Bokor Rezső
Bokor Rezső

2020. november 29. Vasárnap

Bokor Rezső, vitéz

erdőmérnök, talajbiológus

Születési adatok

1898. május 30.

Sopron

Halálozási adatok

1959. március 17.


Család

Sz: apja vármegyei hivatalnok volt.

Iskola

Sopronban éretts. (1916), az I. vh. végén frontszolgálatot teljesített (1916–1918), a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolán erdőmérnöki okl. (1924), a Göttingeni Egyetemen növényfiziológiából bölcsészdoktori okl. (1928), a magyarországi szikes és homokos talajok bakteriológiája tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1935), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).

Életút

A soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola Növénytani Tanszék tanársegéde (1923–1927), főisk. adjunktusa (1927–1935) és magántanára (1935-től), az Erdőhasználattani és Fatechnológiai Tanszék tanszékvezető-helyettes (1935–1938), r. tanára (1938– 1944), egyúttal a fűrésztelepek tervezése (1935-től) és az erdészeti géptan előadó tanára (1938-tól). A soproni Erdészeti Kutató Intézet vezetője (főerdőtanácsosi rangban, 1947–1949), a bp.-i Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) Erdőművelési Osztályának vezetője (1949–1951), majd az ERTI-ben, az általa szervezett budakeszi Biológiai Osztály (1951–1953), ill. az újabb átszervezés után az abból alakult budakeszi, ill. soproni Talajbiológiai Laboratórium vezetője (1953–1959). Országos hatáskörű minisztériumi és bírósági faanyagvédelmi szakértő (1930–1949). A magyarországi talajmikrobiológiai kutatások elindítójaként tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban a gyökérgümő- baktériumok szerepét vizsgálta az akác fejlődésében, majd kidolgozta az akácmagvak gyökérgümőbaktérium-tenyészetekkel való oltásának módszerét. Vizsgálta az erdei fák, elsősorban az erdeifenyő, ill. a nyár gyökérvégeiken élő gombafajok szimbiózisát. Jelentős eredményeket ért el a fásításra kerülő alföldi szikes és homokos talajok biológiai módszerekkel történő javítása terén. Meghatározta az épületi faanyagok felületi kezelésének leghatékonyabb módszerét. Rügy- és Lomblevél-határozója (1932–1933) a magyarországi botanikai szakirodalom klasszikus kézikönyvei.

Főbb művei

F. m.: A Nyírség erdői. (Erdészeti Lapok, 1925)
Vizsgálatok az erdőtalaj mikroflórájáról. – Vizsgálatok a Papilionaceák családjába tartozó egyes fafajok gyökérsymbiosisáról. Fehér Dániellel. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1926)
A lombfák újabb veszedelmes betegsége. (Erdészeti Lapok, 1927)
A mikrobiológia szerepe, jelentősége és problémái az erdőgazdaságban. (Erdőgazdasági Szemle, 1930)
Vizsgálatok a magyarországi szikes talajok mikrobiológiai tevékenységéről. Fehér Dániellel. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1930)
A magyar erdőkben és nyilvános parkokban honos és fontosabb honosított fás növények téli állapotban való határozója. Rügyhatározó. XIV műnyomású táblán. (Sopron, 1932)
A magyar erdőkben és nyilvános parkokban honos és fontosabb honosított lombos fás növények levelekről való határozója. Lomblevél- határozó. XIV műnyomású táblán. (Sopron, 1933)
Untersuchungen über die Mikrobiologie des Waldbodens. Fehér Dániellel. (Berlin, 1933)
Untersuchungen über die Bodenimpfung in der Forstwirtschaft. (Sopron, 1936)
A fagáz, mint energiaforrás járóművek hajtására. (Erdészeti Lapok, 1937)
Adatok az akácnak nitrogéngyűjtő baktériumokkal való oltásához. (Erdészeti Lapok, 1938)
A mykorrhiza-kérdés erdőgazdasági vonatkozásai. (Erdészeti Lapok, 1943)
Gyantatermelésünk. (Erdészeti Lapok, 1949)
A fa, mint a jövő ipari nyersanyaga. (Erdészeti Lapok, 1950)
Az ákác bacillus radicicolával való oltása és egyéb talajoltások technikai kivitelezése. (ERTI Közleményei. Bp., 1950)
Az erdei fahozam fokozásának agrotechnikai és agrobiológiai módszerei. (MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1951)
Adatok a házigomba fertőzésének kérdésének kérdéséhez. (Erdészeti Kísérletek, 1954)
Újabb talajbiológiai módszerek. Témadokumentáció. (Bp., 1958)
Vizsgálatok az erdei- és feketefenyő-csemeték mesterséges mykorrhizálása terén többgombás – komplex – tiszta tenyészetekkel. (Erdészeti Kutatások, 1959).

Irodalom

Irod.: Magyar Pál: B. R. (Az Erdő, 1959)
Zilahi József: B. R. (“Mindnyájan voltunk egyszer az Akadémián.” Sopron, 1983)
Kotlár Károly: B. R. (Magyar agrártörténeti életrajzok. I. Bp., 1987).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013