Borbély Andor
Borbély Andor

2022. szeptember 25. Vasárnap

Borbély Andor, tordai

térképész

Születési adatok

1896. január 10.

Kaposvár

Halálozási adatok

1972. május 12.

Budapest


Család

Unitárius nemesi családból származott. Sz: Borbély Albert állampénztári főtanácsos, Kulcsár Gizella.

Iskola

Nagyenyeden éretts. (1914), az I. vh.-ban, mint a 21. honvéd gyalogezred tartalékos hadnagya vett részt (1914–1918), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen földrajz szakos tanári (1918), a Szegedre menekült kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1922).

Életút

Leszerelése után a kolozsvári unitárius kollégium gyakorló tanára és internátusi felügyelője (1918–1920?). Áttelepült Budapestre: a Népies Irodalmi Társaság titkára, ill. a Társaság megbízásából a Szegeden felállított Székely Egyetemi Hallgatók Internátusának vezetője, egyúttal a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Földrajzi Intézetének tanársegéde (1920?–1930). A Collegium Hungaricum tagjaként Bécsben térképészettörténeti kutatásokkal fogl. (1930–1934). Hazatérése után a kecskeméti állami reáliskola helyettes tanára (1934–1936), az újpesti, a jászberényi, majd a bp.-i Kölcsey Ferenc Gimnázium rendes tanára (1936–1945). A II. vh. után az MTA Földrajzi Könyv- és Térképtára (1945–1951), ill. az átszervezés után az MTA Földrajztudományi Kutató Csoportjának tud. munkatársa (1951–1958). A Bécsi Magyar Akadémikusok Egyesülete ügyvezető elnöke (1930–1934). Tudományos pályafutásának kezdetén geológiával fogl., később érdeklődése a térképészet, ill. a térképtörténet felé fordult. Ausztriai tanulmányútja során számos, addig ismeretlen magyarországi, erdélyi vagy magyar vonatkozású térképet, magyar vonatkozású város- és várrajzot talált és tett közzé. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi katonai térképek történetének vizsgálata terén. Különösen értékes Reguly Antal uráli vonatkozású térképeivel kapcsolatos tudománytörténeti írásai, a térképek keletkezéstörténetét kiderítő dolgozatai.

Szerkesztés

Az Erdélyi Hírek szerkesztője és az Erdélyi Tudósító belső munkatársa. Írásai, kartográfiai munkái elsősorban a Városkultúrában (1932), a Térképészeti Közlönyben (1932–1937), a Hadtörténeti Közleményekben (1932–1940), a Debreceni Szemlében (1933), a Földrajzi Közleményekben (1933, 1955), a Magyar Postában (1933), a Természettudományi Közlönyben (1934) és a Vasi Szemlében jelentek meg (1934–1938).

Főbb művei

F. m.: Pálháza környékének rhyolitos kőzetei. Egy. doktori értek. is. (Szeged, 1922)
Magyarország első katonai felvétele II. József korában. Nagy Júliával. (Collegium Hungaricum füzetei. 12. Bp., 1932)
Adatok Tokaj vára helytörténetéhez. (Debreceni Szemle, 1933)
Adatok a magyar várak és városok ábrázolásához a XVI–XVII. században. (Hadtörténeti Közlemények, 1933)
Kőszeg és környéke katonai térképeinken. (Vasi Szemle, 1934)
Kéziratos ábrázolások Buda visszafoglalásáról. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1936)
Hazánk ismeretlen térképei a XVI. századból. (Térképészeti Közlöny, 1936)
Régi térképek a helyismeret szolgálatában. (Jászberény, 1937)
Régi térképeink adatai Szombathely helytörténetéhez. (Vasi Szemle, 1938)
Erdélyi városok képeskönyve 1736-ból. (Erdélyi tudományos füzetek. Kolozsvár, 1943)
Reguly Antal térképének szerepe az Észak-Urál megismerésében. (Földrajzi Közlemények, 1955)
Fényes Elek térképei. (Földrajzi Értesítő, 1958).

Irodalom

Irod.: Marosi Sándor: B. A. emlékezete. – Bendefy László: B. A. (Földrajzi Közlemények, 1972).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője