Boros Gábor
Boros Gábor

2022. május 28. Szombat

Boros Gábor, borosjenői

irodalomtörténész, klasszika-filológus, műfordító

Születési adatok

1855. december 13.

Nagyenyed, Alsó-Fehér vármegye

Halálozási adatok

1913. június 1.

Erzsébetváros, Szeben vármegye


Iskola

Középiskoláit a nagyenyedi evangélikus főiskolán végezte (1874), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori és görög–latin szakos tanári okl. szerzett (1878), tanulmányait a berlini egyetemen egészítette ki (1878–1879), majd Kolozsvárott magántanári képesítést szerzett (1905).

Életút

A nagyenyedi polgári iskola (1879–1882), a nagyszebeni állami főgimnázium r. tanára (1882–1897), a dési állami gimnázium igazgatója (1897–1902), az erzsébetvárosi állami gimnázium r. tanára (1902-1913). Klasszikus ókori görög irodalommal, valamint reformkori magyar irodalommal, Berzsenyi Dániel munkásságával fogl. Különösen jelentős műfordítói tevékenysége. Elsősorban Horatiust, Cicerót, ill. Homéroszt és Platónt tolmácsolt magyar nyelvre, ill. diákok számára népszerű klasszikus szövegeket szerkesztett, gondozott és kommentált. Néhány népszerű német nyelv- és nyelvtankönyvet is kiadott, feldolgozta a nagyszebeni gimnázium történetét. Magyarországon elsőként tanulmányozta az egyetemes és a magyar gyorsírás történetét.

Szerkesztés

A nagyenyedi Közérdek c. „vegyes tartalmú” hetilap (1881–1882), a bp.-i Tanulók Olvasó Tára c. sorozat szerkesztője (Jancsó Benedekkel, 1888).

Főbb művei

F. m.: Egy római költő első szerelme. (Hölgyfutár, 1876)
De arte oratoria Isocratica. (Bp., 1878)
A parabasis Artistophanes vígjátékaiban. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1880)
Szemelvények a görög lantos költészet remekeiből. Összeáll., a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta. (Bp., 1882
Jeles írók iskolai tára 19. 2. bőv. kiad. Bp., 1901)
A magyar nemzeti irodalomtörténet vázlata. (Bp., 1883
7. kiad. 1891)
Útmutató a pályaválasztás könnyítésére. (Nagyszeben, 1889)
Lessing Laokoonja. (Bp., 1890)
Tóth Kálmán első szerelme. (Brassó [folyóirat], 1890)
A stasimon Artistophanes vígjátékaiban. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1891)
Az exodos Artistophanes vígjátékaiban. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1892)
Euripides. (Egyetemes Könyvtár. 48–49. Győr, 1892)
A gyorsírás könyve. A gyorsírás történelme részletes rövidítésgyűjteménnyel. (Bp., 1895)
Berzsenyi esztétikai és kritikai munkássága. 1–3. (Erdélyi Muzeum, 1895)
Berzsenyi, mint drámaíró. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1895)
Qu. Horatii Carmina. 1–2. füzet. (Bp., 1893–1895)
A magyar és német beszélgetések legújabb zsebkönyve. Székely Istvánnal. (Teschen, 1896)
A magyar és német társalgónyelv legújabb zsebkönyve. Székely Istvánnal. (Teschen, 1896)
A nagyszebeni állami főgymnasium történelme. (Nagyszeben, 1896)
Színművek könyve. Összeáll. (Dés, 1898)
Cicero bölcseleti műveiből. Válogatta és magyarázta. (Jeles írók iskolai tára. 80. Bp., 1902)
ford.: Horatius satirai. (Római remekírók magyar fordításban. 30. Bp., 1882
3. kiad. 1899)
M. T. Cicero A. Licinius Archias mellett mondott védőbeszéde. Fordította és magyarázta. (Tanulók könyvtára. 10. Pozsony, 1882
4. kiad. 1907)
Cicerónak Ligarius és Marcellus mellett mondott beszédei. Fordította és magyarázta. (Tanulók könyvtára. 14. Pozsony, 1883)
Qu. Horatius Flaccus epistolái. 1–4. füz. (Pozsony–Bp., 1886
3. teljesen átd. kiad. 1902)
Caesar a gall háborúról. 1–7. füzet. Fordította és magyarázta. (Tanulók könyvtára. 16. Pozsony, 1883–1885)
Aesop meséi. Angolból ford. (Bp., 1883
2. kiad. 1890
3. jav. kiad. 300 Ezopus-mese az ifjúság számára címmel és 113 képpel. Bp., 1902
4. kiad. 1913)
Cornelius Nepos. 1–5. füzet. Fordította és magyarázta. (Pozsony, 1884–1886)
Platon: Kriton, Sokrates védelme és Euthyphron. 1–3. füzet. Fordította és magyarázta. (Tanulók könyvtára. 24. Pozsony, 1884–1886)
Homeros Odysseája. 1–3. köt. Fordította és magyarázta. (Tanulók könyvtára. 64., 74., 94. Pozsony, 1892, 1900, 1905
1–3. új kiad. Bp., 1905)
von Zobeltitz, Hans: A spártai nagynéne. (Bp., 1907).

Irodalom

Irod.: Kiss Pál: B. G. (Az erzsébetvárosi állami főgimnázium értesítője, 1913).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője