Bosnyák Ernő
Bosnyák Ernő

2024. november 5. Kedd

Bosnyák Ernő

rendező, operatőr, könyvkiadó

Születési adatok

1876. január 1.

Zombor

Halálozási adatok

1963. augusztus 9.

Zombor


Család

F: Novák Irén színésznő.

Iskola

A nyomdászmesterséget Muzsik Antalnál tanulta ki Zomborban (1892), majd iparos legényként több európai országban járt, a leghosszabb időt Párizsban töltötte (1906-ban tért vissza Zomborba).

Életút

Hazatérése után Zomborban, Zentán nyomdász, Bertalanfi József szombathelyi nyomdájában munkavezető, a Légrádi Testvéreknél, Budapesten, ill. a Waldher Co. Gépgyárban, Bécsben konstruktőr, utóbb Várnai Lajos nyomdájában, a zombori Bácska nyomdában gépész és munkavezető (1906–1925). Zomborban Oblat, Karl nyomdájának bérlője (pecsétkészítő) az államosításig (1925–1948). Zomborban ő szervezte meg az első mozielőadást a helyi Apolló-moziban (1906). Kamerát vásárolt, és filmezni kezdett (1909- től): dokumentumfilmeket forgatott magyarok, szerbek, németek és ruszinok táncairól, népszokásairól. Az elsők között alkalmazta a mozgó kamerát: filmet forgatott II. Rákóczi Ferenc szobrának leleplezéséről (1912), amelynél a kamerát kocsira helyezte, és mozgásban fényképezte az ünneplő tömeget (David Llewelyn Wark Griffith csak egy évvel később alkalmazta először monumentális filmjein a kameramozgást!). Külföldön a Kristiansen cégen keresztül forgalmazta filmjeit (1910-es évek, ill. 1914- ben saját filmgyár felépítését kérvényezte Zomborban, de kérvényét elutasították). Saját erejéből létrehozta filmvállalatát, a Boer Filmet (Boer Film Sombor Filmindustrija néven, 1923–1925). Több filmjében felesége, Novák Irén játszotta a főszerepet. Minden vagyonát vállalatába fektette, de néhány év múlva megbukott, s visszatért a nyomdászathoz. Igen jelentős kiadói tevékenysége: ő alapította meg a Bácskai Mozi, a Bácskai Sport, az Alkalmi Ujság, a Zombori Ujság, a Vojvodina és a Sport és Mozi c. lapokat. (A Zombori Ujság közölte Herceg János első novelláját). Grafikusként plakátokat is tervezett, ill. linóleumba metszett kliséket készített.

Emlékezet

Sírja a zombori Szent Rókus-temetőben van, a vajdasági magyar mozgókép napján (okt. 20-án) minden évben koszorúzással emlékeznek meg róla (és Lifka Sándorról). A zombori Fotokino Klub Bosnyák Ernő nevét vette fel (néhány éve azonban már nem viseli a nevét…).

Elismerés

A Jugoszláv Filmarchívum Emlékplakettje, Állami Díj (jugoszláviai).

Szerkesztés

A Kinomatograf c. hetilap társszerkesztője (1907).

Főbb művei

F. rövidfilmjei: rendező és operatőr: Terpsichore birodalmában (1909)
Szerbek, magyarok, németek és ruszinok játékai és szokásai (1909–1914)
II. Rákóczi Ferenc emlékművének leleplezése Zomborban (1912)
Simi Tobogán – Zombori vásártér (1919)
Az első jugoszláv filmgyár próbafelvételei (1923)
Hazudj a kedvemért! (1923)
Kedves bölcsőm (1924)
Dr. Orlov (befejezetlen, 1925)
A Szokol ifjúság, a hadsereg és a Szokol nyilvános órája Zomborban 1930. május 13-án (1930)
Labdarúgó-mérkőzés (1930)
A zombori Római Katolikus Egyházközség úrnapi körmenete (1932).

Irodalom

Irod.: Miklós Sándor: A zombori műkedvelők – filmet is csinálnak. (Színházi Élet, 1925. 20.)
Jovicic, S.: Ernest Bosnjak pionir jugoslovenske kinematografije. (Filmska kultura, 1963)
Jovicic, S.: Vojvodjanski pioniri jugoslovenske kinematografije. (Filmski katalog Vojvodine. Novi Sad, 1973)
Vicsek Károly: Mit ér a filmes, ha vajdasági magyar? (Magyar Atlantisz, 1994)
Deák Ferenc: Vajdasági magyar filmek. (Filmspirál, 2001)
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. I. (Újvidék, 2002).

Megjegyzések

MÉL IV.: téves születési adat: jan. 2.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője