Boksay József
Boksay József

2024. október 6. Vasárnap

Boksay József

festőművész, grafikus

Névváltozatok

Boksaj, Joszif Joszifovics

Születési adatok

1891. október 2.

Gyertyánliget, Ungvár

Halálozási adatok

1975. október 19.

Ungvár, Szovjetunió, Ukrán SZSZSZK


Család

Sz: Boksay József. Görög katolikus papcsaládban született, a vallási neveltetés egész életét, művészetét döntően befolyásolta. Gyertyánligeten született, majd családjával Drágabártfalván élt. F: Árvay Margit tanítónő. Leánya: Boksay Katalin, Boksay Eleonóra; fia: Boksay József.

Iskola

Az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolán Révész Imre tanítványaként végzett (1914). Drezdában, Bécsben, Párizsban és Prágában járt hosszabb tanulmányúton (az 1920–1930-as években).

Életút

Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített, orosz hadifogságba esett (1914–1918), az összeomlás után Ungvárott, a női tanítóképző és a gimnázium rajztanára (1918-tól). Az ungvári képzőművészeti főiskola tanára, egyúttal az ungvári és a lvovi iparművészeti szakiskolában is tanított (1945–1956). Az ungvári művészeti szabadiskola (1927-től) és a Kárpátaljai Képzőművészek Szövetsége alapító tagja (mindkettőt Erdélyi Bélával, 1931-től). Impresszionista tájképeket és vallásos tárgyú képeket festett, művészetére elsősorban Munkácsy Mihály, Révész Imre, ill. Raffaello és Tintoretto, valamint Fritz von Unde és Tiepolo hatottak. Alkotásai témái gyakran ungvári városképek, jellegzetes helyi házak, valamint a bojmoki kápolna épülete, középkori szobrai. Akvarelleket, olajfestményeket egyaránt készített, monumentális munkáihoz, temperát használt, amelyhez maga állította elő a kazeinenyvet. Legismertebb alkotása az ungvári székesegyház mennyezeti freskója (A szent kereszt felmagasztalása, 1939) és a máriapócsi kegytemplom fali képei. Kárpátalján és Kelet- Szlovákiában több mint tíz templomban láthatóak freskói. Igen sok könyvet is illusztrált: a magyar nyelvű olvasókönyvek és egyéb tankönyvek jelentős részét jellegzetes, bravúros rajztudással készült Boksay-rajzok díszítik. A kárpátaljai képzőművészet egyik jelentős szervezőjeként, rendszeresen részt vett a két vh. közötti csehszlovákiai, ill. a II. vh. utáni szovjetunióbeli csoportos kiállításokon (Kassán, Brünnben, Prágában, ill. Ungvárott, Lvovban, Kijevben és Moszkvában.) Különösen nagy sikert aratott az 1926. évi ungvári és az 1933. évi munkácsi kárpátaljai csoportos kiállítás (ez utóbbi anyagát csehszlovákiai körúton is bemutatták, majd jórészt ugyanez a kiállítás szerepelt az 1938. évi párizsi kárpátaljai bemutatkozó tárlaton.)

Emlékezet

Születésének 100. évfordulóján emlékkiállítását rendezték meg Ungvárott (1991–1992-ben; korábban, 1979-ben Budapesten is rendeztek emlékkiállítást.) Emlékét az ungvári iskola falán emléktábla őrzi; szobra az ungvári Zsupanatszka téren látható (Erdélyi Béla szobrával közösen, 1993-tól). Róla nevezték el az ungvári Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeumot (a jogelőd 1945. jún. 20-án alakult meg, 1990-ben vette fel Boksay József nevét, a mai elnevezés 2003-tól használatos; a művész életművének döntő többsége itt található.)

Elismerés

Az Ukrán SZSZSZK (1960) és a Szovjetunió népművésze (1963). A Szovjetunió Képzőművészeti Akadémiájának l. tagja.

Kiállítások

F. kiállításai: egyéni: Ungvár (1922
1954
1962
1971)
Lvov (1954)
emlékkiállítása: Szovjet Kultúra és Tudomány Háza (Budapest, 1979)
Ungvár (1991–1992)
Kárpátaljai Festők Emlékkiállítása. Miskolci Galéria (Miskolc, 1994).

Főbb művei

F. m.: festményei: Piac Ungvárott (1927)
Ungvár látképe (1928)
Önarckép (1929)
Ungvár vára (1931)
Krisztus a gyerekek között (1935)
Ház a patak felett (1940)
Mária mennybemenetele (1941)
Huszt vára (1942)
A gyaloghíd építése Ungváron (1947)
A Szinevéri tó (1953)
Csendélet almákkal és dáliával (1958)
Csendélet rózsákkal (1962).

Irodalom

Irod.: Kálmán B.: Képzőművészet Szlovenszkón. (Kassa, 1931)
Erdélyi Béla: Képzőművészet – Ungvár és Ung megye. (Ungvár, 1940)
Aba J.: Kárpátalja festőművészete. (Új Magyar Múzeum, 1944. 1.)
Sztaskó Gy.: B. J. 80 éves. (Kárpátaljai Igaz Szó, 1971. okt. 2.)
Bacsóka P.: Görög katolikus templomok, ikonok, ikonosztázok Magyarországon. (Nyíregyháza, 1991)
Osztrovszkij: Joszip Boksaj. Kat. és kismonográfia. (Ungvár-Uzsgorod, 1992)
Balla László: Kárpátalja képzőművészete – Kárpát-medencei magyar paletta. (Ungvár–Bp., 1993)
Balla Pál: A nagy Boksay életútja és öröksége. (Élet-jel, 2006. okt. 28.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője