Bőke Gyula
Bőke Gyula

2020. október 30. Péntek

Bőke Gyula

orvos, fül-orr-gégész

Névváltozatok

1862-ig Beck

Születési adatok

1832. november 8.

Tata, Komárom vármegye

Halálozási adatok

1918. március 5.

Budapest


Család

Zsidó családból származott, kikeresztelkedett (1868).

Iskola

Középiskoláit Tatán és Pesten, a piaristáknál végezte (1852-ig). A bécsi tudományegyetemen orvostudori és szülészmesteri okl. szerzett (1858), Würzburgban fülgyógyászatot tanult (1861–1862), a pesti tudományegyetemen fülgyógyászatból magántanári képesítést szerzett (1868).

Életút

Mosonban orvosi gyakorlatot folytatott (1859–1861), würzburgi tanulmányai után a fővárosban telepedett le; a pesti Zsidókórház fülorvosa (1862–1868). A bp.-i Szent Rókus Közkórház fülész szakorvosa (1868–1902); közben a pesti, ill. a bp.-i gyermekkórház fülorvosa is (1868–1897). A pesti, ill. a bp.-i tudományegyetem magántanára (1868– 1879), c. ny. rk. tanára (1902–1910). Az első magyar fül-orr-gégész szakorvos, a magyarországi fülgyógyászat, mint önálló szakorvosi tudományterület egyik megteremtője. Nevéhez fűződik az első fül-orr-gégészeti egyetemi tankönyv összeállítása, az első modern hallóképességi vizsgálatok bevezetése.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik, sírfeliratán egy idézet olvasható a Jelenések Könyvéből.

Szerkesztés

Írásai, szakcikkei Magyarországon elsősorban a Pesti Naplóban (1863), a Vasárnapi Ujságban (1863–1867), a Gyógyászatban (1863–1894), a Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálataiban (1864–1880), a Hazánk és Külföldben (1865), a Természettudományi Közlönyben (1869–1880) az Orvosi Hetilapban (1881–1906), a Képes Családi Lapokban (1893–1897), a Magyar Orvosok Lapjában (1902), a Budapesti Orvosi Ujságban jelentek meg (1903–1905).

Főbb művei

F. m.: A külhangvezetés általában és mellső és alsó falának megcsontosodása különösen. (Pest, 1863)
A süketnémaság orvosi szempontból. (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1864)
A fülgyógyászat tankönyve tanulók és orvosok számára. (Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. VIII. Buda, 1868)
A fülfolyás – otorrhoea – lényegéről. (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1868)
A fülbántalmak befolyása az agyra. (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1879)
A hallásról és a hallókészülékekről. (Természettudományi Közlöny, 1880)
A fülgyógyászat viszonya az orvosi tudomány többi ágaihoz. – A csecsnyújtvány üregének megnyitásáról. (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1890)
A gyermekek testi ápolásáról. Többekkel. (Bp., 1891)
A hallóképesség vizsgálatáról tettetőknél és annak értékesítéséről kórjelzés és kórjóslati irányban. A magyar orvosok és természettudósok Brassóban tartott vándorgyűlésén előadta. (Bp., 1892)
Ritkábban előforduló sérüléses fülbántalmak. A fül epitheliomája és a rádiumkezelés. (Budapesti Orvosi Ujság, 1904)
A fülgyógyászat fontosságáról az orvosi gyakorlatban. (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1905).

Irodalom

Irod.: Váli Ernő: B. Gy. (Orvosi Hetilap, 1918)
Szállási Árpád: B. Gy. (Orvosi Hetilap, 1972. 24.)
Alexander Emed: B. Gy. (Fül-orr- gégegyógyászat, 2006).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013