Boros Béla
Boros Béla

2020. október 29. Csütörtök

Boros Béla

orvos, szemész

Születési adatok

1903. december 21.

Pécs

Halálozási adatok

1992. szeptember 25.

Pécs


Család

Sz: Boros Mihály MÁV-tisztviselő, Toma Terézia. Szülei Jákón éltek. Hatan voltak testvérek, köztük Boros István (1891–1980) politikus, biológus.

Iskola

A pécsi cisztercita gimnáziumban éretts. (1922), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen (1922–1923), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen tanult (1923–1929), Pécsett ált. orvosi okl. (1929), iskolaorvosi és egészségtanári szakképesítést (1933), a szemészeti kórtan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1941), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).

Életút

A szegedi nemzeti hadseregben szolgált (1922–1923), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Szemészeti Klinika gyakornoka (1929– 1931), egy. tanársegéde (1931–1941), egy. adjunktus (1944–1947) és magántanára (1941–1947), a szemészeti kórtan ny. rk. (1947–1949), ny. r. tanára és a Klinika igazgatója (1949–1951). A POTE Szemészeti Tanszék klinikaigazgató és tanszékvezető egy. tanára (1951–1973), az Általános Orvostudományi Kar dékánja (1954–1956). A Pécsi Tudományegyetem, ill. a POTE rektora (1949–1951 és 1966–1973). Az Országos Társadalombiztosítási Alap (OTBA) és a MÁV szemész szakorvosa. Szemészeti élettannal, szemészeti patológiával fogl., a szem allergiás elváltozásainak és a szemtuberkulózisnak nemzetközileg is ismert professzora. Magyarországon elsőként végzett izolált íriszkészítményeken élettani és farmakológiai vizsgálatokat. Jelentős eredményeket ért el a glaukóma elleni magyarországi megelőző és gyógyító tevékenység terén.

Elismertség

A Magyar Szemorvos Társaság társelnöke (1948), elnöke (1952–1954), örökös tb. tagja.

Elismerés

Magyar Népköztársaság Arany Érdemérme (1950), Munka Érdemrend (arany, 1955, 1962, 1970). Braille-emlékérem (1959), Hirschler Ignác-emlékérem (1978), Schulek Vilmos-emlékérem (1983).

Főbb művei

F. m.: Fehér vérsejtek és tuberkulin. Adat a fehérvérsejtek biológiai reakcióihoz. – Vaccina keratitis és a reticulo-endothel rendszer. (Albich Emlékkönyv. Pécs, 1940)
Chemotherápiás tapasztalatok a gümőkóros szembetegségek kezelésében a Gröer- féle pathergometria felhasználásával. (Gyógyászat, 1940)
Az iris bicolor öröklődéséhez. (Orvosképzés, 1940)
Allergiás szembetegségek. (Pécs, 1943)
A táplálkozás szerepe a szembetegségek kór- és gyógytanában. (Bp., 1943)
A szemtuberkulózis problémái. (Bp., 1943)
Hogyan fejlődött ki az emberi szem? (Bp., 1953)
Az átültetett szaruhártyalebeny acetylcholin tartalmának vizsgálata. Takáts Istvánnal. (Szemészet, 1956)
Szemészet. Egy. tankönyv. Kettesy Aladárral, Kukán Ferenccel. Az üvegtest és a retina betegségei fejezetet Kahán Ágost írta. Egy. jegyz. (Bp., 1957
Egy. tankönyv. 1962
2. kiad. 1967)
Allergie und allergische Erkrankungen des Auges. 1–2. köt. Szerk. Rajka Ödön. Írta. Többekkel. (Bp., 1959)
Tájékozódó vizsgálatok glaukómás betegek 17-ketosteroid ürítéséről. Valkó Évával. – Hydergin vizsgálata izolált íriszkészítményen. Takáts Istvánnal. (Szemészet, 1959)
A szem histamintartalmának vizsgálata. A marhaszem összhistamintartalma. Ágoston Irénnel, Gróf Pállal. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1962)
A Marfan-lencse extrakciójának szövődményes lehetősége. (Szemészet, 1963)
A retinális és a látást érintő agyi vérkeringészavarok tünettanához és klinikumához. (Orvosi Hetilap, 1967)
Szemészeti jegyzet. (Pécs, 1970
2. kiad. 1974).

Irodalom

Irod.: Molnár Aurél: Négy orvos. B. B., Papp Jenő, Regős András, Nagy András. (Bp., 1953)
Györffy István: Magyarországi szemorvosok életrajzi adattára. (Bp., 1987)
Kovács Bálint: In memoriam B. B. (Szemészet, 1992)
Benke József: Elődeink. (PTE Orvoskari Hírmondó, 2000).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013