Borbély Andor
Borbély Andor

2024. november 7. Csütörtök

Borbély Andor, aranyosrákosi

újságíró, szerkesztő

Születési adatok

1901. július 20.

Vác, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1970. április 4.

München, NSZK


Család

Sz: Borbély Sándor (1866–1932) gyógypedagógus, kissolymosi Sebess Vilma. Testvére: Borbély Pál (1902–1972) zenetanár és Borbély Zoltán (1904–) újságíró. Fia: Borbély László (1922–1985) újságíró.

Iskola

Főgimnáziumot, majd jogakadémiát végzett.

Életút

Az Új Nemzedék (1920. szept.–dec.), a Magyarság (1920–1924), Az Ujság (1924–1933) és a Függetlenség belső mukatársa (1933– 1944); egyúttal az Új Ösvény szerkesztője (1925–1927), a Virradat, a Pesti Ujság felelős szerkesztője is (1936–1939). Az 1930-as években háromszor is sikertelenül indult az országgyűlési választásokon. A II. vh. végén emigrált, haláláig Münchenben élt, a Parlament c. folyóirat szerkesztője és kiadója (1952-től), a bolsevik- és pánszlávellenes Magyar Nemzetvédelmi Szövetség tagja, s lapjának, a Nemzetvédelemnek munkatársa (1954–1956).

Szerkesztés

Az Új Nemzedék (1920. szept.–dec.), a Magyarság (1920–1924), Az Ujság (1924–1933) és a Függetlenség belső mukatársa (1933– 1944); egyúttal az Új Ösvény szerkesztője (1925–1927), a Virradat, a Pesti Ujság felelős szerkesztője is (1936–1939). A II. vh. végén emigrált, haláláig Münchenben élt, a Parlament c. folyóirat szerkesztője és kiadója (1952-től), a bolsevik- és pánszlávellenes Magyar Nemzetvédelmi Szövetség tagja, s lapjának, a Nemzetvédelemnek munkatársa (1954–1956).

Főbb művei

F. m.: Spiritizmus. (Bp., 1927)
Lehet-e a Bethlen-kormányt vád alá helyezni? (Bp., 1930?)
Román uralom Erdélyben. Fall Endrével. Az előszót Herczeg Ferenc írta. (Bp., 1936).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője