Bokelberg Ernő
Bokelberg Ernő

2022. szeptember 25. Vasárnap

Bokelberg Ernő, vollárdi

testnevelő tanár

Születési adatok

1839. szeptember 9.

Hannover

Halálozási adatok

1891. november 17.

Budapest


Család

Apja hannoveri út- és hídépítészeti felügyelő és titkos kormánytanácsos volt. Fia: Bokelberg Ede (1866–) testnevelő tanár, rendőrkapitány.

Iskola

Hannoverben felsőbb polgári iskolát és hadapródiskolát végzett, hivatásos katonatisztként Hildesheimben hadnagyként szolgált (1858–1864).

Életút

Leszerelése után a laibachi tornaegylet tornatanára (1864–1865), majd Pesten telepedett le. A Pesti Torna Egylet (PTE), ill. a Nemzeti Torna Egylet (NTE) vívómestere és tornatanára (1865–1870), az NTE művezetője (1870–1891).

A Honvéd Tiszti Akadémia (= Ludovika Akadémia) tornatanára (1872–1875), a szerb–bolgár háborúban a sebesültvivők szakoktatásának vezetője (1882–1885). A szegedi (1879), a kőrösladányi és a gyulai árvíz idején (1881) mentési szolgálatot teljesített.

A Magyar Tornatanítók Egyletének alelnöke (1883–1888) és a Magyarországi Tornaegyletek Szövetségi (MOTESZ) titkára (1884–1886). Az Országos Közoktatási Tanács (OKT) tagja (1883–1890).

Az NTE tornatanító-tanfolyamainak (= a TF felállítása előtt itt képezték a magyarországi testnevelő tanárokat) vezetőjeként a magyar testnevelőtanár-képzés irányítója, szervezője (1868–1891-ben). Jelentős szerepet játszott továbbá a magyarországi tűzoltóság és árvízi mentés megszervezésében. Összeállította a tornázás versenyszabályait, a magyar torna műnyelv szakszótárát (ez utóbbi műve azonban kéziratban maradt). A világon is az elsők között, minta értékű kérdőíveket küldött szét az országban működő tornaegyletekhez, hogy megtudja alakulásuk idejét, a működő tagok számát, a tornahelyiségek méretét és felszereltségét! Az ő javaslatára és az ő tervei alapján rendezték meg az első országos tornaünnepélyt (1885-ben) és az első tornaversenyt (1890-ben). A tornatanító-tanfolyam számára számos jegyzetet, kéziratos szakanyagot és ún. tornakártyát írt és szerkesztett.

 

Magyarrá vált német tornavezetőként az elhíresült 1885. évi drezdai tornászbotrány főszereplője lett: a magyar küldöttség tagjaként magyar nemzeti szalaggal ellátott koszorút helyezett el, amit egy német tornász eltávolított. A magyar nemzeti érzületében sértett Bokelberg párbajra hívta ki a német tornászt, s amikor az a kihívást visszautasította, végleg elhagyta korábbi hazáját. Az incidensből igen nagy politikai vihar kerekedett, az Országgyűlésben még napokig interpelláltak a képviselők, s a magyarrá vált, magyarságában megsértett német tornatanár alakja korabeli irodalmi műfajokban is feltűnt.

 

Magyarországon elsőként szervezett sebesülteket gondozó csapatot, s ezt a speciális egységet az ő tervei szerint átalakított sebesültszállító kocsival is ellátta.

Emlékezet

Súlyos betegségben hunyt el a budapesti Vöröskereszt Kórházban. A Kerepesi úti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Az ő, és fia levelezését, valamint egyéb személyes iratait Budapest Főváros Levéltára őrzi.

Szerkesztés

A tornával kapcsolatos szakcikkei a Közoktatásban (1882) és a Tornaügyben jelentek meg (1883–1891). Ő írta a kormány által kiadott gimnáziumi tanterv Testgyakorlás fejezetét (1887-ben).

Főbb művei

F. m.: A magyar tornatanítók egylete nevében a képviselőházhoz intézett beadvány a tornatanítás kiterjesztése s a katonai gyakorlatok elejtése iránt. (Bp., 1882)
A tornázás versenyszabályai. (Bp., 1890)
Reformjavaslatok a torna tanításáról és a tanerők kiképzéséről. (Bp., 1891).

Irodalom

Irod.: Hadas Miklós: A tornászat, avagy a gimnasztika államosítása. (Szociológiai Szemle, 2002).

Megjegyzések

Gulyás eltérő halálozási nap: nov. 18.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője