. Hol?). [ifj.] Bohuniczky Anna fia: Pentelényi Tamás (1939. febr. 25. Bp.–2025. febr. 9. Bp. Temetés: 2025. márc. 21. Pécsely, Katolikus Temető): orvos, sebész, traumatológus, az orvostudományok kandidátusa (1979).

Szülei: Bohuniczky Kálmán (1862. jún. 23. Nagypécsely–1944. dec. Siófok, Veszprém vm.) földbirtokos, Vas vármegyei intéző, Frank Róza.

Bohuniczky Kálmán testvérei: dr. Cholnoky/Csolnoki Ferencné Bohuniczky Irén (1865. febr. 24. Nagypécsely–1941. júl. 27. Veszprém. Temetés: 1941. júl. 29. Veszprém, Alsóvárosi Temető), Bohuniczky Endre (1866. szept. 20. Nagypécsely–1927. márc. 22. Miskolc, Borsod, Gömör és Kishont vm. Temetés: 1927. márc. 24. Mindszent) miniszteri tanácsos, főerdőtanácsos, Hölszky Sándorné Bohuniczky Matild (1868. jan. 4. Nagypécsely–1950. júl. 11. Bp.), Berke Józsefné Bohuniczky Mária Irma (1870. jan. 23. Nagypécsely), Thury Dénesné [id.] Bohuniczky Anna (1871. máj. 1. Nagypécsely–1962. júl. 11. Bp.) és Bohuniczky Sándor (1878. febr. 25. Nagypécsely–1944. máj. 20. Zseliz, Bars vm. Temetés: 1944. máj. 24. Zseliz, Római Katolikus Temető) gyógyszerész.

Bohuniczky Irén férje: dr. csolnokossi Cholnoky Ferenc (1853. Veszprém–1941. jan. 3. Veszprém) orvos, szülész, nőgyógyász, kórházigazgató főorvos; dr. Cholnoky Ferenc (1808–1876) orvos és gr. Reviczky Karolina (1809–1882) fia.

[id.] Bohuniczky Endre fia: [ifj.] dr. Bohuniczky Endre (1899–1936. júl. 24. Bp. Temetés: 1936. júl. 27. Miskolc) orvos, az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) rendelőorvosa.

Bohuniczky Matild férje: Hölszky Sándor (1871. szept. 13. Nagykálló, Szabolcs vm.–1945. márc. 3. Bp.) festőművész, rajzpedagógus, középiskolai r. tanár; Hölszky Károly elemi iskolai tanító és Kassay Antónia fia.

Bohuniczky Irma férje: Berke József (1866. márc. 20. Márkusháza, Hajdú vm.–1907. jún. 22. Hajdúnánás, Hajdú vm. Temetés: 1907. jún. 25. Hajdúnánás, Református Temető). gyógyszerész.

Bohuniczky Anna férje: Thury Dénes (†1909. jan. 26. Kiskunfélegyháza, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. Temetés: 1909. jan. 28. Kiskunfélegyháza) gyógyszerész Vörösmarton, majd Kiskunfélegyházán. Gyermekük: Thury Andor/András (1894. okt. 4. Vörösmart, Baranya vm.) gyógyszerész, gyógyszertár-tulajdonos, Kiskunfélegyháza város képviselő-testületének tagja. Thury Andor felesége: Bohuniczky Ilona, Bohuniczky Szefi testvére volt.

Testvérei: Bohuniczky Emília (1892. Tab, Somogy vm.–1906. aug. 15. Kadarkút, Somogy vm. Temetés: 1906. aug. 17. Hencse), Thury Andrásné Bohuniczky Ilona (1897. aug. 18. Tab–1964. okt. 16. Bp.), Kotsy Ferencné Bohuniczky Mária (1899. márc. 15. Tab–1968. nov. 28. Bp.) és [ifj.] Bohuniczky Antal (1901. márc. 25. Kadarkút).

Bohuniczky Mária férje: Kotsy Ferenc (1884. júl. 12. Petesháza, Zala vm.–1964. máj. 3. Bp.) gyógyszerész, siófoki gyógyszertulajdonos, a Magyar Élet Pártja (MÉP) siófoki elnöke; Kotsy József és Hajmássy Viktóra fia. Gyermekük: dr. Kotsy József (1921. febr. 23. Siófok–1993. nov. 24. Pécs, Baranya m.) gyógyszerész, az egyik első magyarországi gyógyszerész szakfelügyelő.

Férje: 1912–1956. nov. 8.: Maller Dezső (1881. febr. 28. Simontornya, Tolna vm.–1956. nov. 8. Bp.) a csurgói református főgimnázium r. tanára; Maller Károly és Maller Katalin fia.

Iskola

Az angolkisasszonyok eperjesi Beatae Mariae Virginis [Boldogságos Szűz Mária] leánynevelő intézetében tanult (ahol Bohuniczky Izabella volt a zárdafőnök, 1901–1906).

Életút

Férjhez ment (1912) Maller Dezsőhöz, a csurgó református főgimnázium r. tanárához. Maller Dezső Ady Endre halála után, 1919. jan. 30-án a csurgói önképzőkör naplói szerint megemlékezett a költőről. A Tanácsköztársaság idején Budapestre rendelték, ahol átképző tanfolyamokat szervezett. A bukás után – jóllehet nem vett részt a proletárdiktatúrában – meghurcolták, elvesztette tanári állását. A munkanélküli házaspár Medveczky Bella írónő javaslatára egy kisebb kölcsönkönyvtárat nyitott a Széna téren. Egy ideig a kis könyvtár bevételéből éltek, majd az 1920-as évek közepétől már Bohuniczky Szefi csak az írásából élt, lakásukon kisebb irodalmi szalont is fenntartott, ahol a Nyugat köréhez tartozó írók rendszeresen találkoztak. A Nyugat és Napkelet rendszeresen közölte novelláit, publicisztikáit, egyéb kisprózáját, ill. értékes könyvkritikáit (1926-tól). Könyvkritikái jelentős része – a magyar női irodalom elkötelezett híveként – elsősorban pályakezdő női írók munkáit ismertette. A könyvtár megszűnése után sem térhetett vissza férje a katedrára, nyelvórákat adott, az ezért kapott szerény összegekből és íróbarátai (pl. Németh László) anyagi támogatásából tartották fenn életszínvonalukat.

Bohuniczky Szefi a két világháború közötti korszak egyik jelentős, de elfeledett írónője volt. Kisgyermekkorától írt verseket, később elsősorban elbeszéléseket: Schöpflin Aladár fedezte fel írásait, amelyeket Osvát Ernő kezdett el közölni a Nyugatban (első novellája A kisbojtár volt, 1926-ban). Írásairól Móricz Zsigmond és Németh László közölt méltató kritikákat. Németh László mindenekelőtt írásművészetének sajátosságaira figyelt fel, a költőiségre és az ösztönösségre, valamint arra, hogy a szigorú szerkesztés és komponálás nem erőssége, ám annál merészebben bízza rá magát intuitív tehetségére, amely szokatlan őszinteséggel nyilvánul meg elbeszéléseiben. Regényeinek, novelláinak témája a vidéki hétköznapok, a falusi élet és a kisvárosban élő középosztálybeli nők helyzete. Írásai lélektani naturalista művek, elbeszélései, regényei epizódjai állandóan robbanással terhesek, gyakoriak bennük a kínos, feszült helyzetek. Visszaemlékezései, íróportréi és egyéb, önéletrajzi jellegű írásai a két világháború közötti Budapest irodalmi életének jelentős dokumentumai.

Emlékezet

Bohuniczky Szefi Nagypécselyen született (Bohuniczky Jozefina néven, 1892-ben, de családi dokumentumokban használta a Bohuniczky Józsa névváltozatot is). Nagypécsely és Nemespécsely falvak összevonásából alakult meg Pécsely település (ma: Veszprém megye, Balatonfüredi kistérség). Hároméves koráig szülőfalujában élt, ifjúkori éveit a családi birtokon, a Tab melletti Csibehegy-pusztán töltötte, jóllehet a gyermekleányka Balatonfüreden találkozott Jókai Mórral. Ezt a kisgyermekkori találkozást később úgy örökítette meg, hogy döntő szerepet játszott életében. A kisleány felcseperedve elsősorban béres gyermekekkel játszott (saját testvérei mellett), esténként Jókai-meséket olvasott, miközben a történeteket át meg át szőtte saját történeteivel. A mohón olvasó kisleány nemsokára verselgetni és történeteket írni is elkezdett. Nemsokára azonban az édesapa kisnemesi középbirtoka és egzisztenciája tönkrement, a földbirtokos apa egy nagybirtok pusztáin kénytelen volt gazdatiszti feladatokat ellátni. Időközben a bálozó Szefi kisasszony beleszeretett egy katonatisztbe, a család azonban nem engedélyezte a házasságot. A hadnagy helyett 1912-ben Maller Dezső csurgói gimnáziumi r. tanár felesége lett, s néhány évig a református kisvárosban éltek. A két fiatal nem volt szerelmes egymásba, kapcsolatuk azonban egy életen át tartó baráti szövetséggé nemesedett. Maller Dezső liberális szabadkőműves volt, aki 1919-ben, Ady melletti kiállása miatt elvesztette állását, s a biztos megélhetés helyett Budapestre, az értelmiségi létbizonytalanságba „menekült”. Korábban Csurgón kétszintes házban laktak, személyzetet tartottak, az 1920-as évektől szinte életük végéig albérlőkké váltak a fővárosban (Bohuniczky Szefi pedig írásaival a nagy budapesti irodalmi fősodor „albérlőjévé alakult”). Első, Ostrom utcai albérletük (amelyet utóbb számos másik követett, pl. a Párizsi utcában vagy a Városmajor utcában) nemsokára az irodalmon keresztül gyorsan kiépülő társasági életük színterévé vált. Leggyakoribb vendégük Schöpflin Aladár volt. Számos művészhez hasonlóan az ő életében is jelentős szerepet játszott a Centrál Kávéház. Itt ismerte meg Szabó Dezsőt, Móricz Zsigmondot és Osvát Ernőt is. 1925-ben – Schöpflin Aladár biztatására – elindult a Nyugat novellapályázatán. A bírálóbizottság tagjai – Gellért Oszkár, Kosztolányi Dezső és Osvát Ernő – a 272 beérkezett pályaműből négyet díjazott és további huszonegyet (ezek között volt Bohuniczky Szefi A kis bojtár c. elbeszélése) közlésre javasolt.

Bohuniczky Szefi a Nyugatban 1926 és 1940 között harminc írást publikált: tizenhárom novellát és tizenhét kritikát. Az 1930-as években már rendszeresen közölte írásait a lap, s ez igen magas mércét jelentett. Férje biztatására és az ő anyagi támogatásával 1930-ban két kötetbe rendezte addig megjelent novelláit (a kötetekhez Fáy Dezső készített rajzokat és fametszeteket). Később még hat önálló kötettel adott ki, a Szegény ember (1934) c. első regényének kiadását Pap Károly segítette (ő hívta fel a Révai Kiadó figyelmét az írónőre, aki így került be a kiadó Magyar Mezsgyén címet viselő, fiatal elbeszélőket bemutató sorozatába). Bohuniczky Szefi a Nyugatnál talált befogadó és inspiráló közegre, az ott eltöltött tizenöt éve folyamatos (bár nem válságoktól mentes) alkotást és megjelenést mutatott. A háború után még egy művészregénnyel (Lázas évek, 1947) jelentkezett, majd részben személyes, részben tártsadalmi okokból mint a Nyugat második nemzedékének tehetséges, de „továbbfejlődésre képtelen” polgári képviselőjét elnémították. Életműve még így, csonkán is különleges, hisz azon kevés nőíró közé tartozik, aki kétszer is elnyerte a Baumgarten-díjat.

Bohuniczky Szefi Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Emlékét elsősorban Tüskés Tibor kezdeményezésére Pécselyen emléktábla őrzi (2007. aug. 11-étől).

Elismerés

Baumgarten-jutalom (1938), Baumgarten-díj (1942).

Szerkesztés

Írásai, portréi a II. vh. után az Irodalomtörténetben (1957–1961), a Vigiliában (1959) és a Jelenkorban jelentek meg (1962–1964).

Főbb művei

F. m.: önálló művei: Nők. B. Sz. novellái. Fáy Dezső fametszeteivel. Számozott kiadás. (Pápa, Főiskolai Könyvnyomda, 1930)
Rigó. B. Sz. novellái. Fáy Dezső fametszeteivel. Számozott kiadás. Kiadói félbőr kötésben. A kötés Kner Erzsébet munkája. (Pápa, Főiskolai Könyvnyomda, 1930)
Szegény ember. Regény. Jaschik Álmos színes címlapjával. (Magyar mesgyén. Bp., Révai, 1934
Új magyar regények. 2. kiad. Bp., Franklin, 1944)
Az eszteregi hitbizomány. Regény. Kiadói vászon kötésben. (Nyugat Könyvek. Bp., 1936)
Három év. I–II. köt. Regény. A két kötet egy könyvben. Varrott papírkötés. (Új magyar regények. Bp., Franklin, 1941
olaszul: Roma, 1944)
Asszonyok és lányok. Regény. Kiadói félvászon kötésben. (Új magyar regények. Bp., 1942)
Válság. Regény. Kiadói félvászon kötésben. (Csillagos regény. Bp., Központi Könyvkiadó, 1943)
Lázas évek. Regény. Kiadói félvászon kötésben. (Magyar írók. Bp., Franklin, 1947)
Otthonok és vendégek. Önéletrajzi írások. Összeáll., a szöveget gondozta és az előszót írta Petrányi Ilona. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1989)
A fiatal Németh László és környezete. Az előszót Németh Magda, az utószót Tüskés Tibor írta. (Különleges Könyvek. Bp., Nap Kiadó, 2018).

F. m.: írásai, kritikái a Nyugatban: A kis bojtár. Elbeszélés. (1926. 4.)
Schöpflin Aladár kisvárosa. (1926. 23.)
Alexander Moissi. (1927. 1.)
Fekete vőlegények. P. Gulácsy Irén regénye. (1927. 3.)
Urak és gazdagok. Váry Rezső regénye. (1927. 9.)
Bolondok tornya. Szitnyai Zoltán novellái. – Csodálatos fazekas. Dénes Gizella regénye. (1927. 12.)
Babits Mihály Dunántúlja. (1927. 24.)
Bárczay Bella, a szeretőm. Pünkösti Andor könyve. (1928. 3.)
Várakozók. Elbeszélés. (1928. 6.)
Kirándulók. Elbeszélés. – Összetört ország lánya. Kelecsényi Gabriella versei. (1928. 20.)
Reggeltől estig. Elbeszélés. (1929. 5.)
Örök szerelem. Ujfalusi László novellái. (1929. 6.)
Földet érint homlokunk. Mollináry Gizella versei. (1929. 11.)
Virágos kertek között. Elbeszélés. (1929. 13.)
Végre egy jó házasság. Molnár Ákos regénye. (1929. 14.)
Ave Roma. Erdős Renée regénye. (1929. 15.)
Nők. Elbeszélés. (1929. 24.)
Fel a porból. M. Pogány Béla regénye. (1930. 1.)
Terebélyes nagy fa. Beczássy Judit regénye. (1930. 13.)
Vendégség. Elbeszélés. (1930. 16.)
Rigó. Elbeszélés. (1930. 21.)
Vergődők. Elbeszélés. (1931. 20.)
Szerelem. Elbeszélés. (1931. 24.)
Csöndes néni. Elbeszélés. (1932. 22.)
A diriné. Elbeszélés. (1933. 10-11.)
Ilka és a rokonok. Elbeszélés. (1937. 2.)
Fehér zászló. Bródy Lili regénye. (1939. 6.)
Menekülök. Földi Mihály regénye. (1940. 1.).

a Napkeletben: Levél után. Elbeszélés. (1929. 8.)
Válság. Elbeszélés. (1930. 2.)

a Vigiliában: Csak ennyi. Elbeszélés. (1949. 3.)
Októberi fény. Elbeszélés. (1952. 1.)
Kacsák. Elbeszélés. (1952. 8.)
Tandíj. Elbeszélés. (1953. 3.)
Találkozások. Elbeszélés. (1953. 9.)
Gyászolók. Elbeszélés. (1954. 8.)
Emlék. Elbeszélés. (1955. 8.)
Legenda és csoda. Elbeszélés. (1956. 8.)
Szegények kincse. Elbeszélés. (1957. 4.)
Amit a gyermek hallott. Elbeszélés. (1966. 12.)
Otthonok és vendégek. Elbeszélés. (1969. 6.).

F. m.: irodalomtörténeti írásai, visszaemlékezései, egyéb kisprózája: Régi napok, régi emberek. (Alföld, 1956. 5.)
Egy Móricz-vers története. (Irodalomtörténet, 1957. 1.)
Emlékezés Szabó Dezsőre. (Irodalomtörténet, 1958. 1.)
Lagerlöf Zelma. (Vigilia, 1958. 8.)
Két vacsora. Emlékezés Móricz Zsigmondra. (Kortárs, 1959. 8.)
Az elfelejtett Centrál Kávéház. (Vigilia, 1959. 8.)
Emlékezés Osvát Ernőre. (Irodalomtörténet, 1961. 2.)
Arcképvázlat Pap Károlyról. (Jelenkor, 1961. 3.)
Schöpflin Aladár és baráti körük. (Irodalomtörténet, 1962. 1.)
Ítélet. Elbeszélés. (Jelenkor, 1962. 4.)
A fiatal Németh László és környezete. (Jelenkor, 1962. 6.)
Veszprémi műemlék. Egy önéletrajzból. [A Cholnoky családról.] (Vigilia, 1967. 8.)
A Derék utcai villa. [Fenyő Miksáról és Osvát Ernőről.] (Vigilia, 1968. 2.)
Emlékek a régi Firenzéből. (Vigilia, 1968. 10.)
Régi esték a Zöldfában. (Élet és Irodalom, 1969. 1.)
Találkozások Móricz Zsigmonddal. (Élet és Irodalom, 1969. 9.)
Emlékképek Móricz Zsigmondról. Az író kiadatlan önéletírásából. (Vigilia, 1979. 4.). B. Sz. naplófeljegyzései 1956. okt. 23-tól nov. 25-ig. (Vigilia, 1990. 10.)
Ferdi bácsi. Önéletírás. (Somogy [folyóirat], 1982. 3.)
A Zöldfa. Rippl-Rónai–Zorka–Schöpflin. (Somogy [folyóirat], 1983. 5.).

Irodalom

Irod.: műveiről: Fáy Dezső: B. Sz. novelláskönyvéhez. [Illusztrációk.] Török Sophie: B. Sz. novellái. [B. Sz.: Nők. – Rigó.] (Nyugat, 1931. 2.)
Kerecsényi Dezső: B. Sz. két novellás kötete: Rigó. – Nők. (Protestáns Szemle, 1931)
F. E.: Szegény ember. B. Sz. regénye. (Budapesti Hírlap, 1934. dec. 16.)
Semjén Gyula: B. Sz.: Szegény ember. (Magyar Kultúra, 1934)
Kolozsvári G. Emil: B. Sz.: Szegény ember. (Protestáns Szemle, 1935)
Illés Endre: B. Sz.: Az eszteregi hitbizomány. (Nyugat, 1936. 6.)
L. Ujváry Lajos: B. Sz.: Szegény ember. (Napkelet, 1935. 4.)
B. A.: B. Sz.: Az eszteregi hitbizomány. (Magyarság, 1936. jún. 21.)
Molnár Kata: B. Sz.: Az eszteregi hitbizomány. (Napkelet, 1936. 8.)
D. F.: Két új magyar regény: B. Sz.: Három év. – Rónay György: Fák és gyümölcsök. (Budapesti Szemle, 1942)
Kemény István: Hát ez mi? B. Sz.: Emlékezés Szabó Dezsőre. (Élet és Irodalom, 1958. 18.)
Pannonhegyi Katalin: B. Sz.: Otthonok és vendégek. (Vigilia, 1990. 6.)
Nagy Péter: B. Sz. visszaemlékezései. (Irodalomtörténet, 1992. 1.)
Szálinger Balázs: B. Sz. ciklusából. Versek. (Alföld, 2000. 4.).

Irod.: családi források: Deszáth Géza kiskomáromi uradalmi gazdatiszt jegyet váltott Bohuniczky Amália kisasszonnyal, Bohuniczky Antal nagypécselyi földbirtokos bájos leányával. (Fővárosi Lapok, 1874. jún. 4.)
Deszáth Géza kiskomáromi uradalmi ispán f. hó 10-én tartá esküvőjét Bohuniczky Amália kisasszonnyal. (Reform [napilap], 1874. szept. 15.)
dr. Csolnoky [!] Ferenc veszprémi törvényszéki orvos eljegyezte Bohuniczy Irén úrhölgyet, Bohuniczky Antal nagypécselyi földbirtokos leányát. (Pesti Hírlap, 1885. jan. 19.–Budapesti Hírlap, 1885. jan. 21.)
Nagypécselyen dr. Csolnoky [!] Ferenc veszprémi orvos nőül vette Bohuniczky Irén kisasszonyt, Bohuniczky Antal földbirtokos leányát. (Fővárosi Lapok, 1885. máj. 5.)
Berke József gyógyszerész Veszprémben eljegyezte Bohuniczky Irma kisasszonyt, Bohuniczky Ödön kalocsai kir. törvényszéki elnök testvérét. (Pápai Lapok, 1893. szept. 3.)
Thury Dénes vörösmarti gyógyszerész e hó 7-én tartotta esküvőjét Bohuniczky Anna kisasszonnyal. (Budapesti Hírlap–Fővárosi Lapok, 1893. szept. 10.–Pesti Hírlap, 1893. szept. 11.)
Elhunyt M. Bohuniczky Izabella, az angolkisasszonyok eperjesi intézetének főnöknője, életének 46. évében, St. Pöltenben. (Alkotmány, 1903. márc. 11.–Budapesti Hírlap, 1903. márc. 17.)
Bohuniczky Sándor gyógyszerész szept. 12-én tartja esküvőjét Horváth Mariskával, özv. Horváth Lajosné Jófejű Janka leányával, Veszprémben. (Budapesti Hírlap, 1903. szept. 9.)
Mater Bohuniczky Izabella. 1857–1903. (Az angolkisasszonyok eperjesi „B. Mariae V.” leánynevelő intézetének értesítője, 1903–1904. Eperjes, 1904)
Elhunyt Bohuniczky Emília, Bohuniczky Kálmán és Frank Róza leánykája. (Somogyi Hírlap, 1906. aug. 17.)
Elhunyt Thury Dénes kiskunfélegyházi gyógyszerész. (Alföldi Híradó, 1909. jan. 31.)
A pécsi egyházmegye gyásza. Elhunyt Bohuniczky Béla bedegi plébános. (Dunántúl–Pécsi Újlap, 1911. márc. 30.)
Maller Dezső, a csurgói ref. főgimnázium tanára eljegyezte Bohuniczky Szefike úrhölgyet. (Pápai Hírlap, 1912. jan. 6.)
Elhunyt Bohuniczky Ödön kúriai bíró. B. Ö. halála. (Alkotmány–Az Újság–Budapesti Hírlap, 1914. okt. 21.)
Bohuniczky Amália ny. fővárosi tanítónő 62 éves korában elhunyt. (Alkotmány, 1918. ápr. 13.)
Elhunyt Bohuniczky Endre ny. miniszteri tanácsos, Miskolcon. (Magyar Jövő, 1927. márc. 24.)
Elhunyt Bohuniczky Ödönné Mihályfi Ilona, kúriai bíró özvegye. (Budapesti Hírlap, 1932. jan. 1.)
Elhunyt dr. Bohuniczky Endre, az OTI rendelőorvosa. (Magyar Jövő, 1936. júl. 28.)
Özvegy dr. Csolnoky [!] Ferencné Bohuniczky Irén, egészségügyi főtanácsos özvegye júl. 27-én, életének 77. évében elhunyt. (Új Magyarság, 1941. júl. 29.)
Bohuniczky Sándor gyógyszerész 66 éves korában máj 20-án meghalt Zselizen. (Pesti Hírlap–Új Magyarság, 1944. máj. 27.–Gyógyszerészek Lapja, 1944. 12. [jún. 15.])
Horváth József: Csurgói évek. Börtön Adyért. [Maller Dezsőről.] (Somogyi Hírlap, 1990. aug. 25.).

Irod.: egyéb források, megemlékezések: Meghalt Bohuniczky Szefi írónő. (Magyar Nemzet, 1969. márc. 1.)
Dénes Gizella: Emlékeztető emlékezés. [Bohuniczky Szefiről.] (Vigilia, 1975. 10.)
Szili Leontin: Lepkeszárnyon. Emlékezések. [Bohuniczky Szefiről.] (Vigilia, 1977. 2.)
Leskó László: B. Sz. és az Iszony. (Dunatáj, 1980. 4.)
Rónay László: Író süteményestállal. [Bohuniczky Szefi.] (Somogy [folyóirat], 1982. 3. és R. L.: Szabálytalan arcképek. Bp., 1982)
Nemeskürty István: Egy eleven írónő. [Bohuniczky Szefi.] (N. I.: Tűnődések történelemről, irodalomról. Bp., 1985)
Bóra Ferenc: A csibehegyi úriház lakója. Bohuniczky Szefi írónő. Érdekes emberek a múltból. (Tabi Újság, 1993. 1.)
Vidor Miklós: Eltűnt arcok. A megváltatlan író, Bohuniczky Szefi. (Magyar Nemzet, 1993. márc. 27.)
Matyikó Sebestyén József: Egy elfeledett írónő. Bohuniczky Szefi emlékére. (Tabi Kilátó, 2001)
Tüskés Tibor: Magánzárka. Emléktáblát avatnak Bohuniczky Szefinek. (Magyar Nemzet, 2007. aug. 11.)
Horváth József: Bohuniczky Szefi. Tabról és Csurgóról. (Somogyi Honismeret, 2012. 1-2.).

Irod.: lexikonok, feldolgozások: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Borgos Anna–Szilágyi Judit: Nőírók és írónők. Irodalmi és női szerepek a Nyugatban. (Bp., 2011)
Sipos Balázs: Modern amerikai lány, új nő és magyar asszony a Horthy-korban. Egy nőtörténeti szempontú médiatörténeti vizsgálat. (Századok, 2014. 1.).

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XK2D-CB6?lang=hu (Bohuniczky Edmund [Ödön] születési anyakönyve, 1849)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XK2D-ZRG?lang=hu (Bohuniczky Amália születési anyakönyve, 1855)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XK2D-872?lang=hu (Bohuniczky Mária Izabella születési anyakönyve, 1857)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XK2D-8B3?lang=hu (Bohuniczky Kálmán születési anyakönyve, 1862)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XK2D-D8R?lang=hu (Bohuniczky Irén születési anyakönyve, 1865)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XK2D-D24?lang=hu (Bohuniczky Endre születési anyakönyve, 1866)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XK2D-DYG?lang=hu (Bohuniczky Matild születési anyakönyve, 1868)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XK2D-6Z4?lang=hu (Bohuniczky Mária Irma születési anyakönyve, 1870)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XK2D-6NY?lang=hu (Bohuniczky Anna születési anyakönyve, 1871)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XK2D-F9M?lang=hu (Bohuniczky Sándor születési anyakönyve, 1878)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/268098 (Imrek Jánosné Szente Mária gyászjelentése, 1878)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:VRWJ-3VY?lang=hu (Maller Dezső születési anyakönyve, 1881)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/351691 (Bohuniczky Antal gyászjelentése, 1887)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/351692 (Bohuniczky Antalné Imrek Franciska gyászjelentése, 1892)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XK2D-J2Z?lang=hu (Bohuniczky Jozefa születési anyakönyve, a veszprémi püspökmegye vászolyi plébániáján keresztelték meg, lakhelye és születési helye Nagypécsely volt, 1892. márc. 19.)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J37-43FS?lang=hu (Bohuniczky Ilona születési anyakönyve, 1897)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3W-SFPB?lang=hu (Bohuniczky Mária születési anyakönyve, 1899)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JSD-7MGB?lang=hu (Bohuniczky Matild és Hölszky Sándor házassági anyakönyve, 1899)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J37-TFQ4?lang=hu ([ifj.] Bohuniczky Antal születési anyakönyve, 1901)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J34-QNQG?lang=hu (Bohuniczky Emília halotti anyakönyve, 1906)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/340726 (Berke József gyászjelentése, 1907)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NV1-1GPT?lang=hu (Berke József halotti anyakönyve, 1907)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/517033 (Thury Dénes gyászjelentése, 1909)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:W1CL-FDZM?lang=hu (Bohuniczky Ödön halotti anyakönyve, 1914)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6Z21-VQN1?lang=hu (Bohuniczky Amália halotti anyakönyve, 1918)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:DVHW-DXMM?lang=hu ([ifj.] dr. Bohuniczky Endre halotti anyakönyve, 1936)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JYP-SGMW?lang=hu (dr. Cholnoky Ferenc halotti anyakönyve, 1941)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/388147 (dr. Csolnoky [!] Ferencné Bohuniczky Irén gyászjelentése, 1941)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JYP-39VJ?lang=hu (dr. Cholnoky Ferencné Bohuniczky Irén halotti anyakönyve, 1941)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/351696 (Bohuniczky Sándor gyászjelentése, 1944)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6CTK-1K66?lang=hu (Hölszky Sándor halotti anyakönyve, 1945)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68YB-CG3Z?lang=hu (Hölszky Sándorné Bohuniczky Matild halotti anyakönyve, 1950)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:8QG3-HYW2?lang=hu (Maller Dezső halotti anyakönyve, 1956)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:WHQJ-L9PZ?lang=hu (Thury Dénesné Bohuniczky Anna halotti anyakönyve, 1962)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/167432 (Kotsy Ferenc gyászjelentése, 1964)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZJJ-T6VK?lang=hu (Kotsy Ferenc halotti anyakönyve, 1964)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:WYTK-NTZM?lang=hu (Kotsy Ferencné Bohuniczky Mária halotti anyakönyve, 1968)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/189645 (Mallerné Bohuniczky Szefi gyászjelentése, 1969)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-698S-NHT?lang=hu&i=108&cc=1452460 (Maller Dezsőné Bohuniczky Jozefa halotti anyakönyve, 1969)

Megjegyzések

1. Önéletírása szerint 1899-ben született.

2. Az irodalmi lexikonok – ÚMIL és ÚMÉL – eltérő születési éve: 1894! Gulyás Magyar írók lexikonsorozata eltérő születési éve: 1896!

3. Valójában Bohiniczky Jozefa születési anyakönyve szerint Nagypécselyen született, 1892. márc. 19-én, a Veszprémi püspökmegye vászolyi plébániáján keresztelték meg. A bejegyzés szerint lakhelye és születési helye Nagypécsely volt.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2025

Aktuális havi évfordulók

További évfordulók...

Foglalkozások

politikus (664), orvos (608), író (459), történész (365), jogász (332), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (169), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (101), művészettörténész (97), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)

További foglalkozások...

Bohuniczky Szefi