Borkó Julianna
Borkó Julianna

2024. április 14. Vasárnap

Borkó Julianna

egyházi énekszerző

Névváltozatok

Borkó Juliánna 

Születési adatok

1869. január 16.

Kopács

Halálozási adatok

1947. október 14.

Kopács


Család

Sz: Borkó István kopácsi gazda, Csapai Éva. Tizenhat évesen ment férjhez, két gyermeke született. Előbb két éves kislánya, majd fia is meghalt.

Életút

Családi tragédiái miatt a Bibliában keresett vigaszt. Vallásos könyveket olvasott, majd, mint a kopácsi bibliakör vezetője maga köré gyűjtötte a helyi, hasonló sorsú nőket. A kis kör tagjai közösen imádkoztak, együtt énekeltek, olvasták a Szentírást, a szövegeket pedig Borkó Julianna, ez az egyszerű parasztasszony értelmezte. Később a maga szerkesztette dallamokra 300–350 (!) református éneket szerzett, amelyeken az egyházi énekhagyomány mellett a népköltészet hatása is felfedezhető. Verseiben bibliai – ó- és újtestamentumi – történeteket is feldolgozott. A Drávaszögben népszerűvé vált énekei kéziratos formában terjedtek, s jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a délvidéki magyarság között megerősödött az egyház. Példája nyomán számos helyen, elsősorban kisebb falvakban bibliaolvasó körök szerveződtek, majd Szalay Antal kopácsi lelkipásztor kezdeményezésére énekeit kötetben is megjelentették. Kéziratban maradt hagyatékát (Énekeskönyv; Halotti énekek; Önéletrajz) a kopácsi református egyház őrizte 1991-ig, amikor a délszláv háborúban az anyag nagy része megsemmisült.

Emlékezet

A kopácsi református temetőben nyugszik, halálának évfordulójáról a helyiek kezdeményezésére a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház évente megemlékezik. Síremlékét 2008-ban felújították (Virág Attila, batinai kőfaragó mester munkája).

Főbb művei

F. m.: Buzgóság. Énekek, melyeket Isten dicséretére, a saját és testvérlelkek építésére és gyönyörködtetésére részben összegyűjtögetett, részben szerkesztett B. J. (Dárda, 1928)
Buzgóság. Borkó Juliánna énekeskönyve. Szerk., sajtó alá rend. Hamarkay Ede és Keresztes Dániel. (Erdőkertes, 2004).

Irodalom

Irod.: Lábadi Károly: Drávaszög ábécé. (Eszék–Bp., 1996)
Máté János: Ki volt B. J.? Magyar asszonysors – A hit ereje a megpróbáltatásokban. (Reformátusok Lapja, 1996. febr. 25.)
Papp Vilmos: őrállók. Nevezetes presbiterek. (Bp., 2003)
Fekete Csaba: Buzgóság. B. J. énekeskönyve. (Egyháztörténeti Szemle, 2004).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője