Boros Gergely
Boros Gergely

2020. október 27. Kedd

Boros Gergely

politikus

Születési adatok

1912. június 7.

Doboz, Békés vármegye

Halálozási adatok

1973. március 31.

Szeged


Család

Nagyszülei és szülei református vallású gazdasági cselédek voltak a dobozi grófi uradalomban. Sz: Nagy Rozália (†1925). Apja elesett az I. vh.-ban. F: 1930-tól Sajti Margit, sarkadi születésű, urasági cselédek leánya. Hét gyermekük született: Boros Margit (1931); Boros Gergely (1933); Boros Erzsébet (1935); Boros Sándor (1938); Boros Gábor (1941); Boros Zsuzsanna (1943) és Boros Etelka (1946).

Iskola

Négy elemit, a II. vh. után pártfőiskolát végzett (1951).

Életút

A két vh. között napi- és hetibéres szolgálatba szegődött, majd libapásztor és kanász lett. A sarkadi Magyar Föld Rt. tehenésze (1930-tól), utóbb a pócsteleki uradalomhoz szegődött, ahol szintén tehenészként dolgozott (1944-től). Az MSZDP sarkadi szervezetének tagja (1930; a helyi szervezetet nemsokára betiltották, a tagokat csendőri felügyelet alá helyezték). Az MKP sarkadi szervezetének alapító vezetőségi tagja (1944–1945), járási rendőrkapitány (1945-től). Az ország első termelőszövetkezetének létrehozója és első elnöke (Sarkad-feketeéri Tsz, a későbbi Lenin Tsz; 1945. ápr. 23.), egyúttal a helyi földosztás kezdeményezője és résztvevője. Az MKP Bihar vm.-i Bizottsága politikai munkatársa (1945–1946), a sarkadi földműves-szövetkezet ügyvezetője, egyúttal a Földmunkások és Kisbirtokosok, valamint az MKP községi szervezetének elnöke (1946–1947). Budapesten, a Dohánytermelők Országos Szövetségének munkatársa (1947). Az MDP alapító tagja, a pártközpont mezőgazdasági osztályának politikai munkatársa (1948–1949), a Földművelésügyi Minisztérium (FM) Állattenyésztési Főosztályának vezetője (1949–1951), az MDP Pártközpont politikai munkatársa (1951–1952). Az Élelmiszer-ipari Minisztérium főelőadója (1952–1955), a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke (1955. febr.–1956. okt.). A forradalom leverése után a Munkásőrség Országos Parancsnokságának politikai munkatársa (1957), majd az MSZMP sarkadi járási bizottságának titkára (1957–1962), a Békés Megyei MESZÖV elnöke (1962–1973). Az MDP KV tagja (1954. máj.–1956. okt.). A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának tagja, az MSZM Békés Megyei Bizottságának tagja (1957–1973). Országgyűlési képviselő (Hajdú és Bihar vármegyék Debrecen törvényhatósági jogú várossal, 1947–1949; Magyar Függetlenségi Népfront országos listája, 1949–1953; Békés megye, 1953–1967).

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950 és 1952), Munka Érdemrend (1955; arany, 1967 és 1970), Szocialista Munkáért Érdemérem (1955), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970).

Főbb művei

F. m.: Öt hét a Szovjetunióban. Többekkel. (Bp., 1949).

Irodalom

Irod.: B. G. (Békés megyei Népújság, 1973. ápr. 3.)
A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai. (Békéscsaba, 1979)
M. Z.: A földosztás öröksége és haszna. (Élet és Irodalom, 1985. márc. 15.)
M. K. J.: B. G. (Az 1947. évi Országgyűlés almanachja. Bp., 2005)
Sarkadi ki kicsoda? (Sarkad, 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013