Boroviczény Aladár
Boroviczény Aladár

2020. október 27. Kedd

Boroviczény Aladár, kisvárdai

politikus, diplomata

Születési adatok

1890.

Jalkovec, kastély, Varasd vármegye

Halálozási adatok

1963. április 15.

Marau, Ausztria


Család

Sz: Boroviczény Gyula (1854–1913) honvéd tábornok, Josipovich Szidónia. F: gr. Schönborn Ágnes.

Iskola

Kassai és párizsi tanulmányait követően a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1914 előtt).

Életút

A Külügyminisztérium szarajevói, majd bécsi Politikai Osztályán szolgált, az I. vh.-ban az orosz fronton harcolt. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után a felszámoló Külügyminisztérium munkatársa (1918–1919), a vatikáni követség ügyvivője (1920–1921). Aktívan közreműködött IV. Károly mindkét visszatérési kísérletében (1921. márc. 26.–ápr. 5. és 1921. okt. 20.–24.), utóbbi után két hónapig fogságban is tartották. Baden bei Wienben (1923–1924), majd Budapesten élt (1924–1945). A II. vh. után Ausztriában telepedett le (1945). Az 1910-es–1920-as évek magyar közéletének egyik ismert szereplője. Jelentős szerepet játszott az utolsó magyar király, IV. Károly hazatérési kísérleteiben (1921. ápr.-ban a volt uralkodót Svájcba is követte). A sikertelen királypuccsok után lemondott tartalékos főhadnagyi rangjáról, mert nem akart olyan hadseregben szolgálni, amely a királyra lőtt. A két vh. között legitimista alapon támadta a Horthy-rendszert, a kormányzóról írt könyve, ill. annak egyes megállapításai miatt házkutatást tartottak nála és rövid időre rendőri felügyelet alá helyezték. A II. vh. idején a katonai szabályokat megsértve, a 2. magyar hadsereg keretén belül létesült gyöngyösi önálló huszárezred legénységi állományába helyezték, és kiküldték a keleti frontra. Betegsége miatt hazaengedték, majd véglegesen leszerelték.

Főbb művei

F. m.: Der König und sein Reichverweser. (München, 1924)
Graf von Brühl, der Medici, Richelieu und Rotschild und seine Zeit. (Leipzig, 1930)
A király és kormányzója. Ford. Kajtár Mária, szerk., az utószót Pritz Pál írta. A függelékben Andrássy Gyuláné és Boroviczény Aladárné visszaemlékezéseivel. (Bp., 1993).

Irodalom

Irod.: IV. Károly visszatérési kísérletei. (Bp., 1921)
Lajos Iván: IV. Károly élete és politikája. (Bp., 1935)
Somogyi István: Hartebsteintől Funchalig. Egy királydráma története hiteles adatok alapján. (Bp., 1936)
Fogarassy László: IV. Károly második restaurációs kísérletének története. (Hadtörténeti Közlemények, 1971).

Megjegyzések

MÉL I. köt. tévesen báróként szerepelteti! (ő nem volt báró, a felesége volt grófnő!)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013