Bonifert Donát
Bonifert Donát

2020. október 25. Vasárnap

Bonifert Donát

közgazdász

Születési adatok

1942. július 31.

Dunabogdány, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

2007. július 14.

Vác

Temetési adatok

2007. július 20.

Vác

alsóvárosi temető


Család

Sz: Trapp Mária. Családja 1947-ben Vácra költözött. 1972-ben nősült; három gyermeke született.

Iskola

A váci gépipari technikumban éretts. (1960), az MKKE Elméleti Közgazdasági és Tervezési szakán közgazdász okl. szerzett (1971), a közgazdaság-tudomány kandidátusa (1985).

Életút

A Mahart újpesti Hajójavító Üzemének motorszerelője (1960–1965), a Magyar Hajó- és Darugyár (MHD) Váci Gyáregységének előrajzolója (1965–1967), tervstatisztikusa (1967–1971), a váci Forte Gyár anyaggazdálkodója (1971–1972), a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi központjának üzemgazdasági csoportvezetője (1972). A Városépítési Tudományos Tervező Intézet (Váti) dokumentátora (1972–1975), nemzetközi csoportvezetője (1976), belső ellenőre (1977–1978), a Munkaügyi Kutatóintézet (1978–1982), az Ipargazdasági Intézet tud. munkatársa (1982–1985), tud. főmunkatársa (1985–1990), az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. tud. tanácsadója (1991-től). Vác város alpolgármestere (1990–1994). Az SZDSZ alapító tagja (1989-től; kilépett a pártból: 1994). A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, ill. a Polgári Együttműködés Vác Városáért Egyesület tagja (2002-től). A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) tagja. Tudományos pályafutásának kezdetén a vállalati érdekeltségi rendszer a bér- és keresetszabályozás vizsgálatával, elsősorban a gazdasági szabályozás és a vállalati érdekeltség kapcsolatának, ill. az erőforrás-értékelés, valamint az ár- és bérrendszer összefüggésének vizsgálatával fogl. Később érdeklődése a regionális gazdaságfejlesztés kérdései felé fordult, a kistérségek Európai Uniós fejlesztési lehetőségeit, azoknak gazdasági vonatkozásait és intézményrendszerét vizsgálta.

Főbb művei

F. m.: A lakás- és kommunális szolgáltatások műszaki-gazdasági fejlődésének nemzetközi témafigyelése. 1–4. Összeáll. (Bp., 1974)
Pénzügyi szabályozási rendszerünk néhány elméleti és gyakorlati kérdése. (Pénzügyi Szemle, 1979)
A foglalkoztatás ágazati átrendeződésének tendenciái. (Munkaügyi Szemle, 1980)
Az élőmunka helyettesítésének szerepe a mezőgazdaságban és az iparban. (Pénzügyi Szemle, 1980)
Vállalati érdek és vállalati cél. (Vezetéstudomány, 1980)
Jövedelemmegosztás és erőforrás-értékelés az iparban 1968–1979 között és az új árrendszerben 1980-ban. (Pénzügyi Szemle, 1982)
A vállalati teljesítménytől függő bér- és keretszabályozás néhány megoldásának áttekintése. (Munkaügyi Szemle, 1982)
Gazdasági szabályozás és vállalati érdekeltség. Kand. értek. is. (Bp., 1982)
A bérszabályozás: Hogyan kezdődött? Hová jutott? Merre tart? (Bp., 1987)
Gazdasági mechanizmusunk problémái és továbbfejlődési lehetőségei. (Bp., 1987)
A vállalkozásokat támogató adórendszer kimunkálása. Kulcsár Péterrel. (Bp., 1992)
Miért veszteséges a Magyar Nemzeti Bank? (Figyelő, 1996. okt. 10)
Egy megyei jogú város intézményhálózatának átvilágítása. (Comitatus, 1996)
A kis- és középvállalkozások külpiacra jutásának helyzete, problémái, a továbblépés feltételei. Szerk. Dezsériné Major Máriával. (MVA kutatási füzetek. Bp., 1997
angolul: 1998)
A regionális gazdaságfejlesztési programok végrehajtásának intézményrendszere. (Európai Tükör, 2001)
Az ipar EU-érettsége az infrastruktúra területén. (Európai Tükör, 2002)
A kistérségek szerepe az Európai Unió országaiban és Magyarországon. (Falu, város, régió, 2003)
A külkereskedelmi és fizetési mérleg hiányának okai és következményei. (Polgári Szemle, 2005).

Irodalom

Irod.: Elhunyt B. D. (Dunakanyar Régió, 2007. 15.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013