Born Gyula Frigyes
Born Gyula Frigyes

2024. november 6. Szerda

Born Gyula Frigyes, br.

gépészmérnök, feltaláló

Születési adatok

1901. január 1.

Budapest

Halálozási adatok

1972. március 29.

Gyöngyös, Heves megye


Család

A család osztrák nemességet és báróságot kapott (1880). Sz: Born Frigyes Pál, Gajáry Emma.

Iskola

A bp.-i piarista gimnáziumban éretts. (1919), a József Műegyetemen gépészmérnöki okl. (1925), a brüsszeli Université Polytechique-en műszaki doktori okl. szerzett (1930).

Életút

A berlini Allgemeine Elektrizitäts Gesellschaft (AEG) üzemmérnöke (1925–1936), hazatérése után a bp.-i Első Magyar Gazdasági Gépgyár (EMAG) konstruktőre (1936–1938), műszaki igazgatója (1938–1940), a Budapest–Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt. műszaki igazgatója (1940–1942), vezérigazgatója (1942–1948); közben a II. vh. végén sikeresen megakadályozta a gyár nyugatra való kitelepítését, így a termelés már 1945-ben megindulhatott. A szerszámgépiparban a jóvátételi munkaközösség vezetője (1946–1948), a Gépipari Igazgatóság előadója (1949–1951), a Tömegcikkipari Központ munkatársa, a vidéki gyárak fejlesztésének és profilkialakításának felelőse (1952). A MÁV gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyárának üzemmérnöke (1952–1966). Sokoldalú feltaláló volt, számos újítás és találmány szerzője. Az 1920-as években Mihály Dénes számára megtervezte és részben kivitelezte az első mozgóképes televízió adóvevő mechanikai elemeit, majd Asbóth Oszkárnak, a helikopter megalkotásában segédkezett. A II. vh. után jelentős szerepet játszott a háborús károk felszámolásában, a gépgyártás újraindításában, új vidéki gépgyárak megszervezésében, profiljaik kialakításában. A Rákosi-rendszerben kitelepítették (1951; jóllehet kitelepítettként, mint egyetlen diplomás, beosztott üzemmérnökként Gyöngyösön szakmájában maradhatott). Legjelentősebb újítása, a sínek magas frekvenciájú indukciós keményítése révén lehetővé tette a kis sugarú ívbe épített sínek gyors és nagymérvű kopásának kiküszöbölését (MÁV-szabadalom, 1967).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője