Borsos József
Borsos József

2024. december 6. Péntek

Borsos József

építész

Születési adatok

1875. március 18.

Hódmezővásárhely, Csongrád vármegye

Halálozási adatok

1952. január 23.

Debrecen


Család

Apja ácsmester volt.

Iskola

A József Műegyetemen építész okl. szerzett (1898), Münchenben állami ösztöndíjjal tanult tovább (1898–1899).

Életút

A MÁV tervezőmérnöke (1900–1903), Hódmezővásárhely (1903–1908), Debrecen város főépítésze (1908–1935) és a város műszaki osztályvezetője (1923–1935). Hosszabb tanulmányutat tett Olaszországban (1903 és 1910), Németországban (1912, 1913, 1927, 1939), Belgiumban, Hollandiában és Nagy-Britanniában (1927), az USA-ban (1928) és a skandináv államokban (1939). Az I. vh.-ban, mint utásztiszt szolgált (1914–1918), ekkor tervezte és építette a Belgrádot Nissel összekötő utat. Jelentős szerepet játszott Debrecen modern arculatának kidolgozásában, nevéhez fűződik a város szabályozási tervének elkészítése (1928–1930). Az ún. északi téglaépítészet magyarországi meghonosítója, kiemelkedő mestere. Legjelentősebb alkotása a debreceni köztemető: körutas, íves sétányainak fókuszába állította a Ravatalozót, s ennek tengelyében sugárutat nyitott a Csónakázótó felé. A Ravatalozó építészeti megoldását festőművészek és iparművészek – részben debreceni művészek – alkotásaikkal méltó módon egészítették ki. Az épületről írt korabeli elemzésekben jeles építészek leginkább a mű magyarságát emelték ki. Egyéni stílusát leginkább az jellemzi, hogy a szecesszió korstílusát szerencsésen ötvözte az erdélyi népi építészet legnemesebb hagyományaival. Figyelmet érdemelnek épületei fadíszítései: a gerendavégek hagyományidéző faragásai, a tető vonalvezetését hangsúlyozó szegélyek és a belső terek nemes egyszerűséggel megformált lépcsői. Debrecenen kívül számos épületet tervezett Hódmezővásárhelyen és néhányat Tiszalökön is.

Emlékezet

Születésének centenáriumán (1975-ben) szülőházán (Hódmezővásárhely, Balassa utca 8.) emléktáblát helyeztek el. Debrecenben, az általa tervezett Borsos-villában lakott. Az 1913-ban elkészült lakóházában kap helyet a debreceni Déri Múzeum irodalmi gyűjteménye és állandó kiállítása (a róla elnevezett Borsos József tér 1. számban). Halálának 55. évfordulójáról emlékkiállításon emlékeztek meg a Debreceni Városi Könyvtárban (2007-ben).

Kiállítások

F. kiállításai: Debrecen (1908–1927: évente)
Düsseldorf (1912), Lipcse (1913).

Főbb művei

F. m.: Tabáni református templom (Hódmezővásárhely, 1900–1903)
Susáni templom (Hódmezővásárhely, 1909–1910)
Szecessziós stílusú lakóházak (Debrecen, 1909-től)
Izraelita imaház és fürdő (Debrecen, 1909-től)
Református elemi iskolák (Debrecen, 1912– 1913)
Rendőrségi Palota (Debrecen, 1914)
Ipariskola (Debrecen, 1925)
Köztemető, ravatalozó és krematórium (Debrecen, 1930–1932)
Egyetemi templom (Debrecen, 1939–1941)
Református templom (Szeged, 1942–1944).

Irodalom

Irod.: Szeremlei Sámuel: A hódmezővásárhelyi református templomok építésének története. 1714–1914. (Hódmezővásárhely, 1914)
Sz. Kürti Katalin: B. J. emlékezete. (Műemlékvédelem, 1984)
Rácz Zoltán: B. J. és az alföldi téglaépítészet. (Magyar Építőművészet, 1985)
Rácz Zoltán: B. J. és Debrecen korai modern építészete. (Debrecen, 1990)
Csongrád megye építészeti emlékei. (Szeged, 2000)
Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szerk. Borus Gábor, Kőszegfalvi Ferenc. (Hódmezővásárhely, 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője