Bokor Vilmos
Bokor Vilmos

2024. október 3. Csütörtök

Bokor Vilmos

festőművész

Születési adatok

1897. június 2.

Bonyhád, Tolna vármegye

Halálozási adatok

1984. február 20.

Budapest


Család

Sz: apja a helyi izraelita hitközség tanítója és a Perczel család házi nevelője volt.

Iskola

A bonyhádi gimnáziumban éretts. (1915), az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1915–1918), a Piave környéki harcokban súlyosan megsebesült. Leszerelése után a bp.-i tudományegyetemen jogot hallgatott (1918), egyúttal Iványi Grünwald Béla szabadiskolájában tanult, majd Réti István magántanítványa (1918–1923), a Képzőművészeti Főiskolán végzett (1924). Festészeti ismereteit a párizsi Julien Akadémián (1923), ill. müncheni (1925) és olaszországi tanulmányútjain egészítette ki (1927–1929).

Életút

Kiállító művész (rendszeresen részt vett a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon bp.-i tárlatain, 1924-től). Jó kompozíciós érzékkel felépített táj- és városképeket festett, amelyeken a látvány visszafogott színekkel adta vissza. Művei elsősorban akvarellek, a II. vh. után híres, dokumentumértékű akvarellsorozatot készített Budapest lerombolt középületeiről és az újjáépülő fővárosi hidakról.

Emlékezet

Hagyatékát, táj- és városképeit a Bonyhádi Városi Könyvtárban (= 2001-től Solymár Imre Városi Könyvtár) kialakított Bokor Vilmos-emléktárlat őrzi, illetve húsz olajfestményét a könyvtár olvasótermében állították ki. Néhány műve a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) látható.

Kiállítások

F. kiállításai: egyéni: és gyűjteményes: Nyíregyháza (1927)
Nemzeti Szalon (Budapest, 1929)
Fészek Klub (Budapest, 1933)
Csók Galéria (Budapest, 1959)
Derkovits Terem (Budapest, 1972 és 1979)
Művelődési Ház (Szekszárd, 1980)
életmű-kiállítása: Bonyhád (1982)
emlékkiállítása: Mednyánszky Terem (Budapest, 1984)
csoportos: Velencei Biennále (1930).

Irodalom

Irod.: Zika Klára: Látogatóban B. V.-nál. (Magyar Nemzet, 1979. jún. 6.)
Pogány Ö. Gábor: B. V. hagyatéka. (Bonyhád, 1986).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője