Borsody István [Stephen]
Borsody István [Stephen]

2020. október 21. Szerda

Borsody István [Stephen]

történész, szerkesztő, publicista

Születési adatok

1911. szeptember 16.

Eperjes

Halálozási adatok

2000. október 17.

Wellfleet, Massachussetts, USA


Család

Sz: Borsody Károly (1877–) középiskolai tanár, Szutorisz Gabriella.

Iskola

Az eperjesi gimnáziumban éretts. (1929), a prágai Károly Egyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1934), ügyvédi vizsgát tett; tanulmányait a drezdai (1931), a bp.-i (1934–1935), a római (1936), a párizsi (1937) és a londoni egyetemen egészítette ki (1938). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen a délkelet-európai népek története, különös tekintettel a magyar–cseh-szlovák viszonyra c. tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1945).

Életút

Prágában ügyvéd (1934–1937), a Prágai Magyar Hírlap belső munkatársa (1937–1938), a bp.-i Reggeli Magyarország c. napilap külpolitikai cikkírója (1938– 1944); egyúttal a Prágai Magyar Hírlap külső munkatársa is (1938–1944). A II. vh. után a Szabad Szó és az Új Magyarország társszerkesztője (1945–1946), a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1945–1947); a washingtoni magyar követség sajtóattaséja (1946–1947), állásáról lemondott és az USA-ban maradt (1947. jún.). Az USA-ban Jászi Oszkár közeli barátja és munkatársa (1947–1957). A Pennsylvania College for Women-ben (1947– 1953), majd a pittsburgh-i női Chatam College-ben az orosz és az újkori európai történelem r. tanára (1953–1977). Bostonban élt (1988–2000). A Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga (1936–1938) és a Magyar–Jugoszláv Társaság titkára (1939–1941). Az újkori magyar–cseh–szlovák viszonnyal, Kelet-Európa 20. sz.-i történetének sorskérdéseivel, a cseh-szlovákiai magyar kisebbségek helyzetével, ill. a demokrácia és a nemzet problémáival fogl. Jelentős eredményeket ért el a közép-európai nemzeti államok kialakulása, modern nacionalizmusának vizsgálata terén. A magyar nyugat-európai emigráció egyik vezető személyiségeként kezdeményezte a híres párizsi Magyar Füzetek megjelentetését, ahol kiadta – többek között – a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzetéről szóló jelentést. Sokat tett Bibó István és Jászi Oszkár munkásságának nyugat-európai és észak- amerikai megismertetéséért.

Emlékezet

Válogatott írásait a Századvég kiadó jelentette meg (1991-től).

Szerkesztés

A müncheni Látóhatár szerkesztőbizottságának tagja (1953–1954 és 1957–1958), majd közreműködött a párizsi Magyar Füzetek kiadásában (1979–1989).

Főbb művei

F. m.: Kisebbségi problémák. (Bp., 1937)
Magyarok kultúrája Csehszlovákiában. (Magyar Szemle, 1937)
A szudétanémetek belső politikája. (Magyar Szemle, 1938)
A magyar–szlovák kérdés alapvonalai. (Bp., 1939)
Benes. Életrajz. (Korunk problémái. Bp., 1943
hasonmás kiad. Szombathely, 2001)
Magyar–szlovák kiegyezés. A cseh–szlovák–magyar viszony utolsó száz éve. (Magyarország új hangja. Bp., 1945)
Modern Hungarian Historiography. (The Journal of Modern History, 1952)
Liberation and Union. The Future of Danubian Federation and the Atlantic Union. Szerk. (Washington, 1952)
The Triumph of Tyranny. The Nazi and Soviet Conquest of Central Europe. (New York, 1960
Yale Russian and East European Publications. 3. bőv. és jav. kiad. The Tragedy of Central Europe. Nazi and Soviet Conquest and Aftermath címmel, New Haven, 1980)
Hungary. The Development of Historiography. (Port Washington, 1967)
Small Nations and Detente. (The Central European Federalist, 1970)
Jászi és Bibó. (Új Látóhatár. Válogatás. 1950–1989. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Szeredi Pál. Bp., 1989
Kortársunk, Bibó István. Szerk. Márton László, Volosin Hédi. Bp., 2008)
Európai évek 1935–1945. Tanulmányok. Sajtó alá rend. Kenedi János, az előszót írta Litván György. (Bp., 1991)
The New Central Europe. Monográfia. (East European Monographs. New York, 1993
2. kiad. 1994)
Az új Közép-Európa. Két világháború, és ami utána következett. Ford., szerk., a bevezető tanulmányt írta Miszlivetz Ferenc. (Szombathely, 1998)
Amerikai évek. Egy magyar federalista írásaiból. Az előszót írta Borbándi Gyula. (Bp., 2000)
A 20. századi magyar kérdés előzményei a közép-európai állami és nemzeti fejlődés tükrében. (Regio, 1990)
Európai Egyesült Államok. (Mozgó Világ, 2001)
Csehszlovákia és Magyarország. (Beszélő, 2002)
A magyar forradalom és a nagyhatalmak politikája. (Kisebbségkutatás, 2006)
szerk.: Magyarok Csehszlovákiában. 1918–1938. (Bp., 1938
hasonmás kiad. Somorja, 2002)
Bibó István. 1911–1979. Szerk. Többekkel. (Magyar füzetek. 4. Párizs, 1979)
A létező kecske. Dialógusok a mozgástérről. Szerk. Többekkel. (Magyar füzetek. 6. Párizs, 1980)
A stabilitás vége? Szerk. Többekkel. (Magyar füzetek. 8. Párizs, 1981)
A magyar kisebbség állapotáról. Szlovákiai jelentés. Összeáll., az előszót írta. (Magyar füzetek könyvei. 4. Párizs, 1982)
Republikánus elmélkedések. Szerk. Többekkel. (Magyar füzetek. 12. Párizs, 1983)
Kell-e politikai emigráció? Szerk. Többekkel. (Magyar füzetek. 14–15. Párizs, 1984)
Babér és tövis. Egy választás Magyarországon. Szerk. Többekkel. (Magyar füzetek. 16. Párizs, 1985)
Válság és reform. – Kivitelezhető szocializmus. – Gorbacsov és a többiek. – Társadalmi szerződés. Szerk. Többekkel. (Magyar füzetek. 18. Párizs, 1987)
The Hungarians. A Divided Nation. (Yale Russian and East European Publications. New Haven, 1988).

Irodalom

Irod.: Miszlivetz Ferenc: Útban Európa felé: B. I. (Európai Utas, 2000)
Grúber Károly: B. I., a föderalista. – Katona Attila: Széljegyzetek B. I. Benes könyvéhez. – B. I. hazatérése. (Vasi Szemle, 2002)
B. I. és a sváb kitelepítések. (Beszélő, 2003)
Filep Tamás Gusztáv: Föderáció, nacionalizmus és demokrácia B. I. gondolkodásában. (Pro minoritate, 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013