Bolza Pál gr.
Bolza Pál gr.

2022. augusztus 19. Péntek

Bolza Pál gr.

politikus, főrend

Születési adatok

1861. augusztus 18.

Tiszakürt, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

Halálozási adatok

1947. június 8.

Somogyhárságy, Somogy vármegye


Család

Olasz eredetű nemesi család, Bolza Péter Mária Terézia emelte nemesi rangra (1792-ben). Nagyapja, Bolza József (1780–1862) cs. és kir. kamarás emeltette a híres szarvasi Bolza-kastélyt (1810–1820 között). Sz: Bolza Péter gr. (1824–1881) dzsidás kapitány, politikus, főrend, Tige Mária gr. Apja létesítette a tiszakürti arborétumot. F: 1895-től Vigyázó Jozefine (1868–1912). Leánya: Bolza Marietta (1911–1996) festőművész. Öten voltak testvérek, közülük: Bolza József gr. (1853–) és Bolza Géza gr. (1857–1936) politikusok, főrendek.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen jogot hallgatott, oklevelet nem szerzett (1880-as évek).

Életút

Fiatal korában katonai szolgálatot teljesített, szolgálaton kívüli főhadnagyként szerelt le. Apja halála után (1881) megörökölte a családi birtokot, Szarvason telepedett le. A Főrendiház örökös jogú tagja. A szarvasi parképítés tkp. már a Bolza-kastély felépítésével megkezdődött. A Bolza családra ugyanis nagy hatást gyakorolt a schönbrunni császári kert, s ehhez hasonló felépítéséhez kezdett Szarvason már Bolza József is. Bolza József alakította ki a kastély környéki parkot, az első fákat Bécsből szállította. Az arborétum mai formáját azonban az unoka, Bolza Pál tevékenysége nyomán nyerte el. Bolza Pál kizárólag kertépítéssel foglalkozott, ő a tájkertészet magyarországi meghonosítója. Amatőr dendrológusként ő látott hozzá a tervszerű fásításhoz, a tájképi kertben a tartalom és a forma összhangjára törekedett. Módszeresen gyűjtötte a Magyarországon addig még nem, vagy alig ismert növényeket; számos új fajt, ill. fajtát honosított meg, az idővel nemzetközi hírűvé váló Szarvasi Arborétumban (közel ezer fát és cserjét ültetett, valamennyi növényét maga gondozta). Végrendeletében az arborétumot az államra hagyta (1943-ban; 1951-től védett természeti terület). Az arborétum mai neve: Szarvasi Arborétum Természetvédelmi Terület, s a Körös–Maros Nemzeti Parkhoz, ill. 2000. jan. 1-jétől, mint önálló szervezeti egység a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karához tartozik a 82 hektáros területen 1600 fa- és cserjefafajta látható).

Emlékezet

Az arborétumot a helyi köznyelv Pepi-kertnek is hívta, a névadó Bolza József (1807–1887), Bolza Pál nagybátyja. A család tagjai a szarvasi r. k. ótemetőben lévő Bolza-mauzóleumban nyugszanak. A Szarvasi Arborétumban felállították Bolza Pál mellszobrát (bronz, Mihály Bernadette alkotása, 2005). Szarvason emlékét őrzi továbbá a Bolza Pál sétány is.

Irodalom

Irod.: Fekete István: Pepi-kert. (Bp., 1960)
Bauecker Alajos: A Szarvasi Arborétum. (Bp., 1970)
Sipos András: Szarvasi Arborétum. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. 505. Bp., 1994)
Szíjártó Péter: Szarvasi Arborétum. (Bp., 2007)
kéziratban: Várkonyi Adrienn: Szarvas, Anna-liget. (Szarvas, 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője