Borbély István
Borbély István

2024. november 6. Szerda

Borbély István

irodalomtörténész, unitárius lelkész, teológus

Születési adatok

1886. november 23.

Torockó, Torda-Aranyos vármegye

Halálozási adatok

1932. március 20.

Kolozsvár


Család

Sz: Borbély János sóbánya-hivatalnok, Pál Anna.

Iskola

Középiskoláit Budapesten, Nagyenyeden és Kolozsvárott végezte, a kolozsvári unitárius gimnáziumban éretts. (1904), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen magyar–német szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1909); közben Jénában is tanult (1907). A kolozsvári unitárius teológiai akadémián lelkészi okl. (1925), teológiai magántanári képesítést szerzett (1928).

Életút

A kolozsvári unitárius gimnázium óraadó és felügyelő tanára (1905-1910), helyettes (1911–1912), r. tanára (1912–1914); közben tanulmányai befejezése után egyéves önkéntes a tiroli 1. császári vadászoknál (1910–1911). Az I. vh.-ban az olasz és az osztrák fronton harcolt (1914–1918; tartalékos főhadnagyi rangban (1916–1918, leszerelt: 1919. jan.). Az összeomlás után visszatért a kolozsvári unitárius gimnáziumhoz, mint rendes tanár (1919–1928), egyúttal a gimnázium igazgatója is (1925-1928). A kolozsvári unitárius teológiai akadémián a szisztematika r. tanára (1928–1932). A magyarországi pozitivista irodalom- és történelemszemlélet egyik jelentős erdélyi képviselőjeként elsősorban unitárius teológiai kérdésekkel, a modern unitárius hitelvek kialakulásával, ill. a magyarországi unitárius egyház történetével, régi magyar hitviták irodalmával, a különböző magyarországi unitárius Szentírások összehasonlító vizsgálatával, valamint Torockó helytörténetével, a helyi unitarizmus múltjának emlékeivel fogl. Magyar irodalomtörténetének bevezetésében Taine elméletére hivatkozva hangsúlyozza a társadalomtudományi szempontok figyelembevételét az irodalmi jelenségek vizsgálatakor, a magyar irodalom periodizálásában pedig szellemtörténeti kategóriákat vett alapul: a reformáció és ellenreformáció után a nemzeti szellem pihenése, diadalra jutása és fénykora jelenti számára az irodalomtörténet határköveit, míg a 20. századot már a nemzetközi áramlatok felülkerekedésével jellemezte. Különösen értékes erdélyi irodalomszervező tevékenysége.

Elismerés

Az Unitárius Irodalmi Társaság főtitkára (1920–1929). Az Erdélyi Irodalmi Társaság és a Kemény Zsigmond Társaság tagja.

Szerkesztés

Az Unitárius Közlöny (1920–1921), a Keresztény Magvető (1922–1928), ill. az Irodalmi kiskönyvtár (1926) és az Unitárius Könyvtár, valamint az Unitárius Irodalmi Társaság Szakkönyvtára szerkesztője (1926–1928). Az Erdélyi Irodalmi Szemle c. folyóirat (1924–1928) és a Tudományos Értekezések c. füzetsorozat alapító szerkesztője (1924-től). Cikkei, elbeszélései, egyéb írásai a fentieken kívül még elsősorban a nagyenyedi Közérdek (1901), az Erdélyi Hírlap (1903), a Pesti Hírlap (1904), a kolozsvári Ellenzék (1904–1914), az Ország–Világ (1905), a Marosújvár és Vidéke (1905–1906), a Budapesti Hírlap (1907), a Századok (1909), az Unitárius Egyház (1909), a Magyar Nyelvőr (1909–1911), a Mi Atyánk (1910), az Irodalomtörténet (1911–1914), az Erdélyi Múzeum (1912, 1931), az Egyetemes Philologiai Közlöny (1913), a Napkelet (1921– 1922), a Keleti Ujság (1921–1923), a Tábortűz (1921-1932), az Ifjú Erdély (1923), a kolozsvári Ujság (1923) és az Erdélyi Szemle c. lapokban jelentek meg (1924).

Főbb művei

F. m.: A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése. I. Régi magyar irodalom. Összeáll. (Kolozsvár, 1905)
Torockó története 1848/49-ben. (Kolozsvár, 1906)
Heltai Gáspár. Tanulmány. (Kolozsvár, 1907)
Unitárius polemikusok Magyarországon a 16. században. – Unitáriusok a legújabb magyar irodalomtörténetben. (Keresztény Magvető, 1909)
Régi Szentírás fordítások. 1. Komjáti Szent Pálja. 2. A Heltai-féle Biblia. Visky Károllyal. (Nyelvészeti füzetek. 61. Bp., 1910)
Fráter György megöletéséhez. (Századok, 1909)
Dávid Ferenc és kora. (Keresztény Magvető, 1910/11)
A „debreceni disputa”. (Erdélyi Múzeum, 1912)
A legrégibb unitárius templomi énekeskönyvek. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1913)
Unitárius iskoladrámák a 16. században. – A vargyasi Dániel család írói. (Irodalomtörténet, 1913)
A magyar unitárius egyház hitelvei a 16. században. (Kolozsvár, 1914)
Balassi Menyhért árultatása és Karádi Pál. – Apollonius históriája. (Irodalomtörténet, 1914)
Heltai Gáspár költeményei. (Keresztény Magvető, 1915)
Bevezetés a modern szépirodalom tanulmányozásába. 1. A modern műalkotás problémái. (Kolozsvár, 1920)
Az unitárius életfelfogás és új irányai természettudományos megvilágításban. (Kolozsvár, 1920)
A magyar unitárius egyház alkotmánya az államhatalommal való irányában. (Keresztény Magvető, 1922)
A magyar nemzeti irodalom története. 1–2. köt. Tankönyv. (Cluj-Kolozsvár, 1924–1925)
Jókai Mór emlékezete. (Unitárius Könyvtár. 1. Kolozsvár, 1925)
A mai unitárius hitelvek kialakulásának története. Rendszeres unitárius hittantörténet. Tankönyv. (Unitárius Irodalmi Társaság Szakkönyvtára. Cluj-Kolozsvár, 1925)
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai. Reg. Ismerteti B. I. (Irodalmi kiskönyvtár. Cluj-Kolozsvár, 1926)
Jókai Mór: Bálványosvár. Reg. Ismerteti B. I. (Irodalmi kiskönyvtár. Cluj-Kolozsvár, 1926)
Az unitárius prédikáció. (Cluj- Kolozsvár, 1926)
A régi Torockó. (Cluj-Kolozsvár, 1927)
A duális létbölcselet és teológiája. (Unitárius Irodalmi Társaság Szakkönyvtára. Cluj-Kolozsvár, 1927)
Az unitárius keresztény hit alapelvei. Előadások. (Cluj-Kolozsvár, 1930)
Melyik évben kezdődött az unitarizmus Erdélyben? (Erdélyi Múzeum, 1931)
A keresztény teológiának és az egyházi dogmáknak keletkezése. Előadások. (Cluj-Kolozsvár, 1931)
Kant erkölcstana. Előadások. (Cluj-Kolozsvár, 1931).

Irodalom

Irod.: György Lajos: B. I. életrajza és irodalmi munkássága. (Erdélyi Múzeum, 1932).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője