Boross György
Boross György

2024. december 9. Hétfő

Boross György, v.

erdőmérnök

Születési adatok

1896. szeptember 30.

Visnye, Somogy vármegye

Halálozási adatok

1993. augusztus 11.

Budapest


Család

Szülei több generációlag visszamenőleg erdészek voltak. Sz: Boross György erdész, Miklai Márta. F: Horváth Lujza (1905–1993). Fia: Boross Péter (1928–) politikus, Magyarország volt miniszterelnöke és Boross László (1932–) tanító.

Iskola

A kaposvári gr. Somssich Pál Gimnáziumban éretts. (1915), a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolán erdőmérnöki okl. szerzett (1924).

Életút

Az I. vh.-ban a somogyi 44. gyalogezred tisztjeként szolgált (1915–1918). Tanulmányai befejezése után Somogy vm.-ben, a gr. Somssich-féle uradalom erdőgondnoka (1924–1945), egyúttal Somogy vm.-i erdészeti törvényszéki és bankszakértő, ill. a magán-erdőbirtokosok részére szaktanácsadó (1928–1940). A II. vh. után a Nagybajomi Erdőgondnokság vezetője és a kaposvári Állami Erdőigazgatóság Kereskedelmi Osztályának vezetője (1945–1946), Szegeden erdőigazgató (1947–1950), politikai okokból pályát változtatott (1950). A Szegedi Építőipari Technikum tanára (1950–1953), a bp.-i Erdőgazdasági Tervező Intézet Magasépítési Osztályának vezetője (1953–1966). A homokos talajok erdősítésének gazdaságosabb kivitelezésével, a homokverés elleni szélfogó alföldi alkalmazásával fogl. Újítása a Boross-féle ültető fúró (1947). Részt vett a szőcsényi, a somogyfajszi, a kutasi, a nuzsgói, a Somssich-féle somogysárdi és mikei uradalmak kb. 5000 kh erdei és 300 kh tógazdasági építkezésének irányításában (1924–1945).

Elismertség

Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) tagja, választmányi tagja. Az Agroszakemberek Klubja vezetőségi tagja, a Senior Erdész Klub elnöke.

Elismerés

A soproni Erdészeti és Faipari Egyetem (EFE) tb. doktora (1990). Széchenyi István-emlékérem, Kaán Károly-emlékérem (1992).

Irodalom

Irod.: Hábel György: B. Gy. vasdiplomás erdőmérnök. (Erdészeti Lapok, 1993).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője