Család

Sz: Boksay József. Görög katolikus papcsaládban született, a vallási neveltetés egész életét, művészetét döntően befolyásolta. Gyertyánligeten született, majd családjával Drágabártfalván élt. F: Árvay Margit tanítónő. Leánya: Boksay Katalin, Boksay Eleonóra; fia: Boksay József.

Iskola

Az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolán Révész Imre tanítványaként végzett (1914). Drezdában, Bécsben, Párizsban és Prágában járt hosszabb tanulmányúton (az 1920–1930-as években).

Életút

Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített, orosz hadifogságba esett (1914–1918), az összeomlás után Ungvárott, a női tanítóképző és a gimnázium rajztanára (1918-tól). Az ungvári képzőművészeti főiskola tanára, egyúttal az ungvári és a lvovi iparművészeti szakiskolában is tanított (1945–1956). Az ungvári művészeti szabadiskola (1927-től) és a Kárpátaljai Képzőművészek Szövetsége alapító tagja (mindkettőt Erdélyi Bélával, 1931-től). Impresszionista tájképeket és vallásos tárgyú képeket festett, művészetére elsősorban Munkácsy Mihály, Révész Imre, ill. Raffaello és Tintoretto, valamint Fritz von Unde és Tiepolo hatottak. Alkotásai témái gyakran ungvári városképek, jellegzetes helyi házak, valamint a bojmoki kápolna épülete, középkori szobrai. Akvarelleket, olajfestményeket egyaránt készített, monumentális munkáihoz, temperát használt, amelyhez maga állította elő a kazeinenyvet. Legismertebb alkotása az ungvári székesegyház mennyezeti freskója (A szent kereszt felmagasztalása, 1939) és a máriapócsi kegytemplom fali képei. Kárpátalján és Kelet- Szlovákiában több mint tíz templomban láthatóak freskói. Igen sok könyvet is illusztrált: a magyar nyelvű olvasókönyvek és egyéb tankönyvek jelentős részét jellegzetes, bravúros rajztudással készült Boksay-rajzok díszítik. A kárpátaljai képzőművészet egyik jelentős szervezőjeként, rendszeresen részt vett a két vh. közötti csehszlovákiai, ill. a II. vh. utáni szovjetunióbeli csoportos kiállításokon (Kassán, Brünnben, Prágában, ill. Ungvárott, Lvovban, Kijevben és Moszkvában.) Különösen nagy sikert aratott az 1926. évi ungvári és az 1933. évi munkácsi kárpátaljai csoportos kiállítás (ez utóbbi anyagát csehszlovákiai körúton is bemutatták, majd jórészt ugyanez a kiállítás szerepelt az 1938. évi párizsi kárpátaljai bemutatkozó tárlaton.)

Emlékezet

Születésének 100. évfordulóján emlékkiállítását rendezték meg Ungvárott (1991–1992-ben; korábban, 1979-ben Budapesten is rendeztek emlékkiállítást.) Emlékét az ungvári iskola falán emléktábla őrzi; szobra az ungvári Zsupanatszka téren látható (Erdélyi Béla szobrával közösen, 1993-tól). Róla nevezték el az ungvári Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumot (a jogelőd 1945. jún. 20-án alakult meg, 1990-ben vette fel Boksay József nevét, a mai elnevezés 2003-tól használatos; a művész életművének döntő többsége itt található.)

Elismerés

Az Ukrán SZSZSZK (1960) és a Szovjetunió népművésze (1963). A Szovjetunió Képzőművészeti Akadémiájának l. tagja.