Borszéky Soma
Borszéky Soma

2024. október 7. Hétfő

Borszéky Soma

jogász

Névváltozatok

1868-ig Pintye

Születési adatok

1828. március 25.

Almásmező, Csík vármegye

Halálozási adatok

1913. január 17.

Nagyszeben


Család

Sz: Pintye Péter vámtisztviselő. Unokaöccse: Borszéky Károly (1875–1933) orvos, sebész.

Iskola

Középiskoláit Nagyszebenben és Kolozsvárott végezte, a kolozsvári piarista gimnáziumban éretts. (1847), a nagyszebeni jogakadémián bírói és közigazgatási vizsgát tett (1851).

Életút

A nagyszebeni királyi kincstár gyakornoka (1847–1849), a forradalom és szabadságharc idején a 11. zászlóaljban, mint honvéd harcolt (1849. márc.–aug.). A forradalom bukása után Barcsay Zsigmond családjának nevelője (Nagyszebenben, 1850–1851). Kovásznán és Szászrégenben ügyész (1852–1861), a bukaresti magyar főkonzulátus tisztviselője (1861–1867). A Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium referense, a Szabadalmi Osztály vezetője (1867–1889), minisztériumi osztálytanácsosként nyugdíjazták (1889). Budapesten élt (1889–1910), élete utolsó éveiben Nagyszebenbe tért vissza (1910). Pályája kezdetén szépirodalmi dolgozatokat írt a Hölgyfutárba és fürdői leveleket küldött a Székelyföldről (névtelenül, 1850-es években). Később elsősorban jogi kérdésekkel foglalkozott, a magyarországi szabadalmi és védjegyjog úttörője. Írásaiban kezdeményezte a külföldi magyar főkonzulátusok felállítását, a bukaresti főkonzulátus létrejötte után – ahol ő vezető tisztviselőként működött – pedig több tanulmányt tett közzé a romániai (főleg a bukaresti) magyarság helyzetéről. Sokat tett Erdély vasúthálózatának fejlesztéséért.

Szerkesztés

A Wegweiser c. német nyelvű gazdasági lap szerkesztője (1868). Vezércikkei a Pesti Hírlapban jelentek meg (1868-tól).

Főbb művei

F. m.: A Romániában lévő ausztriai consularis hatóságok és starostiák ismertetése. (Pest, 1868)
A szabadalmi ügy. (Nemzetgazdasági Szemle, 1877)
Vélemény és indítvány B. S. ministeri titkártól Budapesten a magyar jogászgyűlés állandó bizottsága által kitűzött azon kérdés felett, hogy „A tanulmányi szabadalmak iránt alkotandó törvény milyen elvekre fektettessék.” (Bp., 1885)
Gesetz über den Markenschutz. Az új védjegytörvény német fordítása. (Bp., 1888)
Székely vasutat a székelységnek. (Bp., 1905).

Irodalom

Irod.: B. S. (Magyar Ipar, 1913)
B. S. (Köztelek, 1913)
László Gyula: Emlékbeszéd B. S. felett. (Marosvásárhely, 1913).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője