Bölöny József
Bölöny József

2024. november 2. Szombat

Bölöny József, nagybölöni

politikus

Születési adatok

1850. január 2.

Nagyvárad

Halálozási adatok

1930. november

Szilaspuszta, Békés vármegye


Család

Sz: Bölöny Sándor, br. Jozsinczy Karolina. F: Nedeczky Ferike, Deák Ferenc unokahúga. Testvére: Bölöny Sándor (1854–1896) nagybirtokos, országgyűlési képviselő.

Iskola

A nagyváradi jogakadémián végzett.

Életút

A Közlekedésügyi Minisztérium segédfogalmazója (1872–1874), majd birtokain gazdálkodott. A Függetlenségi és ’48-as Párt (Diósad, 1882–1887), a Szabadelvű Párt (Ugra, 1905–1906), ill. a Nemzeti Munkapárt országgyűlési képviselője (Ugra, 1910–1918). A kolozsvári Nemzeti Színház intendánsa (1887–1892 és 1897–1902), az Erdélyi Irodalmi Társaság r. tagja. Biharugra utolsó földesuraként a 20. sz. elejének egyik jelentős helyi mecénása volt. A falu központjában álló kúriáját felajánlotta közművelődési célokra: a község itt református elemi iskolát alapított. Halála után örököseként a geszti Tisza családot jelölte meg, ha annak valamelyik férfi tagja felveszi a Bölöny nevet. Mivel a Tisza család elzárkózott ettől a lehetőségtől, teljes vagyonát a Kolozsvári Nemzeti Színház örökölte.

Emlékezet

Szilaspusztai kastélyában hunyt el, a családi sírkamrába temették. A II. vh. után a helyiek széthordták a kastélyt – építőanyagnak. A sírkamra összeomlott, a Bölöny család tagjait, a községi – a családról elnevezett! – Bölöny utcai temetőbe újratemették (1960-ban).

Szerkesztés

Versei és műfordításai elsősorban a kolozsvári Ellenzékben (1891–1903), a Fővárosi Lapokban (1896–1900), a Magyar Géniuszban (1896-tól), az Ország-Világban (1896-tól), a Nagyváradi Naplóban (1899–1901), a Budapesti Naplóban (1900–1903), a Hazánkban (1902-től), Az Újságban (1905-től) és az Erdélyi Lapokban jelentek meg (1910–1911).

Főbb művei

F. m.: Vadvirágok. Költemények. (Bp., 1897).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője