Boross Sándor
Boross Sándor

2020. október 29. Csütörtök

Boross Sándor

költő, tanító

Születési adatok

1891. március 7.

Szárazberek, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1977. március 10.

Mérkvállaj


Család

Parasztcsaládból származott. Sz: Boross Sándor, Kupán Erzsébet.

Iskola

A felsőbb népiskolát Halmiban (1903–1907), a tanítóképzőt Debrecenben végezte (1907–1911).

Életút

Nagypaládon református tanító (1911–1914), az I. vh.-ban a szatmári gyalogezredben szolgált (1914), de már az első évben hadifogságba esett (a krasznojarszki fogolytáborban volt (1914 ősze–1918. jan.), mint hadirokkant tért haza (1918. jan.). Budapesten hosszabb ideig betegeskedett (1918–1920), majd a fiatalkorúak hatóságánál és a Honszeretet Egyesületben dolgozott, mint beosztott tanító (1920–1923), súlyos betegsége miatt nyugdíjazták (1923). Budapesten írásaiból és végkielégítéséből élt (1920-as évek), később Tiszaberekre költözött, ahol gazdálkodóként, kisegítő gazdatisztként dolgozott (1937–1940), utóbb Fehérgyarmaton telepedett le (1940). Verseken kívül néhány novellát is írt. Tánc (1920) c. első verseskötete Ady Endre erős hatását mutatja, s nagyrészt világháborús élményeit dolgozza fel. Élesen háborúellenes verseit a konzervatív kritika elítélően fogadta, a Nyugatban viszont elismerő kritikát kapott. Későbbi, tartalmilag és formailag is hagyományos költeményeinek állandó motívuma lett a szatmári táj és ember. Verseit számos napilap és folyóirat is közölte. 1940 után nem publikált.

Főbb művei

F. m.: Tánc. Versek. (Bp., 1920)
Árvaság. Versek. (Bp., 1924)
Vár engemet a föld. Költemények. (Bp., 1929)
Örök tükör. Költemények. (Magyar írók. 3. Bp., 1937).

Irodalom

Irod.: Király György: Egy új nyugatos költő. (Nyugat, 1922. 6.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013