Bors Jenő
Bors Jenő

2022. szeptember 25. Vasárnap

Bors Jenő

gazdasági vezető, lemezkiadó

Névváltozatok

Biermann

Születési adatok

1931. január 24.

Moszkva, Szovjetunió

Halálozási adatok

1999. március 26.

Budapest


Család

Sz: Biermann Béla, Landler Erzsébet. Nagyapja: Landler Jenő (1875–1928) politikus, népbiztos.

Iskola

A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetemen közgazdász okl. szerzett (1952).

Életút

A Szovjetunióban élt (1946-ig). A DISZ politikai munkatársa (1950–1956), az Express Ifjúsági Utazási Iroda igazgatóhelyettese (1957–1959), a Külkereskedelmi Minisztérium főelőadója, osztályvezetője (1959–1965). A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat, ill. a Hungaroton igazgatója, vezérigazgatója (1965–1990), a Quint Hanglemezkiadó Kft. (1990–1992), az EMI-Quint Kft. igazgatója (1992–1997). Irányítása alatt a Hungaroton nemzetközi hírű hanglemezkiadó vállalattá fejlődött, s a magyar zenei kultúra külföldi megismertetésének egyik legfontosabb bázisává vált. Nevéhez fűződik – többek között – a Bartók Összkiadás, a nagy Liszt- oratóriumok és számtalan további Liszt-mű első felvétele, Kodály Zoltán valamennyi fontos művének kiadása, a magyar gregorián dallamkincs, a tudományos igényű népzenei antológiák és évi nyolc-tíz kortárs szerzői lemez megjelentetése. Munkássága eredményeként hozzáférhetővé vált a magyar és magyar vonatkozású zenetörténet – és a magyar költészet – gazdag hangzó antológiája és sok ritkán játszott opera és oratórium; amelyek felvétele nemcsak szakmai, hanem jelentős kereskedelmi sikert is hozott a cégnek. A magyarországi előadó-művészet elismert nagyjai folyamatos lehetőséget kaptak lemezrepertoárjuk építésére: kiadta a Ferencsik-életműt, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, az Amadinda ütőegyüttes műveit, ill. kulcsszerepe volt a magyar nyelvű progresszív popzene (pl. Illés, Omega, LGT stb.) akkor forradalminak számító berobbanásában.

Elismertség

A Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének alapító elnöke (1989–1997), örökös tb. elnöke (1997-től).

Főbb művei

F. m.: A magyar zeneszerzés helye a nagyvilágban. (Muzsika, 1974).

Irodalom

Irod.: J. Győri László: „Isten őrizzen a nemzetközi mamutvállalattól!” Beszélgetés B. J.-vel. Riporter Wirthmann Julianna. (Muzsika, 1991)
Nádori Péter: B. J. emlékére. (Muzsika, 1999).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője