Boros Ferenc
Boros Ferenc

2025. március 20. Csütörtök

Boros Ferenc

geográfus

Születési adatok

1928. október 3.

Szentes, Csongrád vármegye

Halálozási adatok

1998. július 31.

Budapest

Temetési adatok

1998. augusztus 17.

Budapest

Rákoskeresztúr (hamvasztás utáni búcsúztatás)


Család

Szülei: Boros László kubikos, Magyar Erzsébet.

Felesége: 1954-től Horváth Emma általános iskolai tanár, majd a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (VÁTI) tud. munkatársa.

Leánya: Boros Márta.

Iskola

A szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban éretts. (1949), az ELTE Élet- és Földtudományi Karán földrajz szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1953), az ELTE TTK-n doktorált (1958), a földrajztudományok kandidátusa (1964), doktora (1981).

Életút

Az ELTE Élet- és Földtudományi Kara, ill. 1957-től a TTK Gazdaságföldrajzi Tanszék tud. segédmunkatársa (1953–1960) és c. egy. docens (1967–1974). Az Országos Tervhivatal (OT) Távlati Tervek Főosztálya főelőadója (1960. máj. 1.–1972. máj. 31.), az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium (ÉVM) Területrendezési és Fejlesztési Főosztály Regionális Osztályának műszaki-gazdasági tanácsadója (1972. jún. 1.–1973. okt. 21.), a Környezetvédelmi Osztály vezetője (1972. okt. 22.1976. okt. 20.), a Városépítési és Környezetvédelmi Osztály osztályvezető-helyettese (1976. okt. 21.–1988. dec. 31.).

A BME Közlekedésmérnöki Kara (1968–1973), a JATE TTK Gazdaságföldrajzi Tanszéke előadó tanára (1973–1975), majd az Államigazgatási Főiskola c. főisk. tanára (1981-től). Az Ernst Moritz Universität Greifeswald vendégoktatója (1959–1960). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1960–1963).

A magyarországi településhálózat fejlődésével, a települési szerkezet nagyságrendi tagozódásával, ennek gazdasági összefüggéseivel foglalkozott. Elsőként dolgozta ki a magyarországi városhálózat és a hazai települészerkezet fejlesztési modelljeit. Az ÉVM-ben a területfejlesztési politika, ill. az ezzel összefüggő településtudományi, területfejlesztési és környezetvédelmi kutatások egyik irányítója. Részt vett a település- és területfejlesztéssel összefüggő, állami döntéseket megalapozó tudományos tanulmány és koncepció kidolgozásában.

Elismertség

Az MTA Földrajzi Bizottság Környezetvédelmi Munkabizottságának elnöke (1974-től).

Az MTA–TMB Földrajzi Bizottsága tagja (1968–1972), Földrajzi Meteorológiai Szakbizottsága titkára (1973-tól).

A Magyar Földrajzi Társaság, a Magyar Urbanisztikai Társaság tagja, vezetőségi tagja.

Elismerés

Széchenyi István-emlékérem (1975), Akadémiai Ösztöndíj (1977), Dunaújváros Emlékplakett (1978), Minisztériumi aranygyűrű (1987).

Szerkesztés

A Településfejlesztés (1979-től) c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: Az Albán Népköztársaság gazdasági földrajza. (Földrajzi Közlemények, 1955. 3.)
Adatok
Magyarország településállományának XVII. századi fejlődéséhez. (Földrajzi Értesítő, 1957. 1-4.)
A hazai
településállomány XVIII. század eleji képe. (Földrajzi Értesítő, 1958. 1-4.)
Fejlődő új, szocialista városaink. (Földrajzi zsebkönyv, 1961)
Városaink
ipari szerepkörének néhány problémája. (Földrajzi Értesítő, 1961. 1-4.)
A magyar településhálózat jellegzetes vonásai. Kand. értek. (Bp., 1963)
A településnagyság és az ellátófunkció közötti kapcsolat. (Földrajzi Értesítő, 1967. 2.)
A társadalom fejlődésének hatása a településhálózatra. (Településtudományi Közlemények, 1967. 3.)
A
magyar településhálózat fejlesztésének problémái. (Közlekedéstudományi Szemle, 1968. 3.)
A magyar városhálózat új elemei. (Földrajzi Közlemények, 1968
. 3.)
Szempontok a települések földrajzi tanulmányozásához. (Földrajztudomány–földrajztanítás. 1. Bp.,
Tankönyvkiadó, 1970)
A magyar gazdaság térbeli változásainak tendenciái. (Földrajzi Értesítő, 1970. 1.)
A falusi településrendszer átalakulása és várható következményei. (Az MTA Föld- és Bányászati Tudományok Osztálya Közleményei, 1971
. 2-4.)
Népesség és
településföldrajz. Egy. jegyz. (Bp., BME, 1971
2. kiad. 1972)
A területfejlesztés hosszútávú koncepciója.
Kovács Csabával és Kőszegi Lászlóval. (Közgazdasági Szemle, 1973. 2.)
A területrendezési tervezés gyakorlati szerepe a népgazdasági tervezésben. (Városépítés, 1973. 5.)
Település
, városiasodás. Többekkel. (Minerva nagy képes enciklopédia. IV. köt. Bp., Közgazdasági Kiadó, 1975)
The
Role and Efficiency of Infrastructure in Settlement Economy. (Urbanisation in Europe. Bp., Akadémiai Kiadó, 1975)
A szocialista országok urbanizációjának néhány vonása. (Területrendezés, 1975. 3.)
Környezeti
szemlélet a területi kutatásban-tervezésben. (Építés–Kutatás–Fejlesztés, 1975. 3.)
A környezetvédelem a területi politika gyakorlatában Magyarországon. (Födrajzi Közlemények, 1975. 3-4.)
A környezetvédelem és a térbeli tervezés egyes kérdései. (Városépítés, 1976. 7-8.)
Környezeti szemlélet a területi tervezésben. (Területrendezés. A területi és településtervezés folyóirata, 1977. 3.)
Építő- és építőanyag-ipari környezetvédelmi ismeretek. Az (Az ÉVM Továbbképző Központ kiadványa. Bp., 1978)
Dunaújváros
természeti és gazdaságföldrajzi adottságai. Főszerk. Pécsi Márton. Szerk. Ádám Lászlóval. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1979)
A településfejlődés irányítását megalapozó kutatások perspektívái. (Területrendezés. A területi és településtervezés folyóirata, 1979. 4.)
A
magyar települési szerkezet átalakulására ható főbb gazdasági-társadalmi tényezők elemzése. Doktori értek. (Bp., 1980)
A települési fejlődési kutatások hosszú- és középtávú programja. (Építésügyi Szemle, 1980. 5.)
A VI. ötéves terv kutatási irányelvei. Vajdovichné Visy Erzsébettel. (Településfejlesztés, 1981. 1.)
Környezetvédelmi kérdések a magyar–jugoszláv határ menti együttműködésben. (Településfejlesztés, 1982. 3-4.)
A szellemi potenciál egyes területi kérdései. B. Horváth Emmával. (Alföldi tanulmányok. Békéscsaba, 1984)
Az új településpolitika fő vonásai. Lackó Lászlóval. (Településfejlesztés, 1984. 3-4.)
A települések fejlődésének irányítását megalapozó kutatások eddigi eredményei. – A területgazdálkodás és a településfejlesztés összefüggései. (Területi statisztika, 1985. 2.)
A településfejlesztés új szakasza Magyarországon. Lackó Lászlóval. (Földrajzi Közlemények,
1986. 3.)
A települések fejlődésének irányítását megalapozó kutatások c. OKKFT program eredményei. Kőszegfalvi Györggyel és Lackó Lászlóval. (Településtudományi Közlemények, 1986)
Az Alföld szellemi potenciáljának főbb jellemzője a 80-as években. Fodor Lászlónével és Heit Gáborral. (
Településfejlesztés, 1986. 3.)
A balatoni építési korlátozások tapasztalata és feloldásuk lehetőségei. Sindelyes Gáborral. (Építésügyi Szemle, 1988. 2.)
A településfejlesztés és -rendezés helyzete. művelésének feladatai. Helyzetkép. Faragó Kálmánnal és Paksy Gáborral. (Településfejlesztés, 1989. 1. és Építés – Építészettudomány, 1989. 3-4.)
Gondolatok a terület- és településfejlesztésről. (Településfejlesztés, 1989. 2.)
Szempontok a területgazdálkodás továbbfejlesztéséhez. Többekkel. (Magyar Közigazgatás, 1990. 4.).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1998. aug. 7.)
Tatai Zoltán: Meghalt dr. Boros Ferenc. (Falu, Város, Régió, 1998. 8.).

Irod.: Szentesi ki kicsoda? Szerk. Bodrits István, Labádi Lajos, Majtényiné Túri Katalin. (Szentes, 1988)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1988)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője