Bohuniczky Szefi
Bohuniczky Szefi

2020. október 24. Szombat

Bohuniczky Szefi

írónő

Születési adatok

1899. március 19.

Nagypécsely, Zala vármegye

Halálozási adatok

1969. február 28.

Budapest


Család

Középbirtokos családból származott, apja intéző volt Vas vármegyében. Hároméves koráig Nagypécselyen élt, ifjúkori éveit a családi birtokon, a Tab melletti Csibehegy-pusztán töltötte. F: Maller Dezső a csurgói gimnázium középiskolai tanára.

Iskola

Eperjesen, az angolkisasszonyok zárdájában tanult (1909-től).

Életút

Az 1920-as évek közepétől Budapesten élt, lakásán irodalmi szalont tartott fenn, ahol a Nyugat köréhez tartozó írók rendszeresen találkoztak. A Nyugat rendszeresen közölte novelláit, kisebb írásait, könyvkritikáit (1926-tól). A két vh. közötti korszak jelentős írónője. Schöpflin Aladár fedezte fel az írásait, amelyet Osvát Ernő kezdett el közölni a Nyugatban (első novellája a Kisbojtár volt, 1926-ban). Írásairól Móricz Zsigmond és Németh László közölt méltató kritikákat. Regényeinek, elbeszéléseinek témája a vidéki hétköznapok, a falusi élet és a kisvárosban élő középosztálybeli nők helyzete. Írásai lélektani naturalista művek, novellái, regényei epizódjai állandóan robbanással terhesek, gyakoriak bennük a kínos, feszült helyzetek. Visszaemlékezései, íróportréi és egyéb, önéletrajzi jellegű írásai a két vh. közötti Budapest irodalmi életének jelentős dokumentumai.

Emlékezet

A bp.-i Farkasréti Temetőben nyugszik. Nagypécsely és Nemespécsely falvak összevonásából alakult meg Pécsely település (ma: Veszprém megye, Balatonfüredi kistérség). Emlékét elsősorban Tüskés Tibor kezdeményezésére Pécselyen emléktábla őrzi (2007. aug. 11-étől).

Elismerés

Baumgarten-díj (1938 és 1942).

Szerkesztés

Írásai, portréi a II. vh. után az Irodalomtörténetben (1957–1961), a Vigiliában (1959) és a Jelenkorban jelentek meg (1962–1964).

Főbb művei

F. m.: Nők. B. Sz. novellái. Fáy Dezső fametszeteivel. (Pápa, 1930)
Rigó. B. Sz. novellái. (Pápa, 1930)
Szegény ember. Reg. (Magyar mesgyén. Bp., 1934
Új magyar regények. 2. kiad. 1944)
Az eszteregi hitbizomány. Reg. (Nyugat Könyvek. Bp., 1936)
Három év. I–II. köt. Reg. (Új magyar regények. Bp., 1941
olaszul: Roma, 1944)
Asszonyok és lányok. Reg. (Új magyar regények. Bp., 1942)
Válság. Reg. (Bp., 1943)
Lázas évek. Reg. (Magyar írók. Bp., 1947)
Egy Móricz-vers története. (Irodalomtörténet, 1957)
Emlékezés Szabó Dezsőre. (Irodalomtörténet, 1958)
Két vacsora. Emlékezés Móricz Zsigmondra. (Kortárs, 1959)
Az elfelejtett Centrál Kávéház. (Vigilia, 1959)
Arcképvázlat Pap Károlyról. (Jelenkor, 1961)
Emlékezés Osvát Ernőre. (Irodalomtörténet, 1961)
A fiatal Németh László és környezete. (Jelenkor, 1962)
Otthonok és vendégek. Önéletrajzi írások. Összeáll., a szöveget gondozta és az előszót írta Petrányi Ilona. (Bp., 1989).

Irodalom

Irod.: Török Sophie: B. Sz. novellái. (Nyugat, 1931)
Dénes Gizella: Emlékeztető emlékezés. (Vigilia, 1975)
Leskó László: B. Sz. és az Iszony. (Dunatáj, 1980)
Rónay László: Író süteményestállal. (R. L.: Szabálytalan arcképek. Bp., 1982)
Nemeskürty István: Egy eleven írónő. (N. I.: Tűnődések történelemről, irodalomról. Bp., 1985)
Vidor Miklós: A megváltatlan író. (Magyar Nemzet, 1993. márc. 27.)
Szálinger Balázs: B. Sz. ciklusából. Versek. (Alföld, 2000)
Matyikó Sebestyén József: Egy elfeledett írónő. B. Sz. emlékére. (Tabi Kilátó, 2001)
Tüskés Tibor: Magánzárka. Emléktáblát avatnak B. Sz.-nek. (Magyar Nemzet, 2007. aug. 11.).

Megjegyzések

Önéletírása szerint 1899-ben született. ÚMIL és ÚMÉL eltérő születési éve: 1894! Gulyás eltérő születési éve: 1896!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013