Boldoczki János
Boldoczki János

2022. szeptember 25. Vasárnap

Boldoczki János

politikus, diplomata

Születési adatok

1912. augusztus 22.

Tótkomlós, Békés vármegye

Halálozási adatok

1988. december 14.

Budapest


Iskola

Elemi iskolát végzett.

Életút

A két vh. között napszámosként dolgozott, a szovjet csapatok bevonulása után az MKP tótkomlósi (1944–1946), majd békéscsabai városi titkára (1946–1948), az MDP Központi Vezetősége (KV) Káderosztályának munkatársa, alosztályvezetője (1948–1950). A Külügyminisztérium munkatársa (1950–1960); Magyarország prágai nagykövete (1950. júl. 4.–1953. júl. 4.), az első Nagy Imre- kormány és a Hegedűs-kormány külügyminisztere (1953. júl. 4.–1956. júl. 30.). Magyarország moszkvai nagykövete (1956. aug. 7.–1960. máj. 17.), s közben ulánbátori nagykövet is (1957. ápr. 24.–1957. aug. 30.). Az MDP KV tagja (1954. máj.– 1956. okt.). Országgyűlési képviselő (Békés m., 1949–1957). A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára. A Baromfiipari Országos Vállalat Tollfeldolgozó Üzemének igazgatója (1960–1970), a Budapesti Fogyasztási és Lakásszövetkezet szaktitkárhelyettese (1970–1982). Még az első Nagy Imre-kormány nevezte ki külügyminiszternek, s tisztét a Hegedűs-kormányban is megőrizte, majd a forradalom idején moszkvai nagykövetként szolgált. A forradalom bukása után neve felvetődött egy, a Nagy Imre-kormánnyal szembeni ellenkabinet tagjaként is, végül azonban mégsem lett tagja a Kádár János vezette Minisztertanácsnak.

Emlékezet

Amikor diplomataként visszavonult a szovjet fővárosban szolgáló 39 nagykövet által aláírt emléklapot kapott. Az aláírásgyűjtemény a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumban látható (2009-től). Néhány levele és diplomáciai feljegyzései az 1990-es évektől forráskiadványokban olvasható (pl. A „Jelcin-dosszié”. Szovjet dokumentumok 1956-ról. Bp., 1993).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője