Főbb művei

F. m.: önálló tudományos művei, könyvfejezetei, jegyzetei: A koszideri típusú kincsleletek időrendje. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1957
németül: Chronologie der Hortfunde vom Koszider. Acta Archaeologica, 1958. 1-4.)
A bronzkor Magyarországon és a Közép-Dunamedencében. A középső bronzkor. Kand. értek. is. (Bp., 1958)
A Kisvárdai járás a korai vaskortól a magyar honfoglalásig. (A kisvárdai vár története. Kisvárda, 1962)
Pannonia története. Egy. segédkönyv. Szerk. Harmatta János. Írta Barkóczi Lászlóval és Mócsy Andrással. 12 táblával. (Bp., Tankönyvkiadó, 1963)
Európa őstörténete az újkőkortól a Római Birodalom kialakulásáig. Egységes jegyzet a bölcsészettudományi karok számára. (Bp., Tankönyvkiadó, 1964 és utánnyomások)
Az ókor története 1. Gábori Miklóssal. Egységes jegyzet a bölcsészettudományi karok számára. (Bp., Tankönyvkiadó, 1964
18. kiad. 1985
25. kiad. 1994 és utánnyomások)
Későrómai és népvándorlás korszak. (Orosháza története. Orosháza, 1965)
A népvándorlás kora Fejér megyében. (Fejér megye története 1. Fejér megye története az őskortól a honfoglalásig. Székesfehérvár, 1971)
A magyar föld régészete és története a római uralom végétől a honfoglalásig. Doktori értek. (Bp., 1972)
VII. századi avar települések és Árpád-kori magyar falu Dunaújvárosban. Varrott papírkötés. Térképmelléklettel. (Fontes archeologici Hungariae. Bp., Akadémiai Kiadó, 1973)
Mittelbronzezeitliche Tell-Siedlung in Békés. Banner Jánossal. Varrott papírkötés. 142 táblával és 2 térképmelléklettel. (Fontes archeologici Hungariae. Bp., Akadémiai Kiadó, 1974)
I longobardi e la Pannonia. (La civilta dei longobardi in Europa. Roma, 1974)
A középkor hajnala. A gepidák és a langobardok a Kárpátmedencében. Ragasztott papírkötés. 24 táblával. (Hereditas. [sorozat] Bp., Corvina Kiadó, 1974
német, angol és francia nyelven is: 1976)
Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre südostlichen Beziehungen. 281 táblával. (Archaeologia Hungarica 49. Bp., Akadémiai Kiadó, 1975)
Der spätrömische Südostfriedhof. Vágó Eszterrel. 25 táblával és 3 térképmelléklettel. (Die Gräberfelder von Intercisa 1. Bp., Akadémiai Kiadó, 1976)
Die Hunnen in Noricum und Pannonien. Ihre Geschichte im Rahmen der Völkerwanderung. (Severin zwischen Römerzeit und Völkerwanderung. Linz, 1982)
A nemzetségi és a törzsi társadalom története Magyarországon. – A népvándorláskor és a korai középkor története Magyarországon. (Magyarország története I. köt. Bp., 1984
2. kiad. 1987)
Szabolcs-Szatmár megye régészeti emlékei. I. Ókor. – II. Római kor. – III. Népvándorláskor. – IV. Avarkor. (Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. Szerk. Entz Géza. Bp., Akadémiai Kiadó, 1986)
Dáciától Erdőelvéig. A népvándorlás kora Erdélyben 271–896. – Erdély a magyar honfoglalás és államalapítás korában. (Erdély története. I. köt. A kezdetekről 1606-ig. Bp., 1986
2. kiad. 1987
3. kiad. 1988)
Die Geschichte de Awaren im Lichte der archäologischen Quellen. (Popolu delle Steppe: Unni, Avari, Ungari. Spoleto, 1988)
Neue Nachbabarn im Osten – Die Awaren. (Die Bajuwaren von Severin bis Tassilo. 488–788. Salzburg, 1988)
A népvándorlás kora Erdélyben 271–896. – Erdély a magyar honfoglalás és államalapítás korától a kora Árpád-kor végéig. (Erdély rövid története. Bp., 1989
2. jav. kiad. 1992
németül: 1990
franciául: 1992
angolul: 1994)
I Longobardi in Pannonia. (I Longobardi. Milano, 1990)
Das Hunnenreich. [Monográfia.] Ford. Pröhle Henrik, fotó Dabasi András, ill. Balatoni János. 16 táblával, 1 térképmelléklettel. (Bp.–Stuttgart, Corvina–Konrad Theiss Verlag, 1991)
Longobárdok Pannóniában. Történeti és régészeti áttekintés. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1991. nov. 7.)
Az ásatások története. (Tószeg története. Tószeg, 1992)
A hunok és nagykirályaik. Fotó Dömötör Mihály, Kardos Judit, Kónya Kálmán, ill. Balatoni János, Kiss Marianne. (Bp., Corvina Kiadó, 1993)
A honfoglalás előtti kultúrák és népek. (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája. 1. Nyíregyháza, 1993)
Az Árpádok korai várairól. 11–12. századi ispáni várak és határvárak. (Debrecen, Ethnica, 1995
2. bőv. kiad. 1998)
A magyarok és Európa a IX–X. században. Történeti-régészeti megfigyelések és észrevételek. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1999. márc. 18.)
A magyarok és Európa a 9–10. században. Monográfia. Ragasztott papírkötés. (História Könyvtár. Monográfiák 12. Az MTA Történettudományi Intézete kiadványa. Bp., 2000)
Die Awarenfeldzüge und der Untergang der byzantinischen Provinzen an der Unteren Donau. (Kontakte zwischen Iran, Byzanz und der Steppe im 6–7. Jahrhundert. [A Deutsches Archäologisches Institut és a Római Magyar Akadémia által 1993. okt. 25–28. között Rómában megrendezett szimpóziumon elhangzott előadások.] Szerk. Bálint Csanád. Bp., 2000)
Erdély a magyar honfoglalás és államalapítás korában. (Erdélyi Tudományos Füzetek 231. Erdély a keresztény magyar királyságban. [Tanulmányok.] Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2001)
Gepidische Gräberfelder am Theissgebiet. I. Nagy Margittal. (Monumenta Germanorum Archaeologica Hungariae 1. A Magyar Nemzeti Múzeum kiadványa. Bp., 2002)
Les huns. Le grand empire barbare d’Europe. IV–V. siècles. (Paris, 2002)
Langobardische Gräberfelder in West Ungarn. B. Horváth Jolánnal. (Monumenta Germanorum Archaeologica Hungariae 6. A Magyar Nemzeti Múzeum kiadványa. Bp., 2009).

F. m.: szerk.: Severiana. Bevezetés és kommentár Eugippius: Via Sancti Severini első magyar fordításához. (Antik Tanulmányok, 1969 és külön: [Eugippius: Szent Severinus élete.] Az Ókortudományi Társaság kiadványai 7. Bp., Akadémiai Kiadó, 1969)
Dixon, Philip: Britek, frankok, vikingek. Ford. Szilágyi Tibor. Az utószót írta B. I. (A múlt születése. Bp., Helikon Kiadó, 1985)
Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an Donau und Theiss. [Tanulmányok.] Szerk. (Bp.–Frankfurt am Main, 1992)
Hunok–gepidák–langobárdok. Történeti régészeti tézisek és címszavak. Írta és összeáll. B. I. Térképmelléklettel. (Magyar őstörténeti könyvtár 6. A JATE Magyar Őstörténeti Kutatócsoportja kiadványa. Szeged, 1993)
Le Bel Age du Bronze en Hongrie. [Tanulmányok.] Szerk. (Beuvray, 1994).

F. m.: tudományos dolgozatai, kisebb írásai, adatközlései: Der Fund von Káloz. (Acta Archaeologica, 1955. 1-4.)
Die Langobarden in Ungarn. Die Gräberfelder von Várpalota und Bezenye. (Acta Archaeologica, 1956. 1-4.)
Die Ausgrabungen von. L. Márton in Tószeg. Banner Jánossal és Márton Lajossal. (Acta Archaeologica, 1957. 1-2.)
Az ürbőpusztai avar temető. (Archaeologiai Értesítő, 1957. 2.)
Bronzkori öntött kardíszek Borsodgesztről. (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1958)
Bronzkori övkapcsok és diadémák. Adatok a Közép-Duna medencei bronzkori viselethez. (Archaeologiai Értesítő, 1959. 1.)
A becsvölgyi női idol. (A Göcseji Múzeum Közleményei, 1960)
Bronzezeitliche Schmuckgiesserei in Tiszafüred-Ásotthalom. (Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Historica, 1960)
Clay Models of Bronze Age Wagons and Wheels in the Middle Danubian Basin. (Acta Archaeologica, 1960. 1-4.)
A korai és középső bronzkor története Magyarországon és a Kárpát-medencében. (Dissertationes Archaeologicae, 1960. 2.)
Adatok a középduna-medencei bronzkori viselethez. Az oroszvári 4. női sír melldísze. (Archaeologiai Értesítő, 1960. 2.)
VI. századi germán temető Hegykőn. 1–3. (Soproni Szemle, 1960. 3.–1961. 2.–1963. 2.)
Geschichte der frühen und mittleren Bronzezeit in Ungarn und im mittleren Donauraum. (Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Historica, 1961)
Az újhartyáni germán lovassír. (Archaeologiai Értesítő, 1961. 2.)
Fünf Jahre Langobardenforschung in Pannonien. (Dissertationes Archaeologicae, 1961. 3.)
The Cemeteries of the Nagyrév Culture. (Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve, 1961–1962)
A darufalvi ezüstkincs. 1–2. (Soproni Szemle, 1962. 3.–1962. 4.
németül: Der Silberschatz von Darufalva, Acta Archaeologica, 1964. 1-2.)
Kapcsolatok a pannoniai és az itáliai langobárd régészeti emlékanyag között. Új magyarországi adatok a langobárdok régészetéhez. (Dissertationes Archaeologicae, 1962. 4.)
Tiszakeszi későbronzkori leletek. (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1963)
Beiträge zur Archäologie und Geschichte der Quaden. 8 táblával. (Acta Archaeologica, 1963. 1-4.)
Ásatás Várpalotán, 1963. (Dissertationes Archaeologicae, 1963. 5.)
The Peoples of Southern Origin of the Early Bronze Age in Hungary. 1–2. 17 táblával. (Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve, 1963–1964)
Javaslat a magyarországi bronzkor új időrendi felosztására. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1964)
Des Silberschatz von Darufalva. (Acta Archaeologica, 1964)
Cundpald fecit. A petőházi kehely és a frank térítés kezdetei a Dunántúlon. 1–4. (Soproni Szemle, 1964. 2.–1964. 3.–1964. 4.–1965. 1.
németül: Cundpald fecit. Der Kelch von Petőháza und die Anfänge der bairisch-fränkischen Awarenmission in Pannonien. Acta Archeologica, 1966. 1-4.)
Über die Entstehung der Frühbronzezeit in der Theiss–Maros Gegend. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Antiqua et Archaeologica, 1965)
A langobard–szláv–magyar együttélés egyik régészeti bizonyítékáról. (Dissertationes Archaeologicae, 1966. 8.)
Népvándorláskori és koraközépkori régészetünk helyzete a felszabadulás idején, azóta elért eredményei és feladatai. (MTA II. Osztálya Közleményei, 1968)
A szentendrei langobard temető régészeti elemzése az embertani és a kémiai vizsgálatok fényében. – Magyarország településtörténeti vázlata az V–VII. században és a dunaújvárosi avar telep. (Dissertationes Archaeologicae, 1968. 9.)
Avar lovassír Iváncsáról. (Archaeologiai Értesítő, 1970. 2.)
Ein Vierteljahrhundert der Völkerwanderungszeitforschung in Ungarn. 1945–1969. (Acta Archaeologica, 1971. 1-4.)
Honfoglaláskori magyar sír Dunaújvárosban. (Archaeologiai Értesítő, 1971. 2.)
A korai bronzkori somogyvári-csoport leletei Nagyvejkéről. (A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve, 1972)
Arpadenzeitliche Kirche und Kirchhof im südlichen Stadtgebiet von Dunaújváros. – A kálózi koracsászárkori sírok revíziója. (Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve, 1975)
Das Langobardenzeitliche Gräberfeld von Hegykő – Heiligenstein. (Forschungen und Fortschritte, 1978)
Erdélyi gepidák. – Tisza menti gepidák. Régészeti kutatás-módszertani és leletértelmezési problémák. (MTA II. Osztálya Közleményei, 1978)
Die langobardische Besetzung Südpannoniens und die archäologische Probleme der langobardisch-slawischen Beziehunngen. (Zeitschrift für Ostforschung, 1979)
Régészetünk és Kelet-Európa. (MTA II. Osztálya Közleményei, 1979)
A szegvár-sápoldali lovassír. Adatok a korai avar temetkezési szokásokhoz. (Archaeologiai Értesítő, 1979. 1.)
Gepiden in Siebenbürgen. – Gepiden an der Theiss. Probleme der Forschungsmethode und Fundinterpretation. (Acta Archaeologica, 1979. 1-2.)
Tószeg-Laposhalom. 1876–1976. (A Szolnok Megyei Múzeum Évkönyve, 1979–1980)
Studien zum frühawarischen Reitergrab von Szegvár. (Acta Archaeologica, 1980. 1-4.)
Das erste Auftreten der Bulgaren im Karpatenbecken. (Studia Turco-Hungarica. Turkic–Bulgarien–Hungarian Relations. VI^th–XI^th Centuries. Bp., ELTE, 1981)
Alpár bornzkori és Árpád-kori vára. Nováki Gyulával. (Cumania, 1982. 7.)
A XIX. század nagy avar leletei. [Banner János emlékének.] (Tisicum. A Szolnok Megyei Múzeum évkönyve, 1982–1983)
Die Verwaltung und die Bevölkerung der kariolingischen Pannoniens im Spiegel der zeitgenössischen Quellen. (Mitteilungen des Archäologischen Instituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaften, 1985)
A neolitikum kezdetei Szatmárban. (Régészeti tanulmányok Kelet-Magyarországról. Szerk. Németh Péter. Debrecen, KLTE, 1986)
Javarézkori aranyleleteinkről. Fejezetek a magyar ősrégészet múlt századi–század eleji történetéből. – Gepida fejedelmi sír Tiszaszőlősőn? A mojgrádi kincs hamis népvándorláskori aranyairól. (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1987)
Beiträge zum asiatischen Ursprung der awarenzeitlichen partiellen Pferdebestattungen. (A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve, 1990)
A Nagyrév-kultúra településeiről. (A Tapolcai Városi Múzeum Közleményei, 1992)
Az avar hadjáratok és az al-dunai bizánc provinciák pusztulása. (Tanulmányok és közlemények. Szerk. Ujváry Zoltán. Debrecen–Szolnok, 1995)
Das langobardenzeitliche Gräberfeld von Hegykő, Komitat Győr-Sopron. (Man and Animal World. Studies in Archeozoology, Archeology, Anthropology and Paleolingistics in memoriam Sándor Bökönyi. Bp., 1997)
A honfoglaló magyarság régészeti hagyatékának társadalomtörténeti tanulságai. A temetők szerkezetének vizsgálata. 1944–1996. (Magyar Tudomány, 1997. 12.)
Befejező ásatás a bezenyei langobard temetőben. (Arrabonya. A Győri Múzeum Évkönyve, 2001)
Heves város településtörténete az újkőkortól az Árpád-korig. (Tanulmányok Hevesről. Szerk. Petercsák Tivadar és Szabó J. József. Heves, 2001)
Várak Szent István korában. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 27. Államalapítás, társadalom, művelődés. Szerk. Kristó Gyula. Az MTA Történettudományi Intézete kiadványa. Bp., 2001)
„Barbarische” Nachahmungen von spätrömischen Goldmünzen im Bereich der Hunnen und Germanen im Karpatenbecken. („Quasi liber et pictura.” Tanulmányok Kubinyi András 70. születésnapjára. Szerk. Kovács Gyöngyi. Az ELTE Régészettudományi Intézete kiadványa. Bp., 2004).

F. m.: önálló népszerű művei, kisebb írásai, megemlékezései: Rómer Flóris, az ősrégész. (Dissertationes Archaeologicae, 1958. 1.)
Magyarországi művészet a honfoglalásig. (A TIT József Attila Szabadegyetemének előadásai. Bp., Gondolat Könyvkiadó 1959)
A Magyar Nemzeti Múzeum új régészeti kiállítása. Népvándorláskor. Kalicz Nándorral és Oroszlán Zoltánnal. (Archaeologiai Értesítő, 1962. 2.)
Képek Dunaújváros múltjából. A legrégibb időktől a törökkor végéig. B. Vágó Eszterrel. 7 táblával. (Az István Király Múzeum Közleményei. B sorozat 27. Székesfehérvár–Dunaújváros, 1966)
A népek országútján. (A magyar régészet regénye. Szerk. Szombathy Viktor. Bp., Panoráma, 1968
2. kiad. 1970
3. jav. kiad. 1976)
Nagy Károly nyomdokain. – Longobardok nyomában. (Évezredek hétköznapjai. Bp., Panoráma, 1973)
Attila sírja. (Olvastam valahol… Történészek a Rádió ismeretterjesztő műsoraiban. Bp., Minerva, 1981)
Wosinszky Mór és temetői. (Dissertationes Archaeologicae, 1985)
Egy napkeleti nép Európában: az avarok. (Az avarok kincsei. VI–IX. századi leletek magyar múzeumok gyűjteményeiből. Összeáll. Kürti Béla és Szekeres Ferenc. Bp., Múzsák Könyvkiadó, 1986)
Két térkép a 9. századi Magyarországról. (História, 1986. 1.)
Ünnepi megemlékezés Banner János századik születésnapján, a hódmezővásárhelyi Banner János utcában elhelyezett emléktábla felavatásakor. (Banner János emlékezete születésének centenáriumán. Szerk. Szabó Ferenc. Békéscsaba–Szeged, 1989)
A budapesti egyetem professzora. (Emlékkönyv Banner János születésének 100. évfordulójára. Szerk. Fodor István. Szeged, 1990)
Szabó János Győző. (Agria, 1990 [1991])
A székely kérdés mai állása egy régész-történész szemszögéből. (Korunk, 1991. 12. és Történelem, régészet, néprajz. Tanulmányok Farkas József tiszteletére. Szerk. Ujváry Zoltán. Debrecen, 1991)
Dunapentele története a honfoglalástól a 19. század közepéig. (Az Intercisa Múzeum kiadványa. Dunaújváros, 1991
2. bőv. kiad. 1997)
A székelyek eredete. (Rubicon, 1992. 3.)
Valóság és mitikus torzkép: Attila. (Rubicon, 1993. 6. és 1999. 9-10.)
Az Avar Birodalom végnapjai. (A honfoglalásról sok szemmel. Főszerk. Györffy György. I. köt. Honfoglalás és régészet. Szerk. Kovács László. Bp., 1994)
Dienes István, a honfoglalás kor régésze. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1996. 2. és Tanulmányok, közlemények a honfoglalás emlékére. 896–1996. Nyíregyháza, 1996)
A honfoglalás kori Erdély a régészeti kutatások fényében. (Honismeret, 1996. 5.)
Vendégségben őseink háza táján. A szolnoki Damjanich János Múzeum új állandó régészeti kiállítása. (Jászkunság, 1996. 5-6.)
Honfoglalás és régészet. (Korunk, 1996. 8.)
Régészetünk és a honfoglalás. (Magyar Tudomány, 1996. 8.)
Dienes István. (A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, 1997)
Intercisától Dunapentele mezővárosig. 433–1833. (Élet és Irodalom, 1997. júl. 4.)
A forradalmár halála. (Dunaújvárosi Hírlap, 1997. nov. 22.)
Az avarok emlékei Magyarországon. (História, 1998. 1.)
A zamárdi avarkori temető. (Somogy [folyóirat], 1998. 3.)
Szilágysomlyó. (Magyar Múzeumok, 1999. 4.)
Európa és a „kalandozók”. (História, 1999. 7.)
A képzelt bizánci „fenyegetés” kora. (História, 2000. 1.)
A kalandozó magyarság veresége. (História, 2000. 3.)
Az „Északi”-Donyechez. (Magyar Nyelv, 2001. 3.)
Erdély a honfoglalás és az államalapítás korában. (História, 2001. 5-6.)
A magyar honfoglalás és Erdély. Anonymus Gesta Hungarorumának forrásértéke. (História, 2007. 7.).

Irodalom

Irod.: családi források, megemlékezések: B. Vágó Eszter. (Dunaújvárosi Hírlap, 1970. jún. 19.)
Meghalt B. Vágó Eszter régész. (Magyar Hírlap–Népszava, 1970. jún. 21.)
B. Vágó Eszter régész halála. (Népszabadság, 1970. jún. 21.)
Ruffy Péter: A magyar régészet hőse. Az 1528-ik római sír. [B. Vágó Eszterről.] (Magyar Nemzet, 1970. jún. 28.)
Kádár Zoltán: Bóna Istvánné Vágó Eszter. (Archaeologiai Értesítő, 1971. 1.)
Aki helyett egy életmű szól. A professzor úr meghatározó alapművekkel gazdagította a régészetet. [Bóna István. Nekrológ.] (Dunaújvárosi Hírlap, 2001. jún. 6.)
Meghalt Bóna István régész, egyetemi tanár, az MTA tagja. (Magyar Hírlap, 2001. jún. 13.)
Kovács László: Bóna István emlékezete. (Magyar Nemzet, 2001. jún. 14.)
Hovanyecz László: Bóna István halálára. (Népszabadság, 2001. jún. 19.)
Fülöp Gyula: Búcsú. [Bóna István. Nekrológ.] (Fejér megyei Hírlap, 2001. jún. 30.)
In memoriam Bóna István. Bálint Csanád, Kubinyi András, Raczky Pál gyászbeszédei. Csányi Marietta: Bóna István emlékére. (Magyar Múzeumok, 2001. 2.)
Szentpéteri József: Bóna István. (Magyar Tudomány, 2001. 12.)
Trogmayer Ottó: In memoriam Bóna István. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 2001)
Farkas István: Bóna István akadémikus halálára. A hajdani útimarsall léleksírása. (Ethnica, 2001)
Csorba Csaba: Emlékezés Bóna István régészprofesszorra. (Honismeret, 2002. 1.)
Gömöri János: Soproni arcok. Bóna István és Sopron környéki kutatásai. (Soproni Szemle, 2002. 2.)
Raczky Pál–Vida Tivadar: István Bóna. (Acta Archaeologica, 2007. 2.).

Irod.: egyéb források, műveiről: T. F.: Rendkívül érétkes régészeti lelet Sztálinvárosban. Földbe vájt „emeletes” házakat tártak fel. (Magyar Nemzet, 1957. szept. 22.)
Tamás István: Üzenet a hatodik századból… [Bóna István hegykői feltárásairól.] (Magyar Nemzet, 1959. jún. 26.)
T. I.: Másfél évezredes szír bazilikát tártak fel Dunaújváros mellett. [Bóna István és B. Vágó Eszter ásatásairól.] (Népszabadság, 1962. szept. 22.)
Szilágyi János György: A honfoglalás előtti magyar művészet problémája. B. I.: Magyarországi művészet a honfoglalásig. (Antik Tanulmányok, 1960. 1-2.)
Bartha Antal: B. I.: VII. századi avar települések és Árpád-kori magyar falu Dunaújvárosban. (Századok, 1977. 3.)
Mátyás István: Páratlan lelet. Avar temetőben magyar pénz Gyönkön. (Bóna István és Rosner Gyula ásatásairól.] (Népszava, 1982. szept. 28.)
Disputa Erdély történetéről. Bóna Istvánnal, Köpeczi Bélával, Makkai Lászlóval és Szász Zoltánnal beszélget Gerő András. (Kritika, 1987. 5. és Látóhatár, 1987. 8.)
Csányi Marietta–Tárnoki Judit: „Imádom az archeológiát.” Interjú Bóna István régészprofesszorral. (Jászkunság, 1999. 1.)
Michnai Attila: A régészet polihisztora ócska írógépen ír. [Bóna Istvánról.] (Népszava, 1999. ja. 30.)
Kristó Gyula: B. I.: A magyarok és Európa a 9–10. században. (Hadtörténelmi Közlemények, 2001. 1.)
Veszprémy László: B. I.: A magyarok és Európa a 9–10. században. (Századok, 2001. 2.).

Irod.: lexikonok: Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–2000. (Bp., 1991–1999)
Magyar múzeumi arcképcsarnok. Szerk. Bodó Sándor és Viga Gyula. (Bp., 2002)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003).

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8D1-YG8?lang=hu (Mader Miksa születési anyakönyve, 1844)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6P1-R4X?lang=hu (Czingell László születési anyakönyve, 1861)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KD2Z-2QR?lang=hu (Szaniszló Zsuzsanna születési anyakönyve, 1863)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XXM5-KZP?lang=hu (Mader Lucia születési anyakönyve, 1868)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/306485 (Amberboj József gyászjelentése, 1874)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6N9H-F4C4?lang=hu (Szaniszló Mihály halotti anyakönyve, 1879)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6N9F-2T6J?lang=hu (Bóna János és Szaniszló Zsuzsanna házassági anyakönyve, 1888)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KDVW-T23?lang=hu (Bóna Aladár születési anyakönyve, 1890)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XX7D-SV2?lang=hu (Vágó Gyula születési anyakönyve, 1893)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/306486 (Amberboj Józsefné Alexander Mária gyászjelentése, 1896)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NWM-9ZK6?lang=hu (Czingell László halotti anyakönyve, 1904)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1R-1GYC?lang=hu (Bóna Dezső és Sebeők Ilona házassági anyakönyve, 1918)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/187194 (Mader Miksa gyászjelentése, 1921)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NWM-FYKZ?lang=hu (Mader Miksa halotti anyakönyve, 1921)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/393547 (Czingell Lászlóné Mader Lucia gyászjelentése, 1926)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NK9-82F7?lang=hu (Achim Ilona és Vágó Gyula házassági anyakönyve, 1927)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6RX6-JBLZ?lang=hu (Bóna Aladár és Czingell Ilona házassági anyakönyve, 1929)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NWM-N4S3?lang=hu (Mader Miksáné Amberboj Lucia halotti anyakönyve, 1933)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3Z-K1CJ?lang=hu (Bóna Matild halotti anyakönyve, 1940)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6J3Z-LSNW?lang=hu (Bóna Jánosné Szaniszló Zsuzsanna halotti anyakönyve, 1943)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1G-8WF7?lang=hu (dr. Bóna Aladár halotti anyakönyve, 1964)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/352946 (dr. Bóna Aladár gyászjelentése, 1964)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:WQ5H-J4N2?lang=hu (Vágó Gyuláné Achim Ilona halotti anyakönyve, 1965)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/564137 (Vágó Gyuláné Achim L. Ilona gyászjelentése, 1965)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1Y-SW5G?lang=hu (Bóna Dezső halotti anyakönyve, 1966)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JBQ-FSVF?lang=hu (Bóna Istvánné Vágó Eszter halotti anyakönyve, 1970)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/352965 (Bóna Istvánné Vágó Eszter gyászjelentése, 1970)

Megjegyzések

Az egyetemi doktori szigorlatok 1958. ápr.-ban indultak újra. Az ELTE-n elsőnek Bóna István doktorált!