Bosnyák Zoltán
pedagógus, újságíró
Névváltozatok
Bereghy Zoltán
Születési adatok
1905. január 2.
Budapest
Halálozási adatok
1952. október 4.
Budapest
Család
Sz: Bosnyák Pál szűcssegéd, Bures Anna.Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetem tanárképző iskolájában végzett (1927).Életút
Tanulmányai befejezése után a tápiószelei népiskola tanára (1927–1928), majd a főváros szolgálatába lépett (1931-től). A budapesti XI. kerületi Váli utcai polgári fiúiskolában a földrajz és természetrajz r. tanára (1940–1944), az ún. Magyar Zsidókutató Intézet igazgatója (1944). A Keresztény Ellenzéki Párt tagja. Antiszemita, a II. vh.-ban való végső kitartásra buzdító cikkei szélsőjobboldali lapokban jelentek meg. Írásai Méhelÿ Lajos ún. fajbiológiai kutatásai alapján álltak, s a zsidók vélt túlhatalma ellen uszítottak, sürgetve a zsidókérdés végleges „törvényes” megoldását. A világháború végén, a Cseh-Morva Protektorátusba (1944 vége), majd felesége rokonaihoz, Erdélybe menekült (1945). Romániában álnéven bujkált, távollétében a Népbíróság halálra ítélte (1946). Bereghy Zoltán álnéven a Spanyol Rádió számára riportokat készített a romániai kollektivizálásról (1949–1950). Levelezését a Securitate felfedezte, letartóztatták (1950. márc. 9.), majd tiltott határátlépés, ill. államellenes izgatás vádjával letartóztatták, és tíz év börtönre ítélték (1950. dec. 28.; kiadták Magyarországnak: 1951. szept. 1.). Budapesti raboskodása alatt igyekezett megegyezni az új hatalommal: javaslatot tett egy Antifasiszta Intézet, ill. az Államvédelmi Hatóság Tudományos Intézete megalakítására. Később, Rákosi Mátyás utasítására – annak fejében, hogy nem végzik ki – tanulmányt készített a börtönben a magyarországi zsidókérdés megoldásáról. Munkája elkészülte után halálos ítéletét első-, másod- és harmadfokon is jóváhagyták (ez utóbbit 1952. szept. 28-án), a Budapesti Gyűjtőfogságban végezték ki (1952. okt. 4-én). A Kádár-rendszerben először Kutrucz Gizella kezdett el nyomozni Bosnyák Zoltán után. Kutatásaival azonban elsősorban az 1950-es évek hatalmi gyakorlatát leplezte le. Vizsgálódásairól Ember Judit készített egy igen nagy vihart kavart dokumentumfilmet (Hagyd beszélni Kutruczot!, 1985-ben). A filmből valószínűvé vált, hogy Bosnyák Zoltán írásait, elsősorban visszaemlékezéseit egy zsidók elleni monstre, anticionista perben kívánták felhasználni.Emlékezet
A Cél c. folyóirat munkatársa (1930–1940), szerkesztője (1940–1944), egyúttal a Harc, az Egyedül vagyunk és a Függetlenség c. szélsőjobboldali lapok szerkesztője (1942–1944).Főbb művei
F. m.: Fővárosunk elzsidósodása. Az előszót Méhelÿ Lajos írta. (1–2. kiad. Bp., 1935)Két világ harca. A berni protokoll-per és a zsidókérdés tanulságai. (Bp., 1935)
Sem antiszemitizmus, sem zsidógyűlölet, hanem nemzeti önvédelem. Válasz Korein Dezső „Mi az oka a zsidógyűlöletnek” c. röpiratára. (Bp., 1936)
Magyarország elzsidósodása. (Bp., 1937)
A zsidókérdés törvényes rendezése az egyenjogúsítás 70. évfordulójára. (Mezőberény, 1937)
Harc a zsidó sajtó ellen. Sajtópolitikai tanulmány. (Bp., 1938)
Erdély 1938-ban. (Bp., 1938)
A zsidókérdés újabb alakulása Magyarországon. (Bp., 1938)
Az idegen vér. A zsidókérdés fajpolitikai megvilágításban. (1–2. kiad. Bp., 1938)
Prohászka és a zsidókérdés. (Bp., 1938)
A zsidó kérdés. I–II. köt. (Bp., 1940
hasonmás kiad. 2000)
A harmadik zsidótörvény és a házasság. (Egyedül vagyunk [folyóirat], 1940)
Istóczy Győző élete és küzdelmei. (Bp., 1940
hasonmás kiad. Sydney, 1989)
Szembe Júdeával! (Bp., 1941
2. lényegesen bőv. kiad. 1943
3. jav. kiad. 2002)
Ford, Henry: A nemzetközi zsidó. Ford. Kiss P. Zoltán. A bevezetőt írta. (1–2. kiad. Bp., 1943)
A magyar fajvédelem úttörői. (Bp., 1943
hasonmás kiad. 2000)
Magyarország elzsidósodása. – Fővárosunk elzsidósodása. Hasonmás kiad. (Bp., 2000)
Harc a zsidó veszély ellen! Az antijudaizmus kézikönyve. (Bp., 1944
hasonmás kiad. 2003)
Prohászka Ottokár: Az én antiszemitizmusom. P. O. összegyűjtött zsidó tárgyú írásai és beszédei. A bevezető tanulmányt írta B. Z. Szerk. ifj. Tompó László. (Bp., 2003)
ford.: Fehst, Hermann: Bolsevizmus és zsidóság. Ford., az előszót írta. (Bp., 1936
hasonmás kiad. 2000).
Irodalom
Irod.: Kutrucz Gizella: Válogatott közügyeim. (Terep. Bp., 1990)Murányi Gábor: B. Z. sokadik élete. Mindegy, csak harc legyen! (Heti VG, 2000. 23.)
Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. (Bp., 2001)
Ungváry Krisztián: A titkos kapcsolat. Az ÁVH szolgálatában B. Z. (Szombat, 2002)
Holtzer Lóránt: B. Z. élete és titokzatos halála. (Beszélő, 2003)
film: Ember Judit: Hagyd beszélni Kutruczot! (dokumentumfilm, 1985)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Gragger Róbert
irodalomtörténész
Géber Ede
orvos, bőrgyógyász
Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Hagelmayer István
közgazdász
Halász Géza
orvos, politikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)