Borotvás Elemér
Borotvás Elemér

2022. szeptember 25. Vasárnap

Borotvás Elemér

közlekedésmérnök

Születési adatok

1931. november 8.

Bánfalva

Halálozási adatok

2008. november 28.

Budapest


Család

Sz: Borotvás Sándor bányász, Bolacsek Anna. Családja 1935-ben Uppony községbe költözött. F: Rajgorogyeckaja Jelizaveta. Leánya: Borotvás Irén.

Iskola

Elemi iskoláit Upponyban végezte, majd a miskolci és az ózdi kereskedelmi iskolában tanult. A bp.-i Oleg Kosevoj Szovjetösztöndíjas Iskolában éretts. (1951), a Moszkvai Közlekedésgazdasági Egyetemen közlekedési üzemmérnöki okl. szerzett (1956; honosítva: ÉKME, 1957), a közlekedéstudományok kandidátusa (Moszkva, 1962; honosítva Bp., 1962), doktora (1989).

Életút

Az ÉKME, ill. a BME Közlekedésgazdaság-tani Tanszék tanársegéde (1956–1959), egy. adjunktusa (1962–1967), egy. docense (1967–1968), a Közlekedéstechnikai és Szervezési Intézet Közlekedési- és Vállalati Gazdasági Osztályának egy. docense (1974– 1982), egy. tanára (1982. júl. 1.–1996. ápr. 29.), a Közlekedésgazdasági Tanszék egy. tanára (1987-től) és a Tanszék vezetője (1976–1994), egyúttal az Intézet osztályvezetője (1976–1987), igazgatóhelyettese (1976–1979) és igazgatója is (1987–1994). A BME Közlekedésmérnöki Kar tud. dékánhelyettese (1967–1968 és 1979–1985) és a Gazdasági Mérnöki Szak vezetője (1976-tól). A Moszkvai Vasútmérnöki Egyetem tb. professzora. A KGST moszkvai Titkársága Közlekedési Osztályának osztályvezető tanácsosa, ill. a Közlekedési Állandó Bizottság Gépjármű-közlekedési és Útügyi Szekciójának titkára (1968–1974). A Moszkvai Vasútmérnöki Egyetem aspiránsa (1959–1962). A BME Közlekedésmérnöki Kar MSZMP-szervezőtitkára (1975–1980), a BME Pártbizottsága tagja (1980–1985). Közlekedési rendszerek hatékonyságával, gazdaságirányítási tervezésével, munkamegosztásával, gazdasági elemzésével és nemzetközi együttműködésének makro- és mikroökonómiai kérdéseivel fogl.

Elismertség

Az MTA Közlekedéstudományi Bizottsága tagja (1966-tól), titkára (1976–1990). A Közlekedéstudományi Egyesület társelnöke (1990–1994).

Elismerés

Jáky József–emlékérem (1985), MTESZ Díj (1997), Széchenyi István-emlékérem (1998) és -emlékplakett (2003), Kerkápoly- emlékérem (2006).

Főbb művei

F. m.: Rendezőpályaudvarok automatizálásának gazdasági hatékonysága. Kand. értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1962)
Gazdaság-műszaki elemzés a közlekedésben. Összeáll. Orosz Józseffel. (Bp., 1963)
Közlekedési vállalatok tevékenységének gazdasági-műszaki elemzése. Orosz Józseffel. (Bp., 1964)
A beruházások gazdasági-műszaki előkészítése. Orosz Józseffel. (Bp., 1964)
Közlekedési vállalatok tevékenységének gazdasági elemzése. (Bp., 1968
3. kiad. 1971)
Vasúti üzem sajátos gazdasági kérdései. (Bp., 1976)
Közlekedésgazdaságtan. Gazdasági-műszaki számítások a vasúti és közúti közlekedésben. Tánczos Lászlónéval, Tóth Lajossal. (Bp., 1977)
A munkaerőfelhasználás és a kapacitáskihasználás összefüggéseinek vizsgálata a szállítás és hírközlésben. Többekkel. (Bp., 1978)
A munkaszervezési kutatások újabb eredményei. (Közlekedési Közlöny, 1979)
Közlekedésgazdaságtan 1. Egy. jegyz. (Bp., 1979)
Vállalatgazdaságtan. 1–3. Egy. jegyz. (Bp., 1980–1982)
Városi személyközlekedési rendszerek működtetésének hatékonyságértékelési kritériumai. (Városi Közlekedés, 1983)
A közlekedési rendszerfejlesztés optimumkritétiumai. (Periodica Polytechnica. Transportation Engineering, 1983)
Közlekedésgazdaságtan. Piacpolitikai és piacszervezési ismeretek, a fuvarpiac sajátosságai. (Bp., 1986)
A közlekedési rendszerfejlesztés hatékonyságának értékelése. Doktori értek. (Bp., 1987)
Gazdasági elemzés a közlekedésben. (Bp., 1988)
Közlekedésgazdaságtan. Egy. tankönyv. (Bp., 1991)
A szállítási munka termelékenysége nemzetközi összehasonlításban. Veroszta Imrével. (Közlekedéstudományi Szemle, 1992)
ford.: Hacsaturov, Ty. Sz.: A beruházások gazdasági hatékonysága. (Bp., 1966).

Irodalom

Irod.: Elhunyt B. E. (MTESZ Hírlevél, 2009).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője