Bölöny József
Bölöny József

2020. október 26. Hétfő

Bölöny József, nagybölöni

politikus

Születési adatok

1850. január 2.

Nagyvárad

Halálozási adatok

1930. november

Szilaspuszta, Békés vármegye


Család

Sz: Bölöny Sándor, br. Jozsinczy Karolina. F: Nedeczky Ferike, Deák Ferenc unokahúga. Testvére: Bölöny Sándor (1854–1896) nagybirtokos, országgyűlési képviselő.

Iskola

A nagyváradi jogakadémián végzett.

Életút

A Közlekedésügyi Minisztérium segédfogalmazója (1872–1874), majd birtokain gazdálkodott. A Függetlenségi és ’48-as Párt (Diósad, 1882–1887), a Szabadelvű Párt (Ugra, 1905–1906), ill. a Nemzeti Munkapárt országgyűlési képviselője (Ugra, 1910–1918). A kolozsvári Nemzeti Színház intendánsa (1887–1892 és 1897–1902), az Erdélyi Irodalmi Társaság r. tagja. Biharugra utolsó földesuraként a 20. sz. elejének egyik jelentős helyi mecénása volt. A falu központjában álló kúriáját felajánlotta közművelődési célokra: a község itt református elemi iskolát alapított. Halála után örököseként a geszti Tisza családot jelölte meg, ha annak valamelyik férfi tagja felveszi a Bölöny nevet. Mivel a Tisza család elzárkózott ettől a lehetőségtől, teljes vagyonát a Kolozsvári Nemzeti Színház örökölte.

Emlékezet

Szilaspusztai kastélyában hunyt el, a családi sírkamrába temették. A II. vh. után a helyiek széthordták a kastélyt – építőanyagnak. A sírkamra összeomlott, a Bölöny család tagjait, a községi – a családról elnevezett! – Bölöny utcai temetőbe újratemették (1960-ban).

Szerkesztés

Versei és műfordításai elsősorban a kolozsvári Ellenzékben (1891–1903), a Fővárosi Lapokban (1896–1900), a Magyar Géniuszban (1896-tól), az Ország-Világban (1896-tól), a Nagyváradi Naplóban (1899–1901), a Budapesti Naplóban (1900–1903), a Hazánkban (1902-től), Az Újságban (1905-től) és az Erdélyi Lapokban jelentek meg (1910–1911).

Főbb művei

F. m.: Vadvirágok. Költemények. (Bp., 1897).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013