Boross Sándor
Boross Sándor

2022. május 28. Szombat

Boross Sándor

költő, tanító

Születési adatok

1891. március 7.

Szárazberek, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1977. március 10.

Mérkvállaj


Család

Parasztcsaládból származott. Sz: Boross Sándor, Kupán Erzsébet.

Iskola

A felsőbb népiskolát Halmiban (1903–1907), a tanítóképzőt Debrecenben végezte (1907–1911).

Életút

Nagypaládon református tanító (1911–1914), az I. vh.-ban a szatmári gyalogezredben szolgált (1914), de már az első évben hadifogságba esett (a krasznojarszki fogolytáborban volt (1914 ősze–1918. jan.), mint hadirokkant tért haza (1918. jan.). Budapesten hosszabb ideig betegeskedett (1918–1920), majd a fiatalkorúak hatóságánál és a Honszeretet Egyesületben dolgozott, mint beosztott tanító (1920–1923), súlyos betegsége miatt nyugdíjazták (1923). Budapesten írásaiból és végkielégítéséből élt (1920-as évek), később Tiszaberekre költözött, ahol gazdálkodóként, kisegítő gazdatisztként dolgozott (1937–1940), utóbb Fehérgyarmaton telepedett le (1940). Verseken kívül néhány novellát is írt. Tánc (1920) c. első verseskötete Ady Endre erős hatását mutatja, s nagyrészt világháborús élményeit dolgozza fel. Élesen háborúellenes verseit a konzervatív kritika elítélően fogadta, a Nyugatban viszont elismerő kritikát kapott. Későbbi, tartalmilag és formailag is hagyományos költeményeinek állandó motívuma lett a szatmári táj és ember. Verseit számos napilap és folyóirat is közölte. 1940 után nem publikált.

Főbb művei

F. m.: Tánc. Versek. (Bp., 1920)
Árvaság. Versek. (Bp., 1924)
Vár engemet a föld. Költemények. (Bp., 1929)
Örök tükör. Költemények. (Magyar írók. 3. Bp., 1937).

Irodalom

Irod.: Király György: Egy új nyugatos költő. (Nyugat, 1922. 6.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője