Boros László
Boros László

2022. január 17. Hétfő

Boros László

újságíró

Névváltozatok

1912-ig Beimel

Születési adatok

1893. január 16.

Budapest

Halálozási adatok

1974. szeptember 19.

Bécs


Család

Sz: Beimel Lajos, Hódosi Irén. Reformátussá kikeresztelkedett zsidó családból származott.

Iskola

Elemi és középiskoláit is Budapesten végezte, a bp.-i tudományegyetemen jogot hallgatott (1911–1913), oklevelet nem szerzett.

Életút

A Budapest munkatársa (1912–1913), a Világ párizsi és berlini tudósítója (1913–1923), a lap politikai rovatvezetője (1918–1923), az Esti Kurir felelős szerkesztője (1923–1939). A zsidótörvények miatt elhagyta az országot, a Párisi Kurir szerkesztője (1940. jan.–ápr.), Franciaország német megszállása után Brazíliába, majd az USA-ba menekült, ahol az Amerikai Magyarság kiadója és szerkesztője (1949–1952). Münchenben telepedett le, az Amerika Hangja európai szerkesztőségének (1952–1957), New York-i irodájának vezetője (1957–1963), majd haláláig Bécsben élt. A fővárosi törvényhatósági bizottság tagja. A két vh. közötti magyar újságírás egyik meghatározó személyisége, elsősorban külpolitikai publicisztikákat, irodalomkritikákat írt, ill. számos írásában foglalkozott a magyarországi zsidókérdéssel. Jelentős szerepet játszott a magyarországi újságíró-egyesület szervezésében, a hírlapírók, tudósítók érdekvédelmi mozgalmaiban. Első emigrációja után franciaországi lapokban igyekezett beszámolni a magyarországi polgári ellenállás eredményeiről, a II. vh. után vezető szerepet játszott a demokratikus, liberális gondolkodású újságírók megszervezésében.

Elismertség

A Nemzetközi Újságírószövetség alelnöke. A két vh. között a Magyar Újságírók Egyesületének főtitkára, alelnöke, a II. vh. után a Menekült Magyar Írók és Újságírók Egyesülete t. elnöke (1951-től).

Szerkesztés

A Budapest munkatársa (1912–1913), a Világ párizsi és berlini tudósítója (1913–1923), a lap politikai rovatvezetője (1918–1923), az Esti Kurir felelős szerkesztője (1923–1939). A zsidótörvények miatt elhagyta az országot, a Párisi Kurir szerkesztője (1940. jan.–ápr.), Franciaország német megszállása után Brazíliába, majd az USA-ba menekült, ahol az Amerikai Magyarság kiadója és szerkesztője (1949–1952). Münchenben telepedett le, az Amerika Hangja európai szerkesztőségének (1952–1957), New York-i irodájának vezetője (1957–1963), majd haláláig Bécsben élt. Írásai – többek között – a Kelet Népe (1910-től), a Nyugat (1910-től), a Renaissance (1910–1911), a Világ (1912–1915, 1918-től), a Huszadik Század (1914-től), a Magyarország (1914-től), az Uj Nemzedék (1914-től), a Magyar Figyelő (1915-től) és a Ma (1918-tól) c. lapokban jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: A Habsburg-monarchia. (Huszadik Század, 1914)
Az osztrák hegemóniáról. (Magyar Figyelő, 1915)
A zsidókérdés Magyarországon. (Huszadik Század, 1917)
Ady és az új magyar líra. (Ma, 1918).

Irodalom

Irod.: Stella Adorján: B. L. (Magyar Híradó, 1965).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője