Borsányi György
Borsányi György

2024. december 6. Péntek

Borsányi György

történész

Születési adatok

1931. szeptember 11.

Mende, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1997. október 3.

Budapest


Család

Sz: Borsányi Miklós adóügyi jegyző, majd az Országos Mentőszolgálat csoportvezetője, Sugár Erzsébet közért elárusító. F: 1954-től Widder Éva, a Magyar Vöröskereszt Országos Központjának előadója. Leánya: Borsányi Katalin.

Iskola

Elemi iskoláit Mendén végezte, középiskoláit Szegeden kezdte meg. Az ország német megszállása idején a nagykátai, majd a monori gettóba hurcolták, megszökött, s a szovjet csapatok megérkezéséig Mendén bujkált. A II. vh. után a budapesti Petőfi Sándor Gimnáziumban éretts. (1950), az ELTE Lenin Intézet Marxizmus-Leninizmus Szakán – az Esze Tamás Népi Kollégium tagjaként – végzett (1954), a moszkvai Komszomol Főiskola hallgatója (1957–1958). A történelemtudományok kandidátusa (1969), doktora (1991).

Életút

A JATE BTK Marxizmus-Leninizmus Tanszék tanársegéde (1954–1956), a Belügyminisztérium (BM) Forradalmi Karhatalmi Ezredében rendőr hadnagyi rangban szolgált (1956–1957). A KISZ Országos Központjának munkatársa (1957), a KISZ Központi Iskola Marxizmus Tanszékének tanára (1958–1960). Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete tud. munkatársa (1960–1968), tud. főmunkatársa (1968–1989), a Politikatörténeti Intézet tud. főmunkatársa, tud. tanácsadója (1989–1997). A bécsi Institute of European Studies vendégprofesszora (1986-tól), a BKE egy. tanára (1991. júl. 1.–1997. okt. 3.). A forradalom idején tagja volt annak a fegyveres csoportnak, amelyet a szegedi városi pártbizottság hozott létre a helyi pártház védelmére (1956. okt. 24–28.). 20. sz.-i magyar és nemzetközi munkásmozgalom-történettel foglalkozott, elsősorban az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) szervezeti erejét, befolyását, ill. a nagy gazdasági világválság tömegmozgalmait vizsgálta. Kun Béla (1886–1938) életrajzának első, tudományos igényű feldolgozója. Műve alapvetően új eredményeket tárt fel a Komintern politikájának vizsgálatában, valamint a KMP és a Komintern kapcsolatát illetően. A nagy vihart kavart életrajzot már megjelenése napján az MSZMP Politikai Bizottsága (PB) „politikailag károsnak” minősítette, terjesztését megtiltotta, könyvtári használatát zárolta (1979. jún. 12-én), és doktori értekezésként való benyújtását minden politikai és adminisztratív eszközzel megakadályozta (a PB határozata 1988. máj.-ig állt fenn! A hatályon kívül helyezés után átdolgozva ismét benyújtotta: 1990. jan. 29-én). Későbbi írásaiban kísérletet tett a Horthy-korszak komplex gazdaság-, politika- és kultúrtörténeti elemzésére, újszerű megközelítésben elemezte az 19181919-es polgári demokratikus forradalmat. Elsők között elemezte a magyar munkásmozgalom és az illegális kommunista mozgalom vezetői és szélesebb tagsága szociális összetételét.

Elismerés

Munkás–Paraszt Hatalomért Érdemérem (1958), Munka Érdemrend (ezüst, 1966; arany, 1978).

Főbb művei

F. m.: Ésszel és szívvel a szellemi sötétség ellen. Görög Tiborral. (KISZ-vezetők kiskönyvtára. Bp., 1960)
Adalékok a Kommunisták Magyarországi Pártjának szervezeti fejlődéséhez. 1928–1932. (Párttörténeti Közlemények, 1962)
A Kommunisták Magyarországi Pártja a munkanélküliek követeléseiért. (Párttörténeti Közlemények, 1964)
A magyar és nemzetközi munkásmozgalom története. MLEE-tankönyv. (Bp., 1965)
Az MSZDP politikájáról. 1929–1933. (Párttörténeti Közlemények, 1966)
Az MSZDP 1932. ápr. 7.-i akciója. (Párttörténeti Közlemények, 1968)
Fürst Sándor emlékezete. Fürst Zoltánnal, Vinkovits Jánossal. (Vasi Szemle, 1968)
Kommunista szervezkedés a gazdasági világválság és a fasizmus előretörése idején. 1929–1935. (Legyőzhetetlen erő. A magyar kommunista mozgalom szervezeti fejlődésének 50 éve. Tanulmányok. Szerk. Erényi Tibor. Bp., 1968
2. kiad. 1974)
Adalékok a munkásosztály szervezettségének alakulásához a két világháború között. (Tanulmányok a magyarországi szakszervezeti mozgalom történetéről. Bp., 1969)
A magyar kommunista mozgalom szociális összetételének kérdéséhez a két világháború közötti években. (Tájékoztató, 1970)
„Munkát! Kenyeret!” A proletariátus tömegmozgalmai Magyarországon a gazdasági válság éveiben. 1929–1933. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1971)
Kun Béla. Kismonográfia. (Életek és korok. Bp., 1974
2. kiad. 1978)
Kun Béla 1928-as bécsi letartóztatása. (Párttörténeti Közlemények, 1975)
Some Problems of the Policy of the Social Democratic Party of Hungary in the Period between the Two World Wars. 1919–1939. (Studies on the History of the Hungarian Working Class Movement. 1897–1966. Bp., 1975)
Kun Béla és a Kommunista Internacionálé népfrontpolitikája. (Politikai Főiskola Közleményei, 1976)
A Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége és az ellenforradalmi rendszer. 1920–1935. (A munkásság falusi osztaga. Bp., 1976)
Az emigráció első éve. Fejezetek Kun Béla életéből. (Valóság, 1977)
The Great Depression and the Original Working Class in Hungary. 1929–1933. (Studies on the History of the Hungarian Trade-Union Movement. Szerk. Kabos Ernő és Zsilák András. Bp., 1977)
Kun Béla-problémák. (Kritika, 1977. 7.)
Az 1928-as németországi választás. (Évkönyv a nemzetközi munkásmozgalom történetéből, 1978)
Memoár, forrásérték, kritika. (Társadalmi Szemle, 1979)
A Magyarországi Vörös Segély. (História, 1979)
Kun Béla. Politikai életrajz. (Bp., 1979
és doktori értek.: Bp., 1990)
Fejezetek a magyarországi munkásmozgalom történetéből. 1867–1920. Kende Jánossal. (Bp., 1981)
Georgi Dimitrov születésének centenáriumára. (Társadalmi Szemle, 1982)
Magyarországi munkásmozgalom. 1867–1980. Kende Jánossal. (Bp., 1982
angol átd. kiad.: The History of the Working Class Movement in Hungary. Bp., 1988)
Hitler hatalomra jutása és a nemzetközi munkásmozgalom. (Társadalmi Szemle, 1983)
Ezernyolcszáz kartoték a budapesti baloldalról. (Valóság, 1983)
D. Z. Manuilszkij. (Évkönyv a nemzetközi munkásmozgalom történetéből, 1983)
A munkásosztály kapitalizmus kori története kutatásának néhány módszertani kérdéséről. (Munkásosztályunk fejlődése 1945-ig. Tudományos tanácskozás Győrben, 1984. jan. 26–27. Szerk. Sipos Levente. Győr, 1985)
The Labour Movement and the Jewish Question in Hungary. 1880–1944. (Études historiques hongroises, 1985. Publièes à l’occasion du XVIe Congres International des Sciences Historiques par le Comité National des Historiens Hongrois. Szerk. Glatz Ferenc és Pamlényi Ervin. Bp., 1985)
A Kommunisták Magyarországi Pártja és a VII. Kongresszus. (A Kommunista Internacionálé VII. Kongresszusa. Szerk. Harsányi Iván, Jemnitz János és Székely Gábor. Bp., 1985)
Az értelmiség helye a magyar társadalomban. (Társadalmi Szemle, 1985
és Egy letűnt korszakról. 1919–1945. Szerk. Sánta Ilona. Bp., 1987)
Válságévek krónikája. 1929–1933. Az 1929–1933-as nagy gazdasági világválság hatása Magyarországon. (Népszerű történelem. Bp., 1986)
Októbertől márciusig. Polgári demokrácia. Magyarországon, 1918. (Népszerű történelem. Bp., 1988)
Béla Kun and His Views on Strategy and Defense. (Revolutions and Interventions in Hungary and Its Neighbour States. Atlantic Studies. New Jersey, 1988)
Georgi Dimitrov és a magyar munkásmozgalom. (Bulgária. 681–1981. Tanulmányok. Szerk. Niederhauser Miklós és Palotás Emil. Bp., 1989)
A budapesti munkások választási magatartása. 1922–1945. (Valóság, 1989)
A moszkvai emigráció. (História, 1989)
Történelem. IV. 1944–1990. Tankönyv a középfokú iskolák számára. (Bp., 1991)
Munkásmozgalom, nemzet, demokrácia. (Nemzet, demokrácia, szociális haladás. A demokratikus magyar progresszió hagyománya és hivatása. Ankét a Népszava 1941 karácsonyi száma megjelenésének 50. évfordulója emlékére. Budapest, Politikatörténeti Intézet, 1991. dec. 19. Szerk. Feitl István és Gellért Kis Gábor. Bp., 1992)
Történelem. IV. 1914–1990. Tankönyv a középfokú iskolák számára. Benkes Mihállyal, Kende Jánossal. (Bp., 1992
2. kiad. 1993
új kiad. 1914–1998 alcímmel: 1998 és 2004)
Zsidók a munkásmozgalomban. (Világosság, 1992)
The Life of a Communist Revolutionary, Béla Kun. (East European Monographs. Boulder–Highland Lakes–New York, 1993)
Válság és választás. 1931. (Parlamenti képviselőválasztások. 1920–1990. Tanulmányok. Magyarország választási atlasza. Bp., 1994)
Péter György az illegális kommunista mozgalomban. (Egy reformközgazdász emlékére. A Péter György Tudományos Ülésszak előadásai. Budapest, 1992. ápr. 24. Bp., 1994)
Zsidók a nemzetközi kommunista mozgalomban. (Szombat, 1995)
Gondolatok a Kommunisták Magyarországi Pártja történetéről. 1918–1944. (Múltunk, 1995)
Mónus Illés. (Rubicon, 1997)
szerk.: Új dokumentumok Sallai Imre és Fürst Sándor mártírhaláláról. (Párttörténeti Közlemények, 1962)
Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből. II. köt. 1929–1935. Összeáll. Friss Istvánnéval. (Bp., 1964)
Száz esztendő harcai. Olvasmányok a bőripari dolgozók mozgalmainak történetéből. Összeáll. Székely Ernővel. 49 táblával. (A Bőripari Dolgozók Szakszervezete kiadványa. Bp., 1966)
Páter Zadravecz titkos naplója. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (A Magyar Történelmi Társulat kiadványa. Bp., 1967)
Hernádi Gyula: Vörös rekviem. Grunwalsky Ferenc filmje, szerk. Vásárhelyi Miklós. A dokumentumokat vál. B. Gy. (Ötlettől a filmig. Bp., 1977)
Kun Béla: Szocialista forradalom Magyarországon. Sajtó alá rend. Vass Henrikkel. A névmutatót Deme Péter készítette. (Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete kiadványa. Bp., 1979
kínaiul: Peking, 1984)
Normai Ernő: Beatrice egyik apródja. Visszaemlékezés. Sajtó alá rend. (Tények és tanúk. Bp., 1987)
„Nem diadal, de legenda…” Emlékezés 1918–1919-re. Összeáll. Ferencz Zsuzsa, az utószót írta B. Gy. (Bp., 1989)
megemlékezései a Magyar Hírlapban: Garami Ernő. (1976. dec. 13.)
Jahn Ferenc. (1977. febr. 6.)
Weil Emil. (1977. febr. 19.)
Killián György. (1977. márc. 12.)
Békés-Glasz Imre. (1977. júl. 10.)
Őry Károly. (1978. febr. 24.)
Karikás Frigyes. (1981. nov. 4.)
a Pártéletben: Hoffmann Ottó. – Sallai Imre. (1977)
Antal János. (1982).

Irodalom

Irod.: Szűcs László: Páter Zadravecz titkos naplója. Szerk. B. Gy. (Századok, 1968)
Balázs György: B. Gy.: „Munkát! Kenyeret!” A proletariátus tömegmozgalmai Magyarországon a gazdasági válság éveiben. 1929–1933. (Társadalmi Szemle, 1971)
Szakács Kálmán: B. Gy.: „Munkát! Kenyeret!” A proletariátus tömegmozgalmai Magyarországon a gazdasági válság éveiben. 1929–1933. (Századok, 1972)
Mihályfalvy Pál: Kun Béláról egy könyv kapcsán. – Nemes Dezső: Észrevételek B. Gy. Kun Béla politikai életrajza című munkájához. – Józsa Antal–Millei György: Megjegyzések B. Gy. Kun Béláról szóló biográfiájához. (Párttörténeti Közlemények, 1979 és mindkettő külön is: Bp., 1979)
Remete László: Kun Béla: Szocialista forradalom Magyarországon. Sajtó alá rend. B. Gy. és Vass Henrik. (Magyar Tudomány, 1980)
Gergely Jenő: B. Gy.–Kende János: Magyarországi munkásmozgalom. 1867–1980. (Századok, 1984)
Murányi György: Interjú B. Gy. történésszel. Frakciósokk. (Heti VG, 1996. 26.)
Halálhír. (Magyar Hírlap, 1997. okt. 4.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője