Boschán György
Boschán György

2024. október 15. Kedd

Boschán György

festőművész

Névváltozatok

Bosán

Születési adatok

1918. október 17.

Szabadka

Halálozási adatok

1984. szeptember 23.

Belgrád


Család

Anyai nagyapja: Milkó Izidor (1855–1932) író, újságíró.

Iskola

A szabadkai gimnáziumban éretts. (1936), a belgrádi Képzőművészeti Iskolában Vukanovic, Beta tanítványa (1936), egyúttal Dobrovic, Petar rajztanfolyamainak résztvevője (a Kolarac Népegyetemen, 1936), a belgrádi Képzőművészeti Akadémián Mise, Jerolim tanítványa (1937). Tanulmányait a II. vh. után, a belgrádi Képzőművészeti Akadémián fejezte be (1945–1947), majd Zágrábban Babic, Ljubónál, ill. Belgrádban Celebonovic, Markónál képezte tovább magát (1948).

Életút

A II. vh. évei alatt zsidó származása miatt a Vajdaságban bujkált (1941–1942), majd családjával Budapestre költözött (1942), ahonnan Erdélybe deportálták (1943–1945). A II. vh. végén visszatért Szabadkára (1945). Kiállító művész (1947-től). A belgrádi Képzőművészeti Akadémia tanára (1949–1973), a Belgrádi Egyetem Képzőművészeti Karán a festészet r. tanára (1973–1978). Franciaországban, Olaszországban és Angliában járt hosszabb tanulmányúton. Részt vett a Zentai (1952–1954, 1960), az Óbecsei (1954–1959, 1961–1964), a Topolyai (1954, 1958, 1960) és az Écskai Művésztelep munkájában (1963, 1964). Szabadkán kezdett el a festészettel foglalkozni, első rajzai a helyi Grimasz c. vicclapban jelentek meg. A Híd folyóirat köréhez tartozott (Ács Józseffel, Hangya Andrással a lap első illusztrátora), első műveit is a Híd kiállításain mutatta be. Munkáiban az ún. társadalmilag elkötelezett témák foglalkoztatták, de a szocialista realizmus hagyományos eszköztárát nem tudta elfogadni. Stílusa valamennyire az expresszionizmussal rokonítható: képeiben a geometriai egyszerűsítésre törekedett, uralkodó színei a szürke és a barna árnyalatai. Képei – stílusjegyei alapján – három csoportba sorolhatóak: realista (1947–1956), konstruktív- szimbolista (1956–1968) és romantikus (1970-től). Festményein az 1970-es évektől jelennek meg a harsányabb színek, akkor tűnik el a korábbi képeiből kicsengő patetikusság. Nem csatlakozott egyetlen egy festői csoporthoz sem, jóllehet kiállított a belgrádi Függetlenek csoportjával és a Belgrádi Csoporttal. Életének utolsó éveiben teljesen elszigetelődött, kimaradt a belgrádi, a szabadkai és az újvidéki képzőművészeti életből is. Az 1960-as évektől intenzíven foglalkozott fényképezéssel, ill. néhány szobrot is készített.

Emlékezet

Az 1945 előtt készített alkotásainak nagy része nyoma veszett. Hátrahagyott művei (250–300 kép) csendéletek, tájképek, portrék, egyéb figurális kompozíciók. Halála és az 1986-ban megrendezett retrospektív kiállítása után felesége, Boschán Nada 26 művet ajándékozott a Szabadkai Városi Múzeumnak (1987-ben). További művei a Szerb Matica Galériájában (Újvidék), a Modern Művészetek Múzeumában (Belgrád), az Óbecsei Múzeum és Galériában láthatók. – A Bolyai Farkas Magyar Egyetemi Hallgatók Művelődési és Irodalmi Egyesület tagja (Ács Józseffel és Hangya Andrással, az ún. bácskai hármast alkották).

Elismerés

Az Écskai Művésztelep Festészeti Díja (1964), Forum Képzőművészeti Díj (Újvidék, 1982).

Kiállítások

F. kiállításai: egyéni: Grafikusok Közösségének Galériája (Belgrád, 1952 és 1972)
Városi Kiállítási Csarnok. (Beslic, Annával, Szabadka, 1954)
Szerbiai Képzőművészek Egyesületének Galériája (Belgrád, 1955 és 1957)
Szerb Nemzeti Színház (Újvidék, 1958)
Művészeti Galéria (Óbecse, 1958)
Városi Kiállítási Csarnok (Zenta, 1958)
Modern Művészetek Múzeuma (Belgrád, 1965)
Képzőművészeti Találkozó (Szabadka, 1973)
Kisgaléria (Nagybecskerek, 1973)
Fórum Klub (Újvidék, 1983)
retrospektív: Cvijeta Zuzoric Művészeti Pavilon (Belgrád, 1986)
Városi Múzeum (Szabadka, 1987)
emlékkiállítása: Városi Múzeum (Szabadka, 1994)
csoportos: Jugoszláviai fiatal magyar képzőművészek tárlata. Magyar Olvasókör (Szabadka, 1938)
Vajdasági Képzőművészek I. Kiállítása. Városi Múzeum (Nagybecskerek, 1945)
A vajdasági művésztelepek jubiláris kiállítása. I. Képzőművészeti Találkozó (Palics, 1962)
Festészet a jugoszláviai művésztelepeken. II. Képzőművészeti Találkozó (Palics, 1963
IV. Palics, 1965
VI. Palics– Szabadka, 1967)
Az Écskai Művésztelep retrospektív kiállítása (Écskai Művésztelep Galériája, 1965)
Három évtized palettái. Városi Múzeum (Szabadka, 1966)
Az Écskai Művésztelep XIII. kiállítása (Écskai Művésztelep Kortárs Galériája, 1968)
Képzőművészeti alkotások Szabadkán. 1945–1970. Városi Múzeum (Szabadka, 1970)
Az Écskai Művésztelep festői. 1956–1970. Képzőművészeti Találkozó (Szabadka, 1970)
Művésztelepek résztvevőinek festészeti kiállítása. X. Képzőművészeti Találkozó (Szabadka, 1971)
A hatodik évtized jugoszláv festészete. Modern Művészetek Múzeuma (Belgrád, 1980)
A Szabadkai Városi Múzeum Állandó Képzőművészeti Tárlata (1984–1987)
Képzőművészet a Vajdaságban. XX. század. Modern Képzőművészetek Galériája (Újvidék, 1989)
Festészet a Vajdaságban. 1955–1972. Modern Képzőművészetek Galériája (Újvidék, 1989)
Arcképek. Gerontológiai Központ (Szabadka, 1992)
A szabadkai gimnázium egykori tanárai és diákjai képzőművészeti alkotásainak kiállítása. Városi Múzeum (Szabadka, 1997)
Állandó tárlatra várva… Városi Múzeum (Szabadka, 2002).

Főbb művei

F. m.: festményei: Önarckép festőállvány előtt (1948)
Fatelep a Dunán (1948)
Fiatal színész arcképe (1949)
Önarckép (1951)
Régi ház (1951)
Magányos ház (1953)
Zentai tér (1953)
Anyám arcképe (1954)
Sárga virág (1954)
Topolyai motívum (1954)
Üvegek (1955–1960)
Csendélet fehér szalaggal (1956)
Csendélet narancshéjjal (1956)
Festőállványról (1956)
Hamufejek (ciklus, 1956)
Önarckép felemelt ököllel (1958)
Téli utazás (1958)
Téli utazás (1958)
Műterem (1958)
Örökös gondok (1959)
Áldozat (1961)
Ismeretlen hős (1963)
Visszatérés (1964)
Búcsú (1964)
Elalvás (1965)
Tavaszi játék (1968)
Öregember gyerekekkel (1972)
Don Quijote (1973–1975)
Lány lepkével (1977).

Irodalom

Irod.: Ács József: Választékos ízlés. B. Gy. szabadkai tárlata. (Magyar Szó, 1973. márc. 1.)
Náray Éva: B. Gy. (Magyar Szó, 1983. ápr. 23.)
Ács József: Monumentalitás és időnkívüliség. B. Gy. művészete. (Híd, 1983)
Tolnai Ottó: B. Gy. (Híd, 1984
T. O.: A meztelen bohóc. Képzőművészeti esszék. Újvidék, 1992)
Völgyi Endre: Egy úttörő halálára. B. Gy. (Üzenet, 1984)
B. Gy. emlékkiállítás Belgrádban. (Híd, 1987)
Sebők Zoltán: Bácskai portrévázlatok. I. Tűző napon. B. Gy. (S. Z.: Életjátékok. Bp., 1994)
Sadi, Branka: B. Gy. Emlékkiálítás. Válogatás a Boschán-ajándékgyűjteményből. Kat. (Szabadka, 1994)
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. I. (Újvidék, 2002)
Balázs Arth Valéria: Délvidéki magyar képzőművészeti lexikon. (Bp., 2007).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője