Bokor József
Bokor József

2024. október 9. Szerda

Bokor József

filozófus, pedagógus

Születési adatok

1843. június 19.

Kadarkút, Somogy vármegye

Halálozási adatok

1917. június 11.

Budapest


Család

Sz: apja néptanító volt.

Iskola

Középiskoláit Csurgón és Pápán hallgatta, közben egy-egy évig Böhönyén és Kaposmérőn tanítóskodott. A pesti Református Teológiai Akadémián végzett (1866), a bp.-i tudományegyetemen bölcsésztudori okl. (1884), neveléstörténet tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1887).

Életút

Tanulmányai befejezése után Pesten nevelőtanár (1866–1868), majd hosszabb utat tett Nyugat-Európában (1868–1869). A sárospataki Református Teológiai Akadémia Bibliai Tanszék rk. (1869–1870), r. tanára (1870–1877), a Bölcseleti Tanszék r. tanára (1877–1885), a bp.-i II. és VI. kerületi felsőkereskedelmi iskola r. tanára (1885–1896). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1887–1912), c. ny. rk. tanára (1912–1917). Az Országos Közoktatási Tanács előadói tanácsosa (1896-tól). A tudomány és a vallás kapcsolatával, ill. a középiskolai filozófiai-erkölcsi nevelés kérdéseivel fogl.

Elismertség

Az általa alapított Magyar Filozófiai Társaság alelnöke (1901–1917).

Elismerés

Ferenc József-rend Lovagkeresztje (1899).

Szerkesztés

A Sárospataki Lapok (1881–1882), a Magyar Philosophiai Szemle (egyedül, 1885–1889; Buday Józseffel, 1885–1886), az Egyetértés c. lap tanügyi rovata (1887–1908), a Pallas Nagy Lexikona (1–16. köt. Bp., 1891–1900) szerkesztője. Pedagógiai és filozófiai dolgozatai a fentieken kívül még elsősorban a Budapesti Napilap (1871–1873), a Reform (1871–1873), a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap (1871–1884), a Révész Figyelmezője (1872–1876), a Figyelő (1875), a Fővárosi Lapok (1878–1886), a Debreczeni Protestáns Hetilap (1882–1884), az Iskolai Szemle (1891), a Magyar Szalon (1891), a Néptanítók Lapja (1891), a Néptanoda (1891– 1892), az Ügyvédek Lapja (1892), a Békés (1893), az Ország–Világ (1893–1894), a Polgári Iskolai Közlöny (1897), a Magyar Paedagogia (1897, 1909–1913), a Háztartás (1903), a Népművelés (1908) és a Protestáns Szemle c. lapokban jelentek meg (1910– 1913).

Főbb művei

F. m.: Vallás és tudomány. (Sárospatak, 1871)
A középiskola eszménye. (Bp., 1874)
Egy középiskola. (Sárospatak, 1883)
A szabadság némely korlátairól. Egy. doktori értek. (Sárospatak, 1884 és Magyar Philosophiai Szemle, 1884)
A felsőház. (Magyar Philosophiai Szemle, 1885)
A morális válság. – A társadalom befolyása az államra. I–II. (Magyar Philosophiai Szemle, 1886)
A középiskola tantervei. (Magyar Philosophiai Szemle, 1887)
Az ébredő szabadság. – A biológia a positivismus rendszerében. (Magyar Philosophiai Szemle, 1888)
Sociologia. (Magyar Philosophiai Szemle, 1889)
Emberszeretet. (Magyar Filozófiai Társaság Közleményei. Bp., 1902)
Hit és tudás. (Magyar Filozófiai Társaság Közleményei. Bp., 1902)
Az erkölcsi nevelés. (Magyar Paedagogia, 1909)
A calvinismus erőssége. (Protestáns Szemle, 1910 és Marosvásárhely, 1910).

Irodalom

Irod.: Szilágyi Géza: B. J. meghalt. (Nyugat, 1917).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője