Család

Sz: apja néptanító volt.

Iskola

Középiskoláit Csurgón és Pápán hallgatta, közben egy-egy évig Böhönyén és Kaposmérőn tanítóskodott. A pesti Református Teológiai Akadémián végzett (1866), a bp.-i tudományegyetemen bölcsésztudori okl. (1884), neveléstörténet tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1887).

Életút

Tanulmányai befejezése után Pesten nevelőtanár (1866–1868), majd hosszabb utat tett Nyugat-Európában (1868–1869). A sárospataki Református Teológiai Akadémia Bibliai Tanszék rk. (1869–1870), r. tanára (1870–1877), a Bölcseleti Tanszék r. tanára (1877–1885), a bp.-i II. és VI. kerületi felsőkereskedelmi iskola r. tanára (1885–1896). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1887–1912), c. ny. rk. tanára (1912–1917). Az Országos Közoktatási Tanács előadói tanácsosa (1896-tól). A tudomány és a vallás kapcsolatával, ill. a középiskolai filozófiai-erkölcsi nevelés kérdéseivel fogl.

Elismertség

Az általa alapított Magyar Filozófiai Társaság alelnöke (1901–1917).

Elismerés

Ferenc József-rend Lovagkeresztje (1899).

Szerkesztés

A Sárospataki Lapok (1881–1882), a Magyar Philosophiai Szemle (egyedül, 1885–1889; Buday Józseffel, 1885–1886), az Egyetértés c. lap tanügyi rovata (1887–1908), a Pallas Nagy Lexikona (1–16. köt. Bp., 1891–1900) szerkesztője. Pedagógiai és filozófiai dolgozatai a fentieken kívül még elsősorban a Budapesti Napilap (1871–1873), a Reform (1871–1873), a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap (1871–1884), a Révész Figyelmezője (1872–1876), a Figyelő (1875), a Fővárosi Lapok (1878–1886), a Debreczeni Protestáns Hetilap (1882–1884), az Iskolai Szemle (1891), a Magyar Szalon (1891), a Néptanítók Lapja (1891), a Néptanoda (1891– 1892), az Ügyvédek Lapja (1892), a Békés (1893), az Ország–Világ (1893–1894), a Polgári Iskolai Közlöny (1897), a Magyar Paedagogia (1897, 1909–1913), a Háztartás (1903), a Népművelés (1908) és a Protestáns Szemle c. lapokban jelentek meg (1910– 1913).