Bokelberg Ernő
Bokelberg Ernő

2021. május 11. Kedd

Bokelberg Ernő, vollárdi

testnevelő tanár

Születési adatok

1839. szeptember 9.

Hannover

Halálozási adatok

1891. november 17.

Budapest


Család

Apja hannoveri út- és hídépítészeti felügyelő és titkos kormánytanácsos volt. Fia: Bokelberg Ede (1866–) testnevelő tanár, rendőrkapitány.

Iskola

Hannoverben felsőbb polgári iskolát és hadapródiskolát végzett, hivatásos katonatisztként Hildesheimben hadnagyként szolgált (1858–1864).

Életút

Leszerelése után a laibachi tornaegylet tornatanára (1864–1865), majd Pesten telepedett le. A Pesti Torna Egylet (PTE), ill. a Nemzeti Torna Egylet (NTE) vívómestere és tornatanára (1865–1870), az NTE művezetője (1870–1891).

A Honvéd Tiszti Akadémia (= Ludovika Akadémia) tornatanára (1872–1875), a szerb–bolgár háborúban a sebesültvivők szakoktatásának vezetője (1882–1885). A szegedi (1879), a kőrösladányi és a gyulai árvíz idején (1881) mentési szolgálatot teljesített.

A Magyar Tornatanítók Egyletének alelnöke (1883–1888) és a Magyarországi Tornaegyletek Szövetségi (MOTESZ) titkára (1884–1886). Az Országos Közoktatási Tanács (OKT) tagja (1883–1890).

Az NTE tornatanító-tanfolyamainak (= a TF felállítása előtt itt képezték a magyarországi testnevelő tanárokat) vezetőjeként a magyar testnevelőtanár-képzés irányítója, szervezője (1868–1891-ben). Jelentős szerepet játszott továbbá a magyarországi tűzoltóság és árvízi mentés megszervezésében. Összeállította a tornázás versenyszabályait, a magyar torna műnyelv szakszótárát (ez utóbbi műve azonban kéziratban maradt). A világon is az elsők között, minta értékű kérdőíveket küldött szét az országban működő tornaegyletekhez, hogy megtudja alakulásuk idejét, a működő tagok számát, a tornahelyiségek méretét és felszereltségét! Az ő javaslatára és az ő tervei alapján rendezték meg az első országos tornaünnepélyt (1885-ben) és az első tornaversenyt (1890-ben). A tornatanító-tanfolyam számára számos jegyzetet, kéziratos szakanyagot és ún. tornakártyát írt és szerkesztett.

 

Magyarrá vált német tornavezetőként az elhíresült 1885. évi drezdai tornászbotrány főszereplője lett: a magyar küldöttség tagjaként magyar nemzeti szalaggal ellátott koszorút helyezett el, amit egy német tornász eltávolított. A magyar nemzeti érzületében sértett Bokelberg párbajra hívta ki a német tornászt, s amikor az a kihívást visszautasította, végleg elhagyta korábbi hazáját. Az incidensből igen nagy politikai vihar kerekedett, az Országgyűlésben még napokig interpelláltak a képviselők, s a magyarrá vált, magyarságában megsértett német tornatanár alakja korabeli irodalmi műfajokban is feltűnt.

 

Magyarországon elsőként szervezett sebesülteket gondozó csapatot, s ezt a speciális egységet az ő tervei szerint átalakított sebesültszállító kocsival is ellátta.

Emlékezet

Súlyos betegségben hunyt el a budapesti Vöröskereszt Kórházban. A Kerepesi úti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Az ő, és fia levelezését, valamint egyéb személyes iratait Budapest Főváros Levéltára őrzi.

Szerkesztés

A tornával kapcsolatos szakcikkei a Közoktatásban (1882) és a Tornaügyben jelentek meg (1883–1891). Ő írta a kormány által kiadott gimnáziumi tanterv Testgyakorlás fejezetét (1887-ben).

Főbb művei

F. m.: A magyar tornatanítók egylete nevében a képviselőházhoz intézett beadvány a tornatanítás kiterjesztése s a katonai gyakorlatok elejtése iránt. (Bp., 1882)
A tornázás versenyszabályai. (Bp., 1890)
Reformjavaslatok a torna tanításáról és a tanerők kiképzéséről. (Bp., 1891).

Irodalom

Irod.: Hadas Miklós: A tornászat, avagy a gimnasztika államosítása. (Szociológiai Szemle, 2002).

Megjegyzések

Gulyás eltérő halálozási nap: nov. 18.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013