Boldizsár Iván
Boldizsár Iván

2020. október 24. Szombat

Boldizsár Iván

író, újságíró, szerkesztő

Névváltozatok

1934-ig Bethlen

Születési adatok

1912. október 30.

Budapest

Halálozási adatok

1988. december 22.

Budapest


Család

Sz: Bethlen Oszkár (1876–) újságíró, László (Lebenstein) Aranka. Fia: Boldizsár Miklós (1945–2003) író.

Iskola

A bp.-i kegyesrendi gimnáziumban éretts. (1930), a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi és bölcsészettudományi karán tanult (1930–1932).

Életút

A Névtelen Jegyző c. folyóirat (1932), a Nemzeti Újság és az Új Nemzedék (1933–1936), A Reggel munkatársa (1936–1938), egyúttal a Cserépfalvi Kiadó (1936–1940), majd a Pester Lloyd szerkesztője (1938–1941). A II. vh.-ban frontszolgálatot teljesített, orosz fogságba esett. A Szabad Szó (1945–1946), az Új Magyarország szerkesztője (1946–1948). Külügyi államtitkárként tagja a párizsi béketárgyalásokon résztvevő magyar küldöttségnek (1947). A Magyar Nemzet (1951–1955), a Béke és Szabadság (1955– 1956), a Hétfői Hírlap szerkesztője (1957–1960), a New Hungarian Quarterly (1960–1968), a Színház főszerkesztője (1968–1969). A Magyar Pen Club (1970), a Nemzetközi Pen Club elnöke (1984–1988). Az Országos Béketanács elnökhelyettese (1972-től). Országgyűlési képviselő (1986–1988).

Emlékezet

A bp.-i Farkasréti Temetőben, fiával, Boldizsár Miklóssal közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismerés

József Attila-díj (1970), Állami Díj (1975).

Szerkesztés

A Névtelen Jegyző c. folyóirat (1932), a Nemzeti Újság és az Új Nemzedék (1933–1936), A Reggel munkatársa (1936–1938), egyúttal a Cserépfalvi Kiadó (1936–1940), majd a Pester Lloyd szerkesztője (1938–1941). A II. vh.-ban frontszolgálatot teljesített, orosz fogságba esett. A Szabad Szó (1945–1946), az Új Magyarország szerkesztője (1946–1948). Külügyi államtitkárként tagja a párizsi béketárgyalásokon résztvevő magyar küldöttségnek (1947). A Magyar Nemzet (1951–1955), a Béke és Szabadság (1955– 1956), a Hétfői Hírlap szerkesztője (1957–1960), a New Hungarian Quarterly (1960–1968), a Színház főszerkesztője (1968–1969). A Szolgálat és Írás szerkesztője (1937-től). A Magyar Hírek Kincses Kalendáriuma (1959–1974) és a Magyarország felfedezése c. könyvsorozat szerkesztője (1970-től).

Főbb művei

F. m.: Vallás és erkölcs egy apátsági faluban. – A budapesti városszéli telep. (Katholikus Szemle, 1935)
Aradi Zsolt nemzetpolitikai elgondolásai. – Törések a magyar értelmiség eszmevilágában. (Katholikus Szemle, 1936)
Tiborc. Móricz Zsigmond és B. I. írása. Kálmán Kata fényképeivel. (Szolgálat és Írás könyvei. 3. Bp., 1937
hasonmás kiad. 1987)
A gazdag parasztok országa. Dánia. Szociográfia. (Magyar Könyvek. Bp., 1939
2. kiad. 1946)
Nagy idők kis lexikonja. (Magyar Könyvek. Bp., 1942)
A másik Magyarország. A magyar ellenállási mozgalom története. (Bp., 1946
3. kiad. 1947
franciául és angolul: 1946)
Megbűnhődte már e nép… Röpirat a magyar békéről és közös hazánkról, a Dunavölgyéről. (1–2. kiad. Bp., 1946)
Fortocska. Így él Moszkva. Napló-jegyzetek. (Bp., 1948
2. kiad. 1949
3. kieg. kiad. 1950
szlovákul: Bratislava, 1949
cseh nyelven: Praha, 1950)
Téli párbaj. Kisreg. (Bp., 1949)
Magyarországi napló. (Bp., 1951
szlovákul: Bratislava, 1952)
Összeesküvés a magyar nép ellen. (Bp., 1952
2. kiad. 1953
angolul, németül, franciául és oroszul: 1952)
A toll fegyverével. Cikkgyűjtemény. Összeáll. (Bp., 1952)
A béke hangja. A nemzetközi békeharc válogatott írásai. Összeáll., a bevezetést írta. (Bp., 1952)
Békeharcos írások a sajtóban. (Újságírók szakmai előadásai és vitái. 3. Bp., 1953)
Oradour vádol. (Bp., 1953)
A reménység üzenete. Publicisztikai írások. (Bp., 1954)
Reggeltől reggelig. Reg. Ill. Bozóky Mária. (Bp., 1955)
Magyarország. Útikönyv. Szerk. (Bp., 1955)
Tiborc új arca. A Tiborc c. műve új kiadása. A bevezetőt Móricz Virág írta. Kálmán Kata fényképeivel. (Bp., 1955)
Balatoni kaland. Elb.-ek. (Bp., 1956)
Halálos felhők. (Az Országos Béketanács külpolitikai füzetei. Bp., 1957)
Születésnap. Reg. A borítót Pap Klára tervezte. (Bp., 1959
lengyelül: Warszawa, 1964)
Az éjszaka végén. Reg. (Bp., 1962
2. átd. kiad. 1985)
Rokonok és idegenek. Franciaországi napló. (Világjárók. 32. Bp., 1963
2. kiad. 1965
cseh nyelven: Praha, 1967)
Zsiráffal Angliában. Útinapló. (Bp., 1965
2. kiad. 1967
angolul: London, 1969)
Királyalma. Elb.-ek. (Bp., 1967)
Túlélők. Színmű. (Bp., 1967
2. kiad. Bratislava, 1975)
Az angyal lába. Útirajzok, cikkek, karcolatok. (Bp., 1969)
A filozófus oroszlán. Esszék, úti jegyzetek. (Bp., 1971)
New York percről percre. Útinapló. (Bp., 1971)
Halálaim. Elb.-ek. (Bp., 1974
2. kiad. 1975
németül: Berlin, 1974
lengyelül: Warszawa, 1979)
A szárnyas ló. Tanulmányok, úti jegyzetek, napló. (Bp., 1975)
A félelem iskolája. Elb.-ek. (Bp., 1977)
A sétáló szobor. Útirajzok, cikkek, karcolatok. (Bp., 1978)
Szépecske haza. Úti jegyzetek. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1978
2. kiad. 1985)
Örökké élni. Elb.-ek. (Harminc év. Bp., 1979)
Tündér Viola és a bábuk. Mesék. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1981)
Don–Buda–Párizs. Visszaemlékezések. (Tények és tanúk. Bp., 1982
2. kiad. 1983)
A korona napja. Cikkek, vázlatok. (Bp., 1983)
Szülőföldünk, Európa. Irodalmi napló, visszaemlékezések, esszék. (Bp., 1985)
Miféle önéletrajz? Bibliofil kiad. (Bp., 1987)
Keser-édes. Visszaemlékezések. (Bp., 1987)
Az ellentétek párbeszéde. Bécsi vita az európai kulturális örökségről. A magyar kiad. szerk. (Bp., 1987)
A lebegők. Egyéni és nemzedéki önéletrajz századunk harmincas éveiből. (Bp., 1989)
filmforgatókönyvei: Éjfélkor. Bánk Lászlóval. (1957)
Pesten történt. Bűnügyi filmvígjáték. Illés Sándorral, Révész Györggyel. (1958)
Az arany fej (magyar–angol, 1963)
Igen. (1964)
ford.: Roth, Joseph: A Radetzky-induló. Reg. (Bp., 1935
Az utószót Walkó György írta. 2. kiad. Bp., 1957
3. kiad. 1982)
Cather, Willa: Árnyékok a sziklán. Reg. Az előszót Blaskó Mária írta. (Bp., 1937)
Chesterton, Gilbert Keith: Aquinói Szent Tamás. (Bp., 1938
új kiad. 1986)
Cloete, Stuart: Egy nép elindul. Reg. (Bp., 1939)
Hughes, Richard: Örvényben. Reg. A bevezetőt Gyergyai Albert írta. (Bp., 1941
2. kiad. 1957
Világirodalom remekei. 3. kiad. 1969
5 világrész könyvei. 4. kiad. 1981)
Huxley, Aldous: Nyár a kastélyban. Reg. (Külföldi regényírók. Bp., 1943)
Aldridge, James: A diplomata. 1–2. Reg. (Bp., 1952
2. kiad. 1981)
Kafka, Franz: Az ítélet. Elb.-ek. Ford. Az utószót Ungvári Tamás írta. (Bp., 1957)
Sagan, Françoise: Jó reggelt, búbánat! Reg. (Bp., 1957
Femina regények. 2. kiad. 1987
3. kiad. 1994
Szélrózsa könyvek. 4. kiad. 1999
5. kiad. 2007)
Lanzmann, Jacques: Viva Castro! Irodalmi riport Kubáról és Mexikóról. Az utószót Bajomi Lázár Endre írta. (Modern Könyvtár. 39. Bp., 1959).

Irodalom

Irod.: Fábry Zoltán: B. I. (Magyar Nap, 1937. 62.)
Hubay Miklós: B. I. ötvenéves. (Élet és Irodalom, 1962. 43.)
Faragó Vilmos: Beszélgetés B. I.-nal. (Valóság, 1978)
Nagy Péter: B. I. hetvenéves. (Nagyvilág, 1982)
Örkény István: Arcképek, korképek. (Bp., 1985)
Lukács J. András: Beszélgetések B. I.-nal. (Magyar Hírlap, 1985. okt. 10.)
Koltai Tamás: Főszerkesztőnk emléke. (Színház, 1988)
Berkes Erzsébet: Boldi elment. (Élet és Irodalom, 1989. 1.)
Fenyő István: Egy falukutató világpolgár. B. I. útinaplóiról. (Nagyvilág, 1989).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013