Bokor József
Bokor József

2024. december 6. Péntek

Bokor József, ifj.

zeneszerző, karmester, színházi rendező

Születési adatok

1861. február 12.

Kolozsvár

Halálozási adatok

1911. október 23.

Budapest


Család

Sz: Bokor József, id. (1838–1902) színész, énekes-komikus, Kőrössy Ágnes.

Iskola

Kassán és Szabadkán tanult.

Életút

A szabadkai városi zeneiskola zenetanára (1883–1893); közben Eperjesen, Újvidéken, Székesfehérvárott és Győrött alkalmi társulatok színházi karmestere is. A bp.-i Népszínház karmestere (1893–1896), a Király Színház karmestere és főrendezője (1903–1911). Élete utolsó éveiben énektanítással foglalkozott. A századforduló népszerű zeneszerzőjeként számos operettet, zenés játékot, népszínművet, vígjátékot írt és komponált. A bp.-i Népszínház Garay-pályázatán három dalművét is jutalmazták (A pacsirta; Falusi történet; Komédiások, 1893). A siker után a Népszínház azonnal szerződtette, s ettől kezdve a bp.-i, vidéki és bécsi színházak sorra játszották – ma már azonban elfeledett – zenés műveit. Újvidéken nyolc darabját adták elő (1893–1908 között), egyik népszerű művét hat ízben újították fel (A gyermekasszony, 1879–1918 között). Elnyerte a Kolozsvári Színház pályadíját (Boris asszony c. népszínművéért, 1898-ban), ill. a Népszínház pályázatán száz aranyat nyert (Kurucfarsang c. népszínművéért, 1899-ben). Karmesterként ő vezényelte Kacsóh Pongrác János vitézének ősbemutatóját (1904-ben).

Emlékezet

Nyomtatásban csak néhány dalszövege maradt fenn. Művei eredetiségét már életében megkérdőjelezték, a század elején néhány bemutatója kapcsán különösen éles irodalmi háborúskodás robbant ki (pl. Az almafa c. vígjátéka kapcsán kimutatták, hogy az tkp. Hutt, Jochan Das war ich nicht c. művének fordítása).

Szerkesztés

Írásai, kritikái rendszeresen megjelentek a Budapesti Naplóban (1898–1902).

Főbb művei

F. m.: bemutatói: Fra Benuto kapitány. Operett 3 felvonásban. (Szabadka, 1892. okt.)
Falusi történet. Népszínmű 3 felvonásban. (Népszínház, 1893. ápr. 22.)
A kis alamuszi. Operett 3. felvonásban. (Népszínház, 1894. márc. 10.
németül: Bécs, Carl-Theater, 1896. szept. 5.)
Télen. Népszínmű 3 felvonásban. (Népszínház, 1895. márc. 1.)
A gyermekasszony. Népszínmű 3 felvonásban. A zenéjét Huber Sándor szerezte. (Népszínház, 1896. márc. 28.)
Úrfi kisasszony. Paraszt bohózat 3 felvonásban. (Városligeti Színkör, 1896. máj. 28.)
Mária bátyja. Népszínmű 3 felvonásban. (Népszínház, 1896. nov. 6.)
Zűrzavar. Bohózat 3 felvonásban. (Vígszínház, 1897. márc. 12.)
Három légyott. Operett 3 felvonásban. Hennequin egy bohózata alapján írta. (Népszínház, 1897. okt. 22.)
Dupla feleség. Énekes bohózat 3 felvonásban. (Magyar Színház, 1898. febr. 1.)
Az édes. Népszínmű 3 felvonásban. (Népszínház, 1898. nov. 25.)
Utazás Magyarország körül. Látványos néprajz 3 szakaszban. (Budai Színkör, 1899. aug. 5.)
Kurucfurfang. Népszínmű 3 felvonásban. (Népszínház, 1899. dec. 7.)
Harc a millióért. Regényes színmű 7 képben. (Magyar Színház, 1900. szept. 11.)
Napfogyatkozás. Bohózatos operett 3 felvonásban. (Magyar Színház, 1900, dec. 7.)
Az almafa. Vígjáték 1 felvonásban. (Vígszínház, 1901. okt. 15.)
Rolli és Rolland. Énekes bohózat 3 felvonásban. (Népszínház, 1901. okt. 25.)
Kossuth Lajos. Alkalmi színdarab 5 felvonásban. (Népszínház, 1902. szept. 19.)
Huszárkisasszony. Operett 3 felvonásban. (Népszínház, 1903. okt. 10.)
Nászutazás a kaszárnyában. Operett 3 felvonásban. (Budai Színkör, 1905. júl. 12.)
Az anarchista kisasszony. Operett 3 felvonásban. (Budai Színkör, 1910. máj. 28.)
dalszövegei: Mária bátyja. Eredeti népszínmű dalai. (Bp., 1896)
Az édes. Népszínmű összes dalszövege. (Bp., 1898)
Kurucfarsang. Népszínmű összes énekszámai. (Arad, 1900)
írása: Mit találtam a szabadkőművességben? (Kelet, 1895).

Irodalom

Irod.: Kalapis Zoltán: B. J. (K. Z.: Életrajzi kalauz. 1. A–Gy. (Újvidék, 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője