Bosnyák Ernő
Bosnyák Ernő

2021. október 25. Hétfő

Bosnyák Ernő

rendező, operatőr, könyvkiadó

Születési adatok

1876. január 1.

Zombor

Halálozási adatok

1963. augusztus 9.

Zombor


Család

F: Novák Irén színésznő.

Iskola

A nyomdászmesterséget Muzsik Antalnál tanulta ki Zomborban (1892), majd iparos legényként több európai országban járt, a leghosszabb időt Párizsban töltötte (1906-ban tért vissza Zomborba).

Életút

Hazatérése után Zomborban, Zentán nyomdász, Bertalanfi József szombathelyi nyomdájában munkavezető, a Légrádi Testvéreknél, Budapesten, ill. a Waldher Co. Gépgyárban, Bécsben konstruktőr, utóbb Várnai Lajos nyomdájában, a zombori Bácska nyomdában gépész és munkavezető (1906–1925). Zomborban Oblat, Karl nyomdájának bérlője (pecsétkészítő) az államosításig (1925–1948). Zomborban ő szervezte meg az első mozielőadást a helyi Apolló-moziban (1906). Kamerát vásárolt, és filmezni kezdett (1909- től): dokumentumfilmeket forgatott magyarok, szerbek, németek és ruszinok táncairól, népszokásairól. Az elsők között alkalmazta a mozgó kamerát: filmet forgatott II. Rákóczi Ferenc szobrának leleplezéséről (1912), amelynél a kamerát kocsira helyezte, és mozgásban fényképezte az ünneplő tömeget (David Llewelyn Wark Griffith csak egy évvel később alkalmazta először monumentális filmjein a kameramozgást!). Külföldön a Kristiansen cégen keresztül forgalmazta filmjeit (1910-es évek, ill. 1914- ben saját filmgyár felépítését kérvényezte Zomborban, de kérvényét elutasították). Saját erejéből létrehozta filmvállalatát, a Boer Filmet (Boer Film Sombor Filmindustrija néven, 1923–1925). Több filmjében felesége, Novák Irén játszotta a főszerepet. Minden vagyonát vállalatába fektette, de néhány év múlva megbukott, s visszatért a nyomdászathoz. Igen jelentős kiadói tevékenysége: ő alapította meg a Bácskai Mozi, a Bácskai Sport, az Alkalmi Ujság, a Zombori Ujság, a Vojvodina és a Sport és Mozi c. lapokat. (A Zombori Ujság közölte Herceg János első novelláját). Grafikusként plakátokat is tervezett, ill. linóleumba metszett kliséket készített.

Emlékezet

Sírja a zombori Szent Rókus-temetőben van, a vajdasági magyar mozgókép napján (okt. 20-án) minden évben koszorúzással emlékeznek meg róla (és Lifka Sándorról). A zombori Fotokino Klub Bosnyák Ernő nevét vette fel (néhány éve azonban már nem viseli a nevét…).

Elismerés

A Jugoszláv Filmarchívum Emlékplakettje, Állami Díj (jugoszláviai).

Szerkesztés

A Kinomatograf c. hetilap társszerkesztője (1907).

Főbb művei

F. rövidfilmjei: rendező és operatőr: Terpsichore birodalmában (1909)
Szerbek, magyarok, németek és ruszinok játékai és szokásai (1909–1914)
II. Rákóczi Ferenc emlékművének leleplezése Zomborban (1912)
Simi Tobogán – Zombori vásártér (1919)
Az első jugoszláv filmgyár próbafelvételei (1923)
Hazudj a kedvemért! (1923)
Kedves bölcsőm (1924)
Dr. Orlov (befejezetlen, 1925)
A Szokol ifjúság, a hadsereg és a Szokol nyilvános órája Zomborban 1930. május 13-án (1930)
Labdarúgó-mérkőzés (1930)
A zombori Római Katolikus Egyházközség úrnapi körmenete (1932).

Irodalom

Irod.: Miklós Sándor: A zombori műkedvelők – filmet is csinálnak. (Színházi Élet, 1925. 20.)
Jovicic, S.: Ernest Bosnjak pionir jugoslovenske kinematografije. (Filmska kultura, 1963)
Jovicic, S.: Vojvodjanski pioniri jugoslovenske kinematografije. (Filmski katalog Vojvodine. Novi Sad, 1973)
Vicsek Károly: Mit ér a filmes, ha vajdasági magyar? (Magyar Atlantisz, 1994)
Deák Ferenc: Vajdasági magyar filmek. (Filmspirál, 2001)
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. I. (Újvidék, 2002).

Megjegyzések

MÉL IV.: téves születési adat: jan. 2.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013